Talán nem mindenki tudja, hogy a napraforgó állami regisztrációs kísérletekben a köztermesztésben lévő Syngenta hibridek standarként, illetve kontrollként szerepelnek szinte minden kísérleti csoportban. A standardok kijelölése az MGSZH részéről hivatalosan történik, melyeknek feladata a hazai regisztrációs termésküszöb meghatározása. Tehát csak azon új hibridek kapják meg az állami regisztrációs minősítést, amelyek a standard hibridek termésszintjét elérik, illetve meghaladják. Éppen ezért standard hibridként olyan hibridek alkalmazhatóak, amelyek egyrészt a legmagasabb terméspotenciállal rendelkeznek, másrészt pedig a köztermesztésben meghatározóak. Tehát önmagában már a standard hibridként való szereplés kitüntetett szerepet kölcsönöz az adott hibridnek, másrészt pedig kiváló lehetőséget nyújt számunkra az új versenytársakkal történő folyamatos megmérettetésben. A standarként való szereplés legfontosabb olvasata pedig talán az, hogy a független és hivatalos eredmények transzparenssé, átláthatóvá teszik hibridjeinket a köztermesztés számára, ezen keresztül pedig még hitelesebbé cégünket, a Syngenta Seeds-t. Természetesen a versenytársak részéről is vannak kijelölt standard hibridek a különböző kísérleti csoportokban, melyek szintén hasonló kitüntetett szereppel rendelkeznek.
A 2010-es év komoly megpróbáltatásai után, és az országos terméseredmények ismeretében rendkívüli fontossággal bírnak termelői szempontból a 2010-es állami regisztrációs kísérletek eredményei. Amiért ezt állítjuk, az az összemérés lehetősége, hiszen itt nem önmagukban, vagy szûk összehasonlításban jelennek meg a hibridek, hanem komplett versenytársi összevetésben.
Mindjárt a végén kezdve, hibridjeink kiváló teljesítményt értek el, hiszen a 8 köztermesztésben lévő napraforgó fajtánk közül 5 csoportelsőként végzett (NK Kondi; NK Brio; NK Neoma; NK Sinfoni; NK Ferti*). Valamint új hibridként a Tutti, ami az NK Kondi magas olajsavas változata, szintén az élen található. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kísérleti csoportokban nincs olyan regisztrációra jelölt hibrid, amely elérte volna a felsorolt hibridjeink termésszintjét, továbbá a 2011-es vetőmagajánlatunkban szereplő 9 hibridből 6 hibrid a hazai állami napraforgó kísérletekben a legmagasabb teljesítmény- potenciállal rendelkezik (táblázat).
Az állami kísérletek kivitelezése összehasonlítva a nagyüzemi technológiával – bár kontrolláltabb technológiai keretek között zajlanak – az időjárási és környezeti tényezők vonatkozásában teljesen megegyeznek. Tehát a kísérletekben vizsgált hibridek évjárati termőképessége agrotechnikai hiba nélkül, de az évjárati sajátosságoknak megfelelően nyilvánul meg. Tisztán láthatjuk tehát, hogy önmagának az időjárási feltételeknek milyen hatása volt a hibridek terméspotenciáljára. Az elemzés ugyan nem termőhelyspecifikus, hiszen nem ugyanazon kísérleti helyekről származnak az összesített eredmények a két különböző évből, de hozzávetőlegesen elmondható hogy a Syngenta hibridek tekintetében idén átlagosan 4%-kal csökkent a kaszattermés a 2009-es évhez képest. Ha megvizsgáljuk az országos napraforgó terméseredményeket (2009 – 2,35 t/ha; 2010 – 1,97 t/ha), akkor a különbség ennél sokkal nagyobb számot mutat, több mint 16%-ot. A terméskiesés a fenti gondolatmenetből egyértelmûen olyan agrotechnikai elemekre vezethető vissza, mely feltétlenül összefüggésben vannak a nagy mennyiségû csapadékkal. Ugyanakkor mégsem ragadható ki önállóan egyetlen elem sem „bûnbakként”, mivel mindenképpen komplex hatásokról volt szó 2010-ben.
A korábbi években is hasonlóan kimagasló eredményeket értek el napraforgó hibridjeink, melyek tisztán mutatják azok termésstabilitá-sát a legkülönbözőbb évjáratokban.
A köztermesztés által a Kleffmann piackutatása alapján 2010-ben 61%-ban használt Syngenta hibridek az elmúlt 10 évben piacvezetők lettek, nem véletlenül, hiszen eltérő évjáratokban tudták, és tudják biztos, jövedelmező alapját adni a hazai napraforgó termesztésnek.
Kovács Attila • termékfejlesztő mérnök, olajos növények
Bíró János • termékfejlesztési és marketing vezető
