Mindenesetre a fentiek szerint hangsúlyoznunk kell az előretekintés, a további megelőzés érdekében, hogy a fejlesztési igények mellett kiemelten fontos a meglévő, ill. korszerûsített védekezési technológiák következetes alkalmazása, gondolva itt az új moniliás fertőzésekre, a Monilia fructicola terjedésére is. Ezért láttuk fontosnak néhány felmerülő kérdés tisztázását szabatos laboratóriumi mérésekkel.

Helyzetkép kérdésekkel

A moniliás betegség valamennyi gyümölcstermő növényünket veszélyeztetve a legfontosabb gombakárosítók közé sorolható. E betegséget a 2000-es évek közepéig országunkban két faj, a Monilinia laxa és Monilinia fructigena konidiumos alakja idézte elő, virág- és hajtáspusztulást, valamint termésrothadást okozva. Gazdaságilag a valamennyi csonthéjast, de leggyakrabban a meggyet veszélyeztető Monilinia laxa jelentősége emelhető ki, hiszen számára kedvező időjárási körülmények között gyakran járvánnyal fenyeget.

A 2000-es évek közepétől a hazánkban korábban nem ismert Monilinia fructicola (a csonthéjasok amerikai barna rothadása) fellépésével is számolnunk kell, mely betegség egyaránt okozhatja a virágok és vesszők pusztulását, valamint a termések gyors rothadását.

Vizsgálatok in vitro

A laboratóriumi vizsgálatot Hódmezővásárhelyen, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talavédelmi Igazgatóság Biológiai Laboratóriumának Kistelekről 2008-ban gyûjtött és ellenőrzött Monilinia fructicola izolátumával állítottuk be.

Laboratóriumi körülmények között kilenc gombaölő szer, ill. egy növényvédő szernek nem minősülő készítmény hatását elemeztük. A programban beállított szereket 5 hígításban teszteltük (100 ppm, 50 ppm, 10 ppm, 5 ppm és 1 ppm), így a kiemelkedő hatékonyságú készítmények társaiktól markánsabban elváltak.

Fenti hígításokat mérgezett agarlemezes módszerrel vizsgáltuk oly módon, hogy a bemért készítményeket a kézmeleg steril táptalajhoz kevertük. A kórokozó tiszta tenyészetéből származó korongokat ezután a már megszilárdult agarlemezekre helyeztük. Az inkubálás sötétben, 22°C-on történt. A hatékonyság, ill. a beállított hígítások eredményessége a gombatelepek növekedése alapján mérhetővé vált.

A Monilinia fructicola agresszivitására vonatkozó tájékozódó jellegû megfigyeléshez fenti izolátum mellett 2007-ben Hódmezővásáhelyen gyûjtött Monilinia laxa és Monilinia fructigena törzseket használtunk. Érőfélben lévő vadszilva (Prunus cerasifera) terméseket mesterségesen fertőztünk, majd ezen fertőzött terméseket 22°C-on tartottuk. A vizuális értékeléseket 24, 48 és 72 óra elteltével végeztük.

Vizsgálati eredmények, kísérleti információk

A vizsgált készítményekkel folytatott tesztelések igazolták, hogy a moniliás betegségek ellen korábban alkalmazott szerek a Monilinia fructicola faj ellen is hatékonyan bevethetők, a fungicidek közötti eredményességbeli különbségek pedig szintén előző tapasztalataink szerint alakultak.

Kiemelkedő hatékonyságot mutatott a probenzimidazol csoportba tartozó tiofanát-metil hatóanyagú Topsin M 70 WDG, valamint a triazolokhoz tartozó tebuconazol, de szintén kiváló hatást mutattak az iprodion, a chlorotalonil és a kaptán hatóanyagú termékek. A mélyhatású hidroxianilid tipusú fenhexamid esetében ugyancsak jó hatékonyság volt mérhető, pusztán az 1 ppm hígításnál tapasztaltunk kisebb telepméret növekedést. Az azoxistrobin eredményeit tekintve gyengébb hatékonyságot tapasztaltunk, ugyanakkor valamennyi réztartalmú szer igazolta nélkülözhetetlenségét 100 ppm-es szinten. Megjegyzendő, hogy a növényvédő szernek nem minősülő Sergomil-L 60 készítmény (almasavas réz-komplex) a réztartalmú készítmények között figyelemre méltó eredményt produkált.

A Magyarországon előforduló három ismert moniliafaj életmódban és agresszivitásban eltérő. A mesterségesen fertőzött vadszilva termésein a Monilinia fructicola gyorsabban fejlődik mint a M. fructigena és M. laxa.

Javaslatok a növényvédelemhez

Új telepítéskor törekedni kell a szellős ültetvény kialakítására, ezért a sorok irányának helyes megtervezése, az optimális térállás megválasztása és az átjárható koronaforma kialakítása különösen fontos feladat. Az új telepítés védelmével igyekezzünk minden betegséget távol tartani fáinktól. Az ültetvény tisztántartása, a mechanikai védelem, a gyümölcsmúmiák eltávolítása a vegyszeres beavatkozások sikerességét is alapvetően befolyásolja, így elvégzésük nélkülözhetetlen.

A vegyszeres növényvédelem alapja a tavaszi lemosó permetezés. Rügypattanás után, fagymentes időben, réztartalmú készítménnyel, nagy lémennyiséggel végrehajtott permetezés ad megfelelő eredményt. Erre egyszer vagy kétszer is sor kerülhet, mindenesetre addig folytassuk ameddig lehet, akár még fehérbimbós állapotban is.

A virágzás a vegyszeres védelem szempontjából az egyik legfontosabb szakasz, ugyanis a monilia gomba konídiumai ilyenkor már nagy tömegben jelen lehetnek és számukra kedvező párás, csapadékos, ködös időben a fertőzésveszély nagy. A virágzáskori kezelések száma függ a virágzás hosszától, az időjárási körülményektől, ill. az alkalmazott készítmények jellemzőitől. Mindenesetre a körülményektől is függően két-három permetezés elvégzése indokolt lehet.

Az első kezelés megelőző céllal fehérbimbós fenológiai állapotnál javasolt, majd fővirágzásban célszerû ismételten permetezni. Elsősorban az időjárási körülmények indokolhatják a virágzás végi harmadik beavatkozást. A sikeres védelem alapja a megelőzés (prevenció), melyre folyamatosan törekedni kell.

Vizsgálataink alapján igazolódott, hogy a Monilinia fructicola fungicid érzékenysége analógiát mutat másik két moniliafajnál ismertekkel, ezért ha a gombaölő szerek megválasztásának fő szempontjait (hatékonyság, szerrotáció, rezisztenciatörés, szermaradék előírások stb.) nézzük, a meglévő technológiák eredményesen alkalmazhatók. A virágzásban tehát a fenti eredményeket és kritériumokat is figyelembe véve a tiofanát-metil (Topsin Metil 70 WDG), a tebuconazol (Folicur Solo), ill. triazol + kontakt sorrend kiemelten javasolható. A jobb fedettséget adalékanyagok használatával (pl. Spur) érhetjük el.

A termések védelménél az alkalmazott gombaölő szerek várakozási idejére kiemelten figyelemmel kell lenni. A rövid várakozási ideje miatt ebben az időszakban a mélyhatású hidroxianilid hatóanyag, a fenhexamid tervezhető leginkább, ha a szermaradvány értékekre egyéb korlátozó előírás nincs.

Mándoki András • Varga András

Sumi Agro, Csonthéjas Team mikológus, CSMKH Növény- és Talajvéd. Ig.