Minősített repce vetőmagon nem érdemes spórolni

A repce a mezőgazdaságunk egyik slágernövénye lett, hiszen az elmúlt 10 év során termőterülete megötszöröződött. Az alábbi rövid útmutató rávilágít arra, hogy miért fontos része a termesztéstechnológiának az okszerû fajta- és vetőmaghasználat.



Manapság a repceolaj az egyik legegészségesebb az emberi táplálkozás szempontjából, ugyanakkor egyre növekvő mértékben használják biodízelként és egyéb ipari célokhoz, továbbá a repcedara értékes fehérjeforrása az állati takarmányoknak.



Az intenzív nemesítői munka és az új fajták területén tapasztalt folyamatos fejlődés teremtette meg ennek a hihetetlen fejlődésnek az alapjait. A magas minőségû fémzárolt vetőmag használatával a nemesítési eredmények átvihetők a köztermesztésbe.



A fajták nagy teljesítményét a hivatalos, több helyszínen elvégzett, az állami elismeréshez szükséges gazdasági értékvizsgálatok (VCU) garantálják. A gazdálkodók megbízhatnak az új fajták kiváló genetikai hátterében, mely biztosítani tudja a jó minőségû nagy termést.



Az EU vetőmag direktívák, illetve a nemzeti vetőmag jogszabályok szigorú követelményeket állítanak fel a fémzárolt olajrepce vetőmag minőségével szemben. A legtöbb esetben a cégek önkéntesen magasabb minőségi határértékeket realizálnak és ajánlanak a gazdálkodók számára, mint amit az EU és nemzeti jogszabályok előírnak.

 

A fajták teljesítménye



A bonyolult nemesítési eljárások folyamatosan javítják a fajták genetikai értékét, amely a termésátlagokban, a változatos agronómiai tulajdonságokban, valamint a betegség-ellenállóságban mutatkozik meg. A fajtaazonosságot és a tisztaságot szigorú szelekciós nemesítő munka biztosítja, a speciális tulajdonságok szigorú minőségbiztosítási és ellenőrzési rendszerek használatával érhetők el.



Az EU tagországokban a gazdasági értékvizsgálat elvégzése az új fajtáknál hatósági feladat. Két-három éves sikeres, több kísérleti helyszínen végzett vizsgálat az előfeltétele a nemzeti fajtaregisztrációnak.



Csak a fémzárolt vetőmag biztosítja a gazdák számára a gyors hozzáférést a legutóbbi nemesítési eredményekhez és azt, hogy a fajta valóban azokat az eredményeket hozza, amik a fajtakatalógusokban találhatók.

Vetőmagminőség



A vetőmag kiváló minőségét a nemzeti jogszabályokban és az EU irányelvekben rögzített határértékek garantálják. Ezen felül a vetőmagos cégeknek saját minőségbiztosítási és ellenőrzési rendszerük is van. A vetőmag szántóföldi szemle és a szigorú izolációs távolság, az előírt vetésforgó garantálja a fajtaazonosságot és tisztaságot. A vetőmagminősítési határértékek betartását laboratóriumi vizsgálatok által ellenőrzik, úgy mint: fajtisztaság, fajtatisztaság, csírázóképesség, technikai tisztaság (idegen magvak, gyommagvak stb.), egészség (kórokozóktól való mentesség).



Csak a minősített vetőmag csávázása történik szakszerûen. Csak a profi vetőmagüzemben végzett vetőmagkezelés biztosít a környezet károsítása nélküli tökéletes eredményt. Azok a gazdák, akik saját maguk primitív eszközökkel végzik el ezt a mûveletet, nem csak a „vetőmag” minőségét, hanem saját egészségüket is kockára teszik. A profi módon csávázott vetőmag garantálja a megfelelő állománysûrûséget optimalizálva az elérhető termésátlagot.

Glükozinolát tartalom



Az európai növényolaj ipari cégeket tömörítő szervezet a FEDIOL 2013-tól megköveteli a beszállítóitól, hogy kizárólag olyan 00 repcefajtákat, hibrideket termesszenek, melyek glükozinolát tartalma nem haladja meg a 18 mmol/g értéket.



Noha Magyarországon a jelenleg érvényben lévő fajtaelismerési metodika 25 mmol/g-ot ír elő maximális értéknek, a jelenleg köztermesztésben lévő fajták többségének glükozinolát tartalma 18 mmol/g alatt van. Várhatóan a fajtaelismerési metodika is követni fogja az ipar elvárásait és a jövőben csak olyan új fajta részesülhet állami elismerésben, amely nem haladja meg a 18 mmol/g szintet.



Összességében tehát elmondható, hogy aggodalomra nincsen ok, hiszen már a jelenlegi fajtaháttérrel is biztosítható az alacsony glikozinolát tartalom. Természetesen a megfelelő fajtahasználat, illetve a fajtaazonosság kizárólag a minősített vetőmag használattal biztosítható. A fentiek tükrében nyilvánvaló, hogy a származás igazolás szerepe fel fog értékelődni.

GMO



A géntechnológiai megoldások alkalmazása az új fajták nemesítésekor továbbra is kérdés az Európai Unióban. Mindazonáltal nagyszámú szabadföldi kísérletek folynak GM repcefajtákkal. Noha a GM fajták termesztése az EU-ban nem engedélyezett, olajának importja és használata nem tiltott.



A nemesítő, vetőmag-előállító cégek önkéntesen vizsgálják az esetleges véletlenszerû GM szennyeződést a konvencionális vetőmagtételekben. Utántermesztett vetőmag használata esetén GMO teszt nem történik, így a teljes nyomon követés sem teljesíthető.

Vetőmag-hamisítás



Annak ellenére, hogy hamisított repce vetőmaggal kapcsolatos bejelentés még nem érkezett, fontos felhívni a figyelmet, hogy a gazdák nehéz helyzetét kihasználva, hibrid repcéből is elvileg megjelenhetnek vetőmag hamisítványok a piacon. 

- A hamisított vetőmagot akár teherautóról nagy tételben is árusíthatják, vagy kisebb vásárokon, piacokon „csomagtartóból” kínálják.

- A hamisított vetőmagot a vetőmag piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg akciós, vagy megmaradt tételként tüntetik fel.

- A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez.

- A hamis címke esetén a fémzárszám és/vagy a címkesorszám is hibás, nem a címkén szereplő hibridet és vetőmagtételt azonosítja vagy hiányzik.

Két dolgot érdemes szem előtt tartani a vetőmag vásárláskor annak érdekében, hogy a termelő kiváló minőségû vetőmaghoz jusson:



- Csak megbízható kereskedőtől vásároljon vetőmagot!

- Minden esetben kérjen számlát a vetőmagról, hiszen csak annak segítségével tudja a későbbi vitás esetekben bizonyítani a vetőmag származását!

Beárazott gabonapiac

A világ búzatermése előrejelzések szerint jelentősen, 21 millió tonnával növekedni fog, így eléri a 670 millió tonnát a gazdasági évben. A felhasználás 8 millió tonnás emelkedése kiegyensúlyozná a keresletet és kínálatot. A tavalyi 14 millió tonnás búzadeficit így is óvatossá teszi a piacokat.

A kukorica világtermése becslések szerint 50 millió tonnával fog nőni, és eléri a 868 millió tonnát. A fogyasztás is nő 20 millió tonnával, ami 861 millió tonna lesz. Olajosnövények piacát a szárazabb időjárás alakítja, a tavalyi terméstől már 1,1 millió tonnával kevesebbet, 19,5 tonnát várnak az elemzők.



Az elmúlt napokban nagy hatással volt a hazai termés a várakozásokra: az MgSzH áprilisi állapot felmérése, amiben az őszi búza állomány 44%-a kapott jó, 36%-a közepest, és 20%-a gyenge minősítést a felmérés során. Ez a felmérés jelentősen gyengébb állapotot mutat a tavalyihoz képest, amikor is a jó 55%, a közepes 32%, a gyenge 13% volt. 2010 decembere óta 53 ezer hektár búza vetés pusztult ki.

Szövetségünk számításai szerint 800 ezer hektár őszi búzát tudunk idén nyáron reményeink szerint jó minőségben betakarítani. Ebből lehet 4 t/ha-os termésátlaggal számolni egy 3,2-3,5 millió tonna összterméssel, belső felhasználásunk búzából 2,5 millió tonna, ebből 1,2 millió tonna malomipari szükséglet. Nagy, problémás export áru alap nem lesz, maximum 1 millió tonna!



Többi növényünk az őszi árpa, triticale és az őszi káposztarepce esetében is hasonlóan gyengébb termés mutatkozik.



Másik oldalról a nyugat-európai árak emelkedése figyelhető meg, a MATIF jegyzései alapján 240 euro/t árbázis körül összeérnek a búza és kukorica árai. Nálunk jelenleg a tavalyi kukoricát 63.000 Ft/t körüli áron jegyzik, de az új kukoricát is 51.000 Ft/t fölött lehet értékesíteni novemberi szállítással. A malmi búza szeptemberi szállításra 57.500 Ft/t. Az euro 270 Ft-ra gyengülése is emeli az árakat.

Május elején nemzetközi kereslet kezdett mutatkozni a takarmányárpa új termésére, amit augusztusi szállítással 47.000 Ft/tonna körüli áron lehet értékesíteni.



Olajos növényeink árai a nemzetközi trendeknek megfelelően (ahol „időjárás-kereskedés” folyik, 470 euro fölötti repceárakkal), emelkednek, repce augusztusi szállításra 126.800 Ft/t, a napraforgó októberi szállításra 114.000 Ft/t körül alakul.

A nyilvános vitára bocsájtott agrárkamarai törvénytervezet elgondolkodtatta a meghatározó termékpályákon mûködő szakmaközi, érdekvédelmi érdekegyeztető szervezeteket. Így a Szövetség is megfogalmazta észrevételeit, javaslatait, kialakította álláspontját, melyet eljuttatott a szaktárca részére is.



Az agrárkamarai tagság kötelezővé tételének kérdése megosztja tagjainkat (a jelentős többség nem támogatja), abban azonban teljes egyetértés van, hogy a törvénytervezet több olyan elemet, elképzelést is tartalmaz, ami elfogadhatatlan számunkra. Többek között ilyen a tagdíj megállapításának módja és mértéke, mely adók módjára hajtható be, valamint a tv. tervezetben felvázolt választási rendszer, amely semmiféle biztosítékot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megválasztott tisztségviselők reprezentálják az agrárágazat különböző tevékenységi csoportjait.



Kértük a törvényalkotókat, hogy ne rójanak elviselhetetlen terheket a piac egyes szereplőire, ne legyen senki számára ingyenes tagság és a tagdíj mértéke legyen elviselhető és arányos az agrárkamara mûködésétől várható eredménnyel.



Kértük, hogy az új kamarai rendszer ne a meglévő szakmai érdekképviseletek ellehetetlenülését jelentse, hanem az erők jobb szervezésével és az érdekek egyeztetésével minden gazdasági szereplő tekinthesse saját szervezetének.