A cég még a tavalyi évben Dr. Vörös Gézát, a Tolna megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetőjét kérte fel egy demonstrációs kísérlet elvégzésére a kukoricabogár lárva ellen engedélyezett legjobbnak ítélt készítményekkel. A kísérlet a kukoricabogár lárva elleni hatékonyság vizsgálat kiértékeléséből, valamint az ősszel realizálódó termésmérésből áll. A kísérlet helyszíne a tolna megyei Tabódszerdahely, amely 9 éve monokultúrás kukorica terület.

A kukoricabogár elleni védekezésre a vetésváltás – mint eredményes védekezési mód – mellett, a lárvák ellen leginkább a vetéssel egy menetben végzett talajfertőtlenítést alkalmazzák. Az elismert szakember elmondása szerint – aki egyébként 11 éve foglalkozik a kukoricabogár kérdéskörével – a talajfertőtlenítő szerek közül rengeteget vizsgáltak az elmúlt évek folyamán, de a kínálatból mindösszesen kettő szer ment át a rostán, ez pedig a Force 1,5 G és a Santana 1 G.

A kísérlet így, a Santana 1G, a Force 1,5 G, a legjobbnak tûnő klotianidin hatóanyagú csávázó szer, a Poncho, illetve a kezeletlen kontrollok eredményeinek összehasonlításán alapult; korai (április 4.), üzemi (április 15.) és késői (április 29.) vetésidőkben. A csávázó szer eredményességét csak normál vetésidőben vizsgálták.

A növénykártétel értékelését a barkókkal kezdték, a Santana 1G készítmény kiváló hatékonyságot mutatott a fiatalkori kártevők ellen.

Az Iowa-skálán a 3-as érték az a gazdasági kár küszöbérték, amely egy készítmény hatékonyságára utal. (Az 1-től 6-ig tartó skálán 1-es az egészséges gyökér, 6-os a teljesen elpusztított gyökérzet).

Vörös Géza vezetésével szakemberek a frissen

mosott gyökereken a lárvakártétel mértékét vizsgálják.

A korai vetésû kukoricában a kezelt parcellákon a gyökérkártétel mértéke lényegesen a gazdasági kár küszöbérték alatt volt mindkét talajfertőtlenítő szer esetében.

Az üzemi vetésidőben szintén 3-as érték alatt volt a Santana és a Force, szinte fej-fej mellett, azonos biológiai hatékonyságot mutatva, a csávázó szer némileg gyengébben szerepelt, de ez sem érte el a 3-as küszöbértéket.

A késői vetésidőnél a kezeletlen kontrollnál a fertőzöttség mértéke kisebb volt, a kezelt területeken pedig jóval a 3-as küszöbérték alatt maradt a fertőzöttségi szint.

A különböző gyökerek állapotát nézve megállapítható, hogy a kezeletlen kontrollokban szinte nem maradt ép gyökérzet, míg a granulátumoknál ez nem fordult elő, a gyökerek visszarágása jelentősen kisebb volt. A kísérlet értékelési eredményei alapján megállapítható, hogy a Santana bizonyított, s a Force-hoz hasonlóan hatékonyan megvédte a kukorica gyökérzetét a kukoricabogár lárvák támadásával szemben.

A termelő szemével nézve elgondolkodtató, hogy, ha a két szer fej-fej mellett haladva azonos biológiai hatékonyságot mutat, akkor nyilván a bekerülési költséget érdemes szem előtt tartani, és itt visszautalnék a bevezetőben Bárány Sándor megállapítására, miszerint az ő általa irányított gazdaságban 100 hektárra vetítve 800 000 Ft- ot takarítottak meg a SANTANA-val.

(A Szerk.)