2024. november 22. péntek Cecília

Korai vetésidõ és alacsonyabb csíraszám a magasabb búzatermésért - elméleti alapvetések és dalmandi tapasztalatok

Agro Napló
A termésátlagok az intenzív mezõgazdasági termelés térhódításával elért növekedésében – az intenzív mûtrágyázás és növényvédelem mellett – kimagasló jelentõség jutott a nagyobb termõképességû fajtákat létrehozó nemesítõmunkának. Utóbbi természetesen napjainkban is nagyban hozzájárul ehhez, ugyanakkor a ma köztermesztésben lévõ fajták genetikailag jóval nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek, mint amennyit ezekbõl valaha is betakarítunk. Következésképpen ezen fajták termésátlaga számottevõen növelhetõ az agrotechnika megfelelõ fejlesztésével. Az agrotechnika kritikus elemei a jó talajállapotot létrehozó talajmûvelés, a jól idõzített növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás, továbbá a helyesen megválasztott vetésidõ és vetési csíraszám.

Klasszikus szakirodalmi adatok szerint a búza vetésének optimális ideje Magyarországon október első két dekádja. A korábbi vetés erőteljesebb őszi fejlődést eredményezhet, ami csökkentheti a búza áttelelési esélyeit. A későbbi vetés ugyanakkor a legtöbb esetben nem teremti meg az átteleléshez szükséges 3-5 leveles állapotot. Gyakori, hogy a búza nem kel ki ősszel. Amennyiben egyéb körülmény nem gátolja, legtöbbször mag állapotban telel át (vernalizálódik) majd tavasszal kelve képes teljes értékû állományt fejleszteni. Előfordulhat, hogy a későn kikelő, fejletlen növényekkel a kora tavaszi vagy a talajmenti fagykár végez. A búza állománysûrûségét a vetett tőszám nagymértékben befolyásolja. Általában 5-5,5 millió életképes csírát kell hektáronként vetni. Kivétel a vetőmagtermesztés, vagy minőségi búza termesztése, amikor mintegy 10%-kal kevesebb csírázó magot vetnek el. Empirikus adatok szerint a búza állománysûrûségének szélső értékei 2,8-7,5 millió tőszámnál vannak.

Előbbi esetben fejlett lehet az állomány, de veszélybe kerülhet a termésképzés és a produktivitás, utóbbi esetben viszont a sûrû állomány saját életfolyamatait gátolja, mintegy állományon belüli kompetíciót indukálva. Szükséges elem a tőtáv, a sortáv és a vetésmélység optimumának biztosítása is. A tőtáv és a sortáv kialakításának klasszikus alapelvei vannak, amelyek országonként eltérőek lehetnek. A Kárpát-medence viszonyai között általában az ún. „gabonasortáv” használatos, amely a vetőgép mûszaki megoldásától függően 10-15 cm. A búza vetésmélysége általánosságban, megfelelő termőtalajban 4-6 cm. Ennél mélyebbre vetve csökken a csírázó mag fejlődésének esélye, míg sekélyebbre kerülve a kiszáradás, illetve télen a kifagyás fenyegeti.

Nyilvánvalóan a legtermészetesebb és egyben a legjobb térkihasználása a szórvavetésnek lehetne, amennyiben biztosítani tudnánk az egyenletes vetésmélységet. Ennek hiányában viszont nem tudunk lemondani a pontos sorbavetés alkalmazásáról. Az állománysûrûség lényegi eleme a megfelelő víz- és tápanyagellátás. Értelemszerûen a jó élettani alapokon fejlődő állományban kisebb tőszámmal is megfelelő eredményeket lehet elérni, ennek azonban szigorú technológiai előfeltételei vannak. Nem szabad elfelejtenünk továbbá hajdani jeles professzorunk, Penyigei Dénes búzával kapcsolatos, két kissé tréfás, de szakmailag megalapozott aranyszabályát: „A búza a legcsodálatosabb növény. Lényegében egy fontos szabálya van: nem szabad elfelejteni, elvetni. Másik jeles „penyigeiáda” az optimális vetésidőről: „igazából a novemberi vetésû búza lenne a legjobb, ha biztosak lehetnénk benne, hogy túléli.”

A modern, jól bokrosodó fajták intenzív termesztéstechnológiájában egyre gyakrabban alkalmazzák a korábbi és alacsonyabb csíraszámmal történő búzavetés technológiáját. A Dalmand Zrt. tapasztalatai azt mutatják, hogy így jelentős mértékben növelhetők a termésátlagok. A Dalmand Zrt. tevékenységét a precíziós tápanyag-gazdálkodási technológiák kapcsán már bemutattuk a májusi Agro Naplóban (Benedek Sz. 2011. Precíziós tápanyag-gazdálkodási technológiák alkalmazása Dalmandon. Agro Napló XV:5:45-46.). Ebből megismerhető a tápanyag-gazdálkodási gyakorlat is, amely elegendő nitrogént, foszfort, káliumot és mikroelemeket juttat a növény számára és szintén elengedhetetlen a magas termésátlagok eléréséhez.

A technológiai újítás meghonosítása 2002-2003-ban Dalmandon Macháty Béla akkori vezérigazgató-helyettes nevéhez köthető, aki ma a Bóly Zrt.-ben tölti be ugyanezt a pozíciót. Kiindulópontja egy jól bokrosodó búzafajta a hagyományosnál korábbi, szeptember 25. és október 1. közötti, és alacsonyabb csíraszámmal történő vetése volt. Az újítás sikeresnek bizonyult, ezért ma a Dalmand Zrt. teljes, közel 2.000 hektáros őszi búza vetésterületén alkalmazzák.

 


Macháty Béla vezérigazgató-helyettes, Bóly Zrt.

 

 

Az aktuális tapasztalatokat Tóth Szabolcs növénytermesztési ágazatvezető mutatta be. Legmegfelelőbb búzafajtának a szegedi GK Élet bizonyult, mellyel üzemi szinten 7-8 t/ha termésátlagot tudtak realizálni, de voltak táblák, melyeken 9 t/ha feletti volt a betakarított termés mennyisége. Ez a fajta vethető a legalacsonyabb, 2,8 milliós csíraszámmal. Összehasonlításképpen, ugyanazzal a fajtával, de magasabb, 4,5-5 milliós csíraszámmal 6-7 t/ha körül alakult a termésátlag.

 


Tóth Szabolcs növénytermesztési ágazatvezető, Dalmand Zrt.

 

 

Használják továbbá a szintén szegedi GK Csillag, GK Petur és GK Fény fajtákat is. A Csillag esetében 3,2 millió, a Petur esetében magasabb, 3,8 millió a legmegfelelőbb csíraszám, míg a Fény esetében nincs lényegi különbség a csíraszám tekintetében. A Dalmand Zrt. 2011 évi kísérleti eredményeit az alábbi táblázat tekinti át.

 


 

 


Őszi búza betakarítás Dalmandon

 

Az alacsonyabb csíraszámon akkor sem emelnek, ha későbbre nyúlik a vetés. Fontos tapasztalat továbbá, hogy a korábbi vetés nem változtat a betakarítási időn, így összességében hosszabb idő áll rendelkezésre a növény fejlődéséhez, melyen belül az a legjelentősebb, hogy az időelőnyből kifolyólag erőteljesebb a kora tavaszi bokrosodás és így hamarabb megkezdődnek az intenzív növekedési és termésképzési szakaszok a növény életében. Kézenfekvő, hogy az alacsonyabb csíraszám azért szükséges, hogy nagyobb legyen az egyes búzanövények térállása, elég hely jusson tehát az oldalhajtásoknak, melyek megfelelő fejlődése nagyobb termést eredményez.

Az új technológiában egyetlen probléma a – termést nem elhanyagolható mértékben csökkentő – búzatörpülés megjelenése volt. A búzatörpülés vírusos megbetegedés, a beteg növény levelei elsárgulnak, kanalasodnak. Jellemző tünet továbbá a törpülés és a hiányos kalászolás. A perzisztens vírus tetvekkel és kabócákkal, mint vektorokkal terjed. Mind az imágók, mind a különböző fejlődési stádiumban lévő vektorok képesek a vírus átvitelére, melyek ellen védekezni szükséges. Ebben a tekintetben a rovarölő komponenst is tartalmazó szerrel végzett csávázás bizonyult tökéletes megoldásnak. A csávázás célzott növényvédelmi beavatkozás, a csávázószerek a magot vonják be védőréteggel, így segítenek a talajlakó és fiatalkori kártevők, valamint a csírakori betegségek elleni védekezésben. A mag felszínéről a gyökérzónába jutó inszekticid hatóanyagokat a gyökerek felszívják, azok gyakorlatilag együtt nőnek a csíranövénnyel, belülről védve azt a vektorok támadásától.

Benedek Szilveszter – Jolánkai Márton

Szent István Egyetem, Gödöllő

A cikk szerzője: Benedek Szilveszter

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?