ATONIK - megkérdeztük a felhasználókat II.

Agro Napló
Interjúsorozatunk folytatásában is azokat az üzemi tapasztalatokat szeretnénk megosztani olvasóinkkal, amelyeket hozzászólóink az ATONIK repcében való felhasználása során szereztek. Nem véletlen, hogy a repcével többször is foglalkozunk hisz az ATONIK egyik legfontosabb felhasználási területévé az intenzív repcetermesztés vált. Több év üzemi szintû tapasztalata támasztja ezt alá.  


 

 

A repce – sok más növényhez hasonlóan – rendkívül jól reagál az ATONIK-os kezelésekre. A kora tavaszi időszak egyik legfontosabb feladata ebben a kultúrában, a növény átsegítése a tél okozta stressz hatáson, az életfolyamatok „fordulatszámának” felpörgetése. Ha ez sikerül, máris sokat tettünk azért, hogy munkánk jövedelmező legyen. Ebben a törekvésünkben bizton számíthatunk az ATONIK hatására. De ugyanilyen biztonsággal lehet használni a készítményt a virágzást megelőzően is, ahol javuló terméskötődést, és kisebb mértékû virágelrúgást várhatunk a kezelés eredményeképpen... No de lássuk, miként vélekednek a gazdák minderről:





Gazdaságunk az Eurotrust Kft. a Dunakeszi-Márianosztra-Vámosmikola térségben gazdálkodik. Káposztarepcét általában 300-320 ha-on termesztünk. A termesztés során intenzív technológiát alkalmazunk, amely az alábbi elemekből áll össze.



A talajmunkát mulcs technológiával végezzük (mélyen lazít-sekélyen forgat). A vetés csökkentett magmennyiséggel (400.000 db mag/ha) történik. A tápanyagellátás legfontosabb elemei ősszel, vetés vetés előtt bedolgozva 30 kg/ha Nitogén 50 kg/ha Foszfor, 100 kg/ha Kálium. A tavaszi tápanyagellátás összetevői, február végén-március elején 100 kg/ha Nitrogén (kéntartalmú), április elején 60 kg/ha Nitrogén.



A gyomirtást preemergens technológiával végezzük, regulátorozni ősszel 10-12 mm-es gyökérnyak vastagságnál szoktunk, a gombabetegségek elleni védekezés sosem hagyjuk ki tavasszal. A fertőzési nyomástól, évjárattól függően akár többszöri inszekticides kezelést is végrehajtunk, betakarítás előtt állományszárítást nem végzünk.



Az Atonik felhasználására kora tavasszal - az első rovarölőszeres védekezéssel egy menetben – kerül sor. A készítmény felhasználása során azt tapasztaltuk, hogy a kezelt területen a növényállomány regenerációja nagyon korán végbemegy, kondíciója javul. A kezelés hatására a becőt hozó elágazások száma nő. A korábbi évek tapasztalata alapján az Atonikos kezelés 2011-ben is része lesz a technológiánknak.



Herczeg Norbert

növényvédelmi szakirányító

 

 

Tisztelt Olvasó!



Hazánk nem tartozik a repcetermesztés élvonalához. Ha figyelembe vesszük, hogy az uniós szabályok alapján mennyi biodízelt kell az ásványi dízelhez keverni, azt látjuk, hogy nem vagyunk önellátóak ebben a tekintetben sem.



Mondhatjuk azt, hogy Magyarország a repce sikeres termesztésének a határán fekszik földrajzilag - éghajlatilag. De mondhatjuk azt is, hogy a termesztés technológiája mára úgy változott, hogy a sikeres termesztés (nagy részben) rajtunk múlik. Azt, hogy a technológiánkban mik azok az alapvető elemek, amit mindig alkalmaznunk kell, időnként érdemes felülvizsgálni. Ma már senki sem vitatja, hogy a repce a legintenzívebb termesztéstechnológiát igénylő szántóföldi növények egyike. A nagy termés egyik legfontosabb tényezője a növények elágazódása, az oldalágak kinevelése. Régóta tudjuk, hogy a talajban lévő ásványi nitrogén mennyisége stimulálja a repcét az oldalágak kifejlesztésére. Ennek okán gyakorlatilag "túletetjük" a növényt, mert egyébként nincs szükség a termés kineveléséhez ekkora adagú nitrogén trágyázásra. Az utóvetemény esetleg meghálálja ezt nekünk, de ilyen mûtrágya árak mellett megengedhetjük-e ezt magunknak, illetve tudjuk-e, hogy közben mennyi hatóanyagot veszítünk el?



Az utóbbi évek tapasztalatai alapján azt állítjuk, hogy az ATONIK biostimulátor sokat segíthet ezen a problémán. Az ATONIK-ot stresszkezelő, illetve termésnövelő készítményként ismerjük. Megfigyelésünk szerint hatása hasonlít a kábítószerek hatására. Azt mondják, hogy a kábítószer elhiteti az emberrel, hogy tud repülni. Mi azt tapasztaltuk, hogy az ATONIK "elhiteti" a növénnyel, hogy sok nitrogén áll rendelkezésére és ennek megfelelően gazdagon növeszti oldalágait. Ezután már "csak" arra kell ügyelnünk, hogy a növény ki is tudja nevelni ezeket.



Az ATONIK-ot kora tavasszal (tél végén) az első kezelés alkalmával juttatjuk ki 0,6 l/ha dózisban. Tapasztalataink szerint alacsonyabb nitrogén dózis használata esetén, illetve a fejtrágyázás utáni bemosó csapadék hiányában is erőteljes az oldalhajtás képződés. Akár 30-50 kg/ha nitrogén hatóanyagot is megtakaríthatunk használatával.

A második kezelést akkor juttatjuk ki, ha legalább 30-40 mm csapadék hullott az első kezelést követő 15-20 napban. Ekkor az újabb 0,6 l/ha-os ATONIK hatására az oldalhajtások is oldalhajtást nevelnek.



A fent leírt megfigyeléseket az elmúlt három év során Zala megyében több ezer hektáron igazolták a betakarított terméseredmények. Elmondhatjuk, hogy ezekben az években volt "normális" tavasz, száraz-meleg és hûvös csapadékos időjárású kikelet is. Az ATONIK "kábítószer" mûködött, és biztos pontjává vált az alkalmazott technológiának.



Simonfalvi Elemér

szaktanácsadó


Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Egyre nő az aszálykár

Egyre nő az aszálykár

Óriási károkat okoz a szárazság Magyarországon, hozzávetőleg 150 milliméter, tehát 3-4 hónap átlagának megfelelő csapadékra lenne szükség a helyzet me...

A szójatermesztés BIOFIL-lel kezdődik

A szójatermesztés BIOFIL-lel kezdődik

A szója ültetésének ideje lassan elérkezik. A gazdálkodók fontolóra veszik a fajtát, a vetés várható idejét, a tőszámot, tápanyaggazdálkodást, valamin...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?