Az európai búzatermesztésben az utóbbi időben egy fajta- és technológiaváltást figyelhetünk meg. A minőséget nagy terméssel párosítani képes intenzív fajtákat egyre kisebb vetőmag normával és egyre korábban vetik. Ez a technológia az elmúlt években hozzánk is megérkezett.

A korai vetés előnye, hogy csökkenti az évjárathatás kockázatát, részben vagy egészben kiküszöböli az aszály, a tápanyaghiány hatását, így elvileg jelentősen nő a terméspotenciál. A növények már ősszel bokrosodnak, így még árpánál is elmaradhat a relatív tápanyaghiány okozta tél végi sárgulás. Erősebb állomány fog betelelni, amely már korán magában hordozza a nagyobb termés lehetőségét. Vetőmagra is jelentősen kevesebbet kell költenünk.

Számos előnye mellett hátránya, hogy hosszabb és erőteljesebb a növényállomány kitettsége a károsítóknak az ősz folyamán. A vírusvektor levéltetvek átlagos ősz esetén is aktív stádiumban találkoznak a fiatal gabonaállománnyal, az általuk terjesztett törpeség vírusok súlyos tőszámcsökkenést, legyengített betelelő állományt okozhatnak. A talajlakók, a csócsároló, illetve a már ősszel fellépő gombabetegségek is több kárt okozhatnak a hosszú őszi időszakban.

A vírusok súlyos mennyiségi és minőségi kárt tudnak okozni a gabonában. Hazánkban számos vírus fordul elő, ezek közül jelentőséggel főként a törpeség-vírusok rendelkeznek. Legfontosabb az árpa sárga törpeség vírus, mely – neve ellenére – a búzát és az árpát egyaránt megtámadja. Vektorai a különböző gabonalevéltetvek. A búza törpeség vírus kevésbé elterjedt, de nagyon agresszív faj, korai fertőzés esetén a növények akár ki is pusztulhatnak. E kórokozó vektora elsősorban a csíkos gabonakabóca.

A korai vetést csak intenzív technológiával és megfelelő fajtával érdemes alkalmazni, hiszen az említett nagyobb betegség- és rovar-kitettség miatt intenzívebb növényvédelemre, ezen belül korszerû rovar- és gombaölő hatású csávázószerre és sok esetben szárszilárdításra lesz szükség.

Az őszi károsító-kitettség az utóbbi években a normál vetésidő mellett is nőtt, hiszen mostanában többször van hosszú meleg ősz és enyhe tél. Ha az ősz száraz, nagyobb az esélye a korábbi búzavetéseknek, mivel így az állomány ki tud kelni, és tápanyaghoz jut. Így volt ez 2009-ben is: az nyert, aki a vetésidőt előrébb hozta.

Az intenzívebb technológia szükségességét és az említett változásokat figyelembe véve engedélyeztettük Magyarországon a Bayer új négy-hatóanyagú rovar- és gombaölő szeres gabona csávázószerét, mely Yunta Quattro márkanéven ebben az évben kerül piacra.

Köztudott, hogy a csávázás a növényvédelmi eljárások közül a legcélzottabb, ugyanakkor a környezetet legkevésbé terhelő, illetve veszélyeztető. Alkalmazásával megvalósítjuk a prevenció elvét is, ami a növényvédelem egyik legfontosabb szabálya.

Az új csávázószer jól illeszkedik a Bayer fenntarthatósági programjába. A Yunta Quattro négy kiváló hatóanyagot tartalmaz sok munkával meghatározott arányban. Két rovarölő alkotója a Poncho-ból ismert klotianidin, és a jól bevált imidakloprid. Gombaölő komponensei sem ismeretlenek: az 1988 óta sikeres tebukonazolt a Folicur, Falcon, Prosaro, Lamardor képviseli, a fuzárium elleni hatékonyságáról ismert protiokonazol pedig a Prosaro-ban és a Lamardor-ban szerepel.

Miért kell a Yunta Quattro-ba négy hatóanyag? A fungicid hatóanyagok szinergista módon mûködnek együtt, mint ahogy ez a Prosaro és a Lamardor esetében már bebizonyosodott. A rovarölő komponensek is jól kiegészítik egymás hatásspektrumát, erősítik egymás hatását olyan nehezen leküzdhető kártevők ellen, mint a kabóca, vagy a csócsároló. Így az új kombináció teljes hatású az összes fontos csávázási betegség és ősszel fellépő rovarkártevő ellen.

A Yunta Quattro hatásspektruma tehát mind a betegségek, mind az őszi rovarkártevők vonatkozásában teljes. Az ősz folyamán biztos és tökéletes védelmet nyújt a vírusvektor levéltetvek, kabócák ellen, illetve a talajlakó kártevők és a csócsároló ellen is. Mind a négy hatóanyag szisztemikusan mozog a növényben. A mag felszínéről a gyökérzónába jutó inszekticid hatóanyagokat a gyökerek felszívják, s az „együtt nő” a csíranövénnyel, belülről védve azt a vektorok támadásától. A Yunta Quattro rovarölő hatékonysága 7-9 hétig komplett, ami a korai vetéstechnológia esetén is maximális védelmet garantál a teljes őszi időszakra.

Megelőző hatásának köszönhetően a károsítók által okozott stresszt tökéletesen kikapcsolja (anti-stressz készítmény). Állományunk így jobban ellenállhat a szárazságnak, vagy az extrém hőmérsékleteknek, összességében mindez nagyobb terméshez és jobb minőséghez vezethet.

A Yunta Quattro engedélyezett dózisa 1,8-2,0 liter vetőmag tonnánként. Korai vetés és maximum 200 kg/ha búza vetőmagnorma esetén a dózis 2 liter / tonna. Ennél nagyobb vetőmagnorma (pl. 250 kg/ha, vagy több) esetén a dózis 1,8 liter/tonna. Őszi árpánál 200 kg/ha vetőmagnormáig 2,0 liter/tonna a helyes dózis. A Yunta Quattro bármely csávázógéppel, a szokásos 10-20 l/t csávázólé alkalmazásával felvihető. Színező adalék hozzáadása szükségtelen, a viszonylag nagy dózisnak köszönhetően kiválóan fest.

Az intenzív őszi búza és őszi árpa technológiába illeszkedő új csávázószer alkalmazásával igen hatékonyan, fenntartható módon, ugyanakkor gazdaságosan védekezhetünk a betegségek, vírusok, és rovarkártevők ellen. Nagy előnye, hogy segítségével az őszi vírusbetegségek fellépését teljes mértékben megelőzhetjük, míg ha a levéltetvek vagy kabócák ellen permetezéssel igyekszünk védekezni, tökéletes védelmet soha nem érhetünk el. A Yunta Quattro-val elegendő hatóanyagot juttatunk ki ahhoz, hogy nehezített viszonyok között, nagy fertőzési potenciál esetén is biztonságos hatású legyen. Az eredmény egy kártételtől mentes egészséges állomány betelelése, ami a nagy termés és kiváló minőség lehetőségét foglalja magában.

Kérem a kedves olvasót, hogy forduljon bizalommal a Bayer kiváló, új csávázószere felé, és vessen már 2011 őszén Yunta Quattro-val kezelt búzát vagy árpát. A kedvező tapasztalat a legjobb meggyőző erő.

Farády László

Bayer CropScience