Kiemelendő a szerves anyagok ásványivá történő átalakításában (mineralizáció), valamint a humuszképződésben betöltött fontos szerepük is. Előbbi által a növény számára felvehető formába kerülnek a tápelemek, utóbbi pedig amellett, hogy a talaj tápanyag tőkéjét is növeli, elsődlegesen a talaj szerkezetét javítja: olyan morzsalékos, levegős talajszerkezetet alakít ki, amelynek köszönhetően megnövekszik a talaj vízmegtartó képessége és kedvező pórustérfogat alakul ki.
Mindemellett fontos megemlíteni azt is, hogy a talaj mikroorganizmusainak légzése növeli a növényállományban a szén-dioxid-koncentrációt, így hatékonyabbá téve a fotoszintézist. A növénytermesztési gyakorlatban aktuálisan jelentkező problémák, mint például a csupán néhány elemre kiterjedő mûtrágyázás, a talaj szerkezetét rontó talajmûvelés, ill. a szervestrágya-kijuttatás csökkenése a talaj termékenységének csökkenését eredményezik. Ezen problémák egyre inkább felvetik az igényt az új megoldásokra, így a baktériumtrágyák felhasználására is. Ezzel kapcsolatban a legjelentősebb kérdés, hogy képesek-e a trágya formájában kijuttatott baktériumtenyészetek kézzel fogható hatások kifejtésére egy olyan összetett, természetes rendszerben, mint amilyen a talaj.
Klasszikus szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a hasznos baktériumok – pl. fitohormonok kiválasztásán keresztül – stimulálják az adott fajra specifikus gazdanövény növekedését. A mikroorganizmusok, a légköri nitrogén megkötésén keresztül, valamint a nehezen oldódó tápanyagok (elsősorban foszfor és néhány mikroelem, pl. vas, mangán) kémiai mobilizációján keresztül növelik a tápelemek növényi felvehetőségét. A mikroorganizmusok anyagcseréjük során szerves savakat választanak ki, amelyek, a közeg kémhatását csökkentve hozzájárulnak számos tápelem oldódásához, hiszen a legtöbb tápelem enyhén savanyú vagy semleges pH tartományban mobilis: a tápanyagok hozzáférhetősége szerves talajokon 5–6 pH, míg váztalajokon 5,5–7 pH tartomány között a legintenzívebb. Javítják továbbá a növény egészségi állapotát, rezisztencia kialakításával a biotikus és abiotikus stresszfaktorokkal szemben, ill. azáltal, hogy kontrollálják a patogén kórokozók káros hatásait. Az aktív talajélet fontossága meghatározó a talajmûvelésben, hiszen a mikroorganizmusok a talaj szerves anyagainak bontásával jelentősen hozzájárulnak a tarlómaradványok gyorsabb lebontásához.
A baktérium alapú trágyákkal tehát közvetett és közvetlen módon is fokozható a növények tápanyagfelvétele. A növénytermesztésben olyan speciális baktériumtörzseket használnak trágyázásra, mint a Pseudomonas, az Azotobacter vagy a Bacilus. A baktériumtrágyák főbb alkalmazási területei összefoglalóan tehát a talaj nitrogéntartamának növelése és a foszfor felvehetőségének javítása, továbbá a nagy rosttartalmú tarlómaradványok mineralizációjának gyorsítása. A Mezőfalvai Zrt. komoly sikereket könyvelhet el a baktériumtrágyák felhasználása terén. Ezekről beszélgettünk Zászlós Tibor vezérigazgatóval és Keresztes Zsolt termelési vezérigazgató-helyettessel.
Mezőfalvai Zrt. bemutatása
Zászlós Tibor vezérigazgató a Mezőfalvai Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. bemutatásával kezdte a beszélgetést, mely 1993 óta részvénytársaság, előtte pedig kombinátként mûködött. A gazdaság 200 főt foglalkoztat és ezzel a környék legnagyobb mezőgazdasági munkaadója. Profiljukat a növénytermesztés és az állattenyésztés jelenti, ezek között 55-45 százalékban oszlik meg árbevételük. Összesen 9000 ha területen gazdálkodnak, melyből 6480 ha szántóföld, 1580 ha rét, legelő, 535 ha erdő, 16 nádas és halastó, 387 ha pedig kivett terület.
Zászlós Tibor vezérigazgató
A szántóföldi kultúrák vetésszerkezete jelenleg a következők szerint alakul: 1600 ha őszi búza, 730 ha repce, 200 ha őszi árpa, 60 ha tavaszi árpa, 710 ha vetőmag borsó, 600 ha napraforgó, 1800 ha silókukorica és kukorica, 120 ha vetőmag mustár, 30 ha vetőmag hibrid napraforgó és 630 ha lucerna, ill. olasz perje. Az állattenyésztési ágazatot egyrészt egy 1000 darabos tiszta vérben tenyésztett fekete holstein-fríz tejelő tehénállomány alkotja, melynek laktációs tejtermelése meghaladja a 11.000 kg-ot. Külön említést érdemel ma is termelő Kedves nevû tehenük több mint 100.000 literes eddigi életteljesítményével. Az ágazat másik fő alkotója az 1000 anyatehénből álló húsmarha tenyészet. Az 1970-es években vitték rá a magyar tarkára a hereford vonalat és kaptak egy télen-nyáron szabadban tartható rideg fajtát, mely iránt a kelet-európai és orosz piacon is jelentős kereslet mutatkozik. Ezen kívül egy 500 darabos juhtenyészet tartozik még az állattenyésztési ágazathoz. A növénytermesztés feladata az árunövény-termelés mellett az állatállomány számára szükséges egészséges takarmány előállítása.
Zászlós Tibor hangsúlyozza, hogy egészséges tejet, ill. húst csak egészséges állat képes termelni. Egészséges állatot csak egészséges takarmánnyal lehet tenyészteni, az egészséges élelmiszer pedig megalapozza az emberi egészség megőrzését is. Az élelmiszerlánc egészének szem előtt tartása meghatározza a gazdálkodás módját Mezőfalván, ez az alapvetés adta a baktériumtrágya készítmények felhasználásához is az indíttatást. A vezérigazgató visszaemlékszik Németh Tamás agrokémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának egy arról szóló előadására, miszerint több civilizáció került le azért a Föld színéről, mert nem becsülte meg a talajt. Mindez feltette számára a kérdést, hogy mennyit is tudunk valójában a talajéletről? A talajt óriási biodiverzitás, faj- és fajtagazdagság jellemzi, mely alapvetően meghatározza termékenyégét. A talajtermékenység megőrzéséhez szükség van a növénytermesztésben olyan szerves anyagok felhasználására, amelyek megőrzik, sőt növelik a talajéletet. Erre alkalmas a baktériumtrágyázás, különösen napjainkban, amikor drasztikusan lecsökkent a szervestrágya mennyisége. Mindez hozzájárul a természettel való harmóniához, így a fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez.
A baktériumtrágyázás tapasztalatai Mezőfalván
A baktériumtrágyázás során elért eredményekről Keresztes Zsolt termelési vezérigazgató-helyettes adott áttekintést. 2010 tavaszán 3200 hektáron juttattak ki baktériumtrágyát tarlóhántáskor és vetéselőkészítéskor. A tarlóhántással egy menetben végzett baktériumtrágyázást repce, kalászos, borsó, napraforgó, silókukorica, kukorica után alkalmazták. A legmagasabb dózis a legnehezebben lebomló, legnagyobb mennyiségû szármaradvány esetében került kijuttatásra. Nagyobb cellulózbontó arányú baktériumkészítményt használtak, ami azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban a leghangsúlyosabb a szármaradványok lebomlásának gyorsítása volt, de már ekkor is szükség van nitrogén-megkötésre és foszfor-mobilizációra is. Ezért kisebb részben a készítmény nitrogén-megkötő és foszfor-mobilizáló baktériumtörzseket is tartalmazott. Egyrészt, mert a talaj megnövelt tápelem-tartalma (elsősorban a nitrogén) a mikroorganizmusok aktivitását is növeli, így tovább gyorsítva a lebontó folyamatokat. Másrészt a tápelemek feltáródása időben elhúzódó, így az idejekorán elkezdett kezelés már a növényi fejlődés kezdetére is megnöveli a talaj felvehető tápelem-tartalmát. A baktériumtrágya második kijuttatására vetés előtt, a vetőágykészítéssel egy menetben került sor.
Keresztes Zsolt termelési vezérigazgató-helyettes
Ekkor a nitrogén-megkötő és foszfor-mobilizáló baktériumtörzsek domináltak, de kisebb részben szárbontó baktériumtörzseket is tartalmazott a készítmény. A vetés időszakában a talaj felvehető tápelem-tartalmának növelése volt előtérben, ez indokolta a baktériumtrágya fenti összetételét. Ilyenkor sem szabad azonban megfeledkezni a szárbontásról, hiszen vetéskor még vannak nem lebomlott növényi maradványok a talajban, melyekből egyrészt értékes növényi tápelemek szabadíthatók fel, másrészt lebomlásuk pozitívan hat a talaj fizikai szerkezetére és biológiai aktivitására is. A baktériumtrágyával kezelt területeken alaptrágyaként 40 t/ha mennyiségben almos istállótrágya került kijuttatásra, tavasszal pedig nitrogén mûtrágyázásban részesült a növényállomány. Ezzel szemben a kezeletlen területeken semmilyen tápanyag-gazdálkodási beavatkozásra nem került sor ősszel, tehát sem szervestrágyát, sem pedig mûtrágyát nem juttattak ki.
Az elmúlt évek során azonban rendszeres alapmûtrágyázásban részesültek, tápanyagban tehát nem szegények, átlagos foszfor- és káliumellátottságuk a jó-, közepes ellátottsági szintbe esik. Ugyanez igaz a baktériumtrágyával kezelt területekre is. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell rá, hogy a jó-, közepes tápelem-ellátottság optimálisnak tekinthető, ilyenkor csak annyi tápelemet kell a talajba juttatni, amennyit a növények kivonnak. Megemlítendő továbbá, hogy a területeket a csernozjom talajtípus jellemzi (mészlepedékes, ill. réti csernozjom).
A tapasztalatokat két, egymástól függetlenül végzett laboratóriumi talajvizsgálat eredményei (ld. táblázat értékei) is megerősítették. Ezek szerint a 0-60 cm-ig terjedő talajszint kétszer annyi ásványi nitrogént tartalmaz baktériumtrágyával kezelt silókukorica után, mint a kezeletlen előveteményt követően. A borsó esetében még nagyobb, négyszeres a különbség a kezelt és kezeletlen terület között. Megállapítható volt, hogy a baktériumtrágyázott területek magasabb ásványi nitrogén szinttel rendelkeztek a nem trágyázott területekhez képest, aminek az egyik oka lehet a kezelés. Ennek pontosítása, tényszerûsítése további munkákat igényel, vagyis meg kell ismerni a baktériumtrágya – talaj – növény rendszer kölcsönhatásait.
Összegzésképpen nagyon fontosnak tûnik láttatni a következő összefüggéseket: a baktériumtrágyázás nem közvetlenül a növényt trágyázza, hiszen nem adott mennyiségû tápelemet tartalmaz. Sokkal inkább talajtrágyának nevezhető, lévén, hogy fizikai, biológiai és kémiai módon is javítja a talaj tulajdonságait, értve ezalatt a talaj szerkezetét, felvehető tápelem-tartalmát és biológiai aktivitását. A baktériumtrágyázás mindezen hatásai azért érvényesülhettek ennyire látványosan Mezőfalván, mert a növénytermesztés komplex rendszerébe pontosan beágyazva juttatták ki ezen készítményeket.
Benedek Szilveszter és Bákonyi Nóra
A cikk szerzője: Benedek Szilveszter
