A hibrid búzák erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetükkel nagyobb szívóerőt tudnak kifejteni a talajban, így a tápanyag- és vízhasznosító-képességük is felülmúlja a hagyományos fajtákét. Forró, aszályos évjáratokban szinte hihetetlen terméstöbblet elérésére képesek a fajtákkal szemben, kedvező évjáratokban pedig képesek megmutatni azt az elképesztő terméspotenciált, mely bennük rejlik.

A hibrid búzák a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, robosztussággal rendelkeznek, és ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen olyan nehéz termelési helyzetekben (rossz talajadottságok, szárazság, kedvezőtlen elővetemény stb.) amikor a fajták nem képesek a bennük rejlő genetikai potenciál realizálására.

Az eddigi hazai hivatalos fajtakísérletek valamint az üzemi szintû termelési tapasztalatok is egyértelmûen igazolják a hibrid búzák hozam- és jövedelmezőségi fölényét elsősorban a nem optimális körülmények között.

A gyengébb talajadottságú, továbbá a szárazságra hajlamos termőhelyeken, aszályos évjáratokban ugyanis kiválóan érvényesül a jobb stressztoleranciájuk. Ez önmagában nem csak a nagyobb termésben, hanem az egyes évjáratok termésstabilitásában is megjelenik. Nagyobb, mélyebbre hatoló gyökérzetük mind a talaj tápanyag-, mind a vízkészletére nagyobb szívóhatást tud kifejteni. Az elvégzett lizimeter- és tenziometer kísérletek szerint a vegetáció utolsó négy hetében a hibridek gyökérzete által a talajban kifejtett szívóerő jelentősen, mintegy 40%-kal meghaladta a hagyományos fajtákét. A 60, 90 és 120 cm mélyen végzett mérések szerint még a két vizsgált rozsfajta gyökérzete sem tudott akkora szívóerőt kifejteni a talajban, mint a hibrid búzáé. Az elmúlt évek hazai nagyüzemi eredményei azt igazolják, hogy nehéz körülmények között hibrid búza nemritkán 1 tonnát is meghaladó többlettermés elérésére képes a hagyományos fajtákkal szemben, kiváló évjáratokban pedig, amilyen a 2008-as év volt, 10 tonnát megközelítő vagy azt akár meg is haladó üzemi eredményeket ért el.

A hibrid búzák vetésnormája jóval alacsonyabb mint a fajtáké (1,5 millió mag/ha, kb. 70-80 kg/ha!), sok esetben annak felét sem érik el. Javasolt korai vetése miatt rovarölőszeres csávázószerrel kezelt vetőmag használata ajánlott. A hibrid búzák minősége harmonikus és minőségorientált tápanyagellátás mellett, intenzív növényvédelmi technológiával kiegészítve általában megfelel a malmi felhasználás követelményeinek.

A HYSTAR nemesítési programunk egyik legkorábbi hibridje, ezért különösen alkalmas azokra a termőhelyekre ahol az elérhető termés mennyiségét leginkább a hőség és az aszály okozta stresszhatások limitálják. Ezt meggyőzően bizonyította 2009-ben is, amikor a hivatalos fajtakísérletekben rel. 120%-os terméseredménnyel került a dobogó legfelső fokára. Termésstabilitását kitûnően jelzi, hogy 2010-ben gyökeresen ellentétes körülmények között is ugyanezt a terméstöbbletet érte el a fajtákkal szemben.

A HYLAND érésidő tekintetében a HYSTAR és a HYBRED hibridek között helyezkedik el, így ideálisan beilleszthető az ütemezett betakarítási munkák folyamatába. A hazai hivatalos fajtavizsgálatokban kiemelkedő termőképessége mellett lisztharmattal és levélrozsdával szembeni rezisztenciája valamint kiváló szárszilárdsága miatt is a versenytársak fölé kerekedett.

A HYBRED rendkívül jó termőképességû, hivatalosan is malmi búzaként jegyzett hibrid búza. Európai sikerét a változó termőhelyekhez igazodó rendkívüli alkalmazkodóképessége, rendkívül erőteljes és mélyre hatoló gyökérzete valamint kiváló betegségtoleranciája biztosítja. Az eddigi termesztési tapasztaltok igazolták esésszám-stabilitását valamint megbízható fuzárium-ellenállóságát, mely csapadékos időjárás esetén is biztosítja a kiváló piaci értékesíthetőséget.