Fontos tudnunk azt, hogy bármennyire is szép a takarmány, vagy a gabona-alapanyag és jelét sem látjuk a penészgombáknak, a toxinok jelenlétének lehetőségét nem zárhatjuk ki. Mindenképpen javasolt a takarmányok és az alapanyagok folyamatos vizsgálata a toxinszennyezettség megállapítására, mert sok későbbi káros következményt előzhetünk meg, ha időben beavatkozunk.
Manapság már nem is fontos laborba küldeni minden mintát, hogy ott pontosan meghatározzák a toxintartalmat, hanem már telepi gyorstesztek is rendelkezésre állnak, amelyekkel maximum fél óra alatt megfelelő eredményt kapunk, így időben beavatkozhatunk. Ha laborba küldjük a mintát és onnan késve kapjuk meg a pozitív eredményt, addigra esetleg már megetettük a kérdéses takarmányt és csak bosszankodhatunk, hogy kellett volna valamit tenni a toxinszenynyezettség ellen. Ha az eredmény csekély szennyezettséget mutat, vagy a toxin a kimutathatósági szint alatt van a mintában, akkor is gondolnunk kell arra, hogy a takarmányokban előforduló toxinokból nagyon keveset vizsgálunk. Több, mint 400 toxin lehet a gabonákban, amelyekből ismerünk 4 Aflatoxint, 4 Ochratoxint, 6 Fumonizint, 3 Zearalenont és 170 Trichotecént, amelyek közül általában csak párat vizsgálunk, tehát a vizsgálati eredmény messze nem ad reális képet.
Nagyon fontos az is, hogy a toxinok nem csak a toxinokra jellemző kórképeket okozzák – ez csak a jéghegy csúcsa, – hanem toxinok már igen kis mennyiségben képesek az immunrendszert károsítani, így a szervezet általános ellenálló képességét gyengíteni, ezáltal egyéb nem specifikus kórképeket idéznek elő, vagy hajlamosítják a szervezetet egyéb betegségek fellépésére. Esetenként csak a termelési eredmények csökkenésében mutatkozik meg a hatásuk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy két vagy több csekély mennyiségben jelenlévő toxin egymásra hatásából sokszoros hatások adódnak össze, akkor elmondhatjuk azt, hogy a toxinok elleni védekezés minden állattartónak szinte kötelező.
Ha valaki szerves savval tartósítja a gabonát, már elmondhatja, hogy tett valamit az ügy érdekében, de még ők se dőljenek hátra nyugodtan a karosszékben, mert kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a gabonában lévő toxinok többségét a gombák már a gabonaföldön termelik és a savas tartósítással csak a gombákra tudunk hatni, de nem nyújt védelmet a már termelődött toxinok ellen. Így mindenképpen fontos az, hogy a toxinok ellen specifikusan ható készítményt alkalmazzunk.
A toxinokkal az a nagy probléma, hogy kémiai szerkezetük igen változatos, tehát nincs egyetlen olyan stratégia, amelyik minden toxinra hatásos. Csak különböző stratégiák ötvözése hozhat 100%-os eredményt a toxinokkal szemben.
Sajnos azonban sokan megelégednek azzal, hogy valamilyen abszolút értelemben vett toxinkötőt tesznek bele a takarmányba, amelyek agyagásvány-, vagy élesztő alapúak.
Az agyagásvány alapú termékek ugyan jó toxinkötő tulajdonsággal rendelkeznek, de sajnos csak a poláros toxinokat kötik meg. A kötés feltétele ugyanis az, hogy a toxinok olyan funkcionális csoportokkal rendelkezzenek és azok a csoportok olyan pozícióban legyenek, hogy a toxin a toxinkötőhöz kapcsolódhasson. Ennek a feltételnek remekül eleget tesz az Aflatoxin, de sokkal csekélyebb mértékben az Ochratoxin és a Fumonizin, még kevésbé a Zearalenon és szinte egyáltalán nem köthetőek a Trichotecének. Számunkra pedig a két legfontosabb toxin ami ellen küzdenünk kellene, pont a Zearalenon, amely szaporodás-biológiai zavarokat okoz az állatfajoknál, valamint a Trichotecének, amelyek különböző hatásaikkal hatalmas gazdasági kártételeket okoznak.
Fontos tény az is, hogy a piacon lévő toxinkötők nagy többsége nem csak a toxinokat köti meg, hanem a takarmány egyéb fontos alkotóelemeit is: tápanyagokat, vitaminokat, antibiotikumokat, amelyek így megkötve ugyancsak nem lesznek képesek felszívódni. Ez több 10 százaléknyi veszteséget jelenthet egyes takarmányalkotókból, amit nekünk drágán pótolnunk kellene, de mivel ezt sokan nem tudják, így nem is pótolják.
A Bécsi Egyetem vizsgálatokat végzett arra vonatkozóan, hogy milyen arányban képesek a különböző toxinkötők megkötni az egyes toxinokat. A vizsgált kb. 80 anyag eredményei azt mutatják, hogy két pH értéken az Aflatoxint a piacon lévő agyagásvány alapú toxinkötők 20–100%- ig képesek kötni. A kötés főleg pH 3-on erős, viszont a pH 6-on lévő kötési kapacitás sokkal csekélyebb mértékû, pedig nekünk a vékonybélben való kötés a fontosabb, a felszívódás megelőzése végett. A mostanában terjedő élesztő alapú termékek kötési kapacitása csupán 30% alatti, tehát még az Aflatoxinnal szemben is csekély hatásúak.
A számunkra sokkal fontosabb toxinokkal szembeni kötőkapacitást is vizsgálták és azt tapasztalták, hogy a vizsgált 80 minta közül csak 12 volt képes kötni valamilyen szinten a Zearalenont, átlagosan 20%-ban, de a legjobb is csak 55%- ban (1. ábra). Ez a hatás a Zearalenon leküzdésével szemben nem kielégítő.
Sokkal megdöbbentőbb volt az, hogy a Trichotecének köthetőségének vizsgálatánál a 80 vizsgált anyagnak csak 8%-a adott pozitív eredményt és azok is maximum 6%-os kötési szinttel (2. ábra)!
Tehát kijelenthető az, hogy a toxinkötők alig hatékonyak a Zearalenon ellen és szinte hatástalanok a Trichotecénekkel szemben!
A Biomin® azonban megtalálta a megoldást és kifejlesztette a Mycofix® Plus 3.E terméket, amely hatékonyan tudja kezelni nem csak a megköthető toxinokat, hanem a számunkra gazdasági veszteséget jelentő Zearalenont és Trichotecéneket is.
A termékben jelen van egy szinergista ásványkeverék, melynek kötőfelülete többszöröse a piacon lévő legtöbb toxinkötőének, így megköti a köthető poláros toxinok mintegy 100%-át. A kötés azonban specifikus, az egyéb anyagok (vitamin, tápanyag, antibiotikum stb.) kötése 2% alatti, ami a piacon rendkívül jó értéknek számít.
A termék ezenkívül tartalmaz 2 enzimet, amelyek inaktiválják a számunkra lényeges Zearálenont és Trichotecéneket (3. ás 4. ábra). Az egyik enzim egy észteráz, amely a Zearalenont bontja el inaktív formává, így ez a forma már nem tud kapcsolódni a receptorokhoz és nem tudja az ösztrogénszerû hatást kifejteni, ezáltal pedig szaporodás-biológiai zavarokat okozni. A másik egy epoxidáz enzim, amely a Trichotecéneket bontja el inaktív formává, így nem kell félnünk a DON, T2, HT2 és más Trichotecén toxinok káros hatásaitól.
Köztudott az is, hogy a toxinoknak a szervezetben két fő támadási pontjuk van.
Az egyik az immunrendszer, a másik pedig a máj.
A BIOMIN CÉG által gyártott Mycofix® Plus 3.E termék ezért tartalmaz egy olyan szilimarin tartalmú növényi adalékot, amely régóta használatos a humán gyógyászatban a máj különböző megbetegedéseinek kezelésére és bizonyítottan jelentős védelmet nyújt a hepato-toxikus anyagok káros hatásaival szemben. A termék ugyanakkor tartalmaz egy olyan algakivonatot is, amely támogatja a szervezet természetes immunválaszát, így kompenzálja a toxinok immunszupresszív hatását.
A Mycofix® Plus 3.E ezzel a három stratégiával – toxinkötés, biotranszformáció (észteráz és epoxidáz enzim) és biovédelem (növényi- és algakivonat) – hatékonyan tudja felvenni a harcot a toxinokkal és azok káros hatásaival szemben.
Nem elég, ha azt gondoljuk, hogy tettünk valamit a toxinok ellen, hanem fontos, hogy tudjuk: olyan kiegészítőt alkalmaztunk, amely nem csak a toxinok egy részét képes kezelni, hanem a számunkra fontos összes toxin káros hatását ki tudja küszöbölni.
Dr. Jakab Gábor
