De említhetem az EXOTIC kiváló szárazságtûrérét, amit a 2007-es rendkívül száraz évben bizonyított, vagy az EXAGONE következetesen nagy terméseit a különböző termelési feltételek között.



A közelmúltban a termőképesség és a minőség mellett nemesítési célként a termésbiztonság kérdésköre került előtérbe. Ez könnyen megérthető, hisz a hazánkban uralkodó rendkívül szélsőséges klimatikus viszonyok, az eltérő termesztési feltételek és különböző szintû technológiák mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termésingadozás még a 2000 utáni években is – az utóbbi 1 – 2 év jelentős technológiai fejlődése ellenére is – 61 % ! (Dr. Pepó Péter).

Jogos tehát az igyekezet, hogy minden olyan értékmérő tulajdonságon javítsunk, melyek a biztonságosabb termés elérését szolgálják. ide tartozik a télállóság, a betegség- ellenállóság, vagy a pergési ellenállóság is, mert ezek mind a repcefajták- hibridek potenciális termőképességét segítik realizálni.



Az idei évben a betegség-ellenállóság került előtérbe, hisz ez az évjárat minden eddiginél jobban kedvez a betegségek fellépésének. Nos, ha az országot járjuk, bizony gyakran szomorú kép tárul elénk: a repcéket már eddig is súlyos Sclerotinia fertőzés érte, melyet aztán gyorsan megtetézett a szaprofita Alternária, és ki tudja még, hogy a később jelentkező Phomás szártőfertőzések milyen szintet érnek el?!



Az említett 3 betegség hazai körülményeink között a 3 legveszélyesebb közé tartozik.



Nálunk a leggyakrabban a Scleritinia Sclerotium támad, ami nem is csoda, mert ez egy igazi polifág, sok gazdanövényes kórokozó. A gomba számára kedvező feltételek között – amikor is a léghőmérséklet 20 – 25 c° fölötti, a páratartalom 80 – 90%, a talaj nedvességtartalma pedig magasabb 30 %-nál – a betegség futótûzszerûen terjed, egyik növényről a másikra. Először csak egy-egy elkülönült fertőzött növény tûnik ki az állományból, később nagyobb foltokká terbélyesedik a fertőzés, és a fehér foltok – a beteg növények – jól láthatók a még egészséges zöld tömegben. Ezekben a beteg növényekben – mivel a szállítóedények a szárban elhalnak – megszûnik a víz és tápanyagszállítás, ami az egész növény gyors elhalását okozza. Nagyon agresszív, mely rendszeresen megjelenik most már a repcében is, és a fertőződés mértékétől függően jelentős károkat okozhat a termés mennyiségében és minőségében is. Irodalmi adatok szerint is, a veszteség elérheti akár az 50 %-os mértéket is.

A tét tehát nem kicsi, amikor fajtát választunk, hisz a védekezés legeredményesebb és leg-költségkímélőbb módja a magas szintû toleranciával rendelkező fajta/hibrid kiválasztása. A Sclerotíniával szemben tökéletesen ellenálló (rezisztens) genotípust ezidáig még nem sikerült előállítani, de a forgalomban levő termékek között óriási különbség van a betegséggel szembeni toleranciában. Erről győződhettünk meg az elmúlt hetek szemléi során, amikor is kísérleteinkben vezető hibridjeink nagyszerû fölényét állapíthattuk meg a versenytársakkal szemben ebben a tulajdonságban is!



Beszéljenek a képek, melyeket a múlt héten készítettünk a sárkeresztúri kísérletünkben! A látottak- tapasztaltak csak megerősítik az MgSZH hivatalos kísérleti jelentéseiben eddig közzétett, valamint a korábbi években az üzemi fejlesztési kísérleteinkben mért jó eredményeket.

A Phomás fertőződések egzakt mérésére a betakarítás utáni tarlón végzett vizsgálatok a legalkalmasabbak. Reméljük, hogy ott sem kell csalódnunk, annál is inkább, mivel tudjuk, hogy ezidáig egyedüliként a Monsanto nemesítőinek sikerült rezisztencia-gén (RLM7) beépítésével nagyfokú ellenállóságot kifejleszteni az új generációs hibridjeinknél. Ilyen az ExOCET, az EXAGONE, a DK EXPLAT, a DK EXQUISITE pedig úgynevezett poligénikus rezisztenciával rendelkezik.

Természetesen sokat segíthetünk növényeink egészségi állapotán a szakszerû agrotechnikával – pl. nagyon fontos a vetésforgó betartása – még akkor is, ha a repce 2 év utáni visszavetése gazdaságilag csábító lehetőségnek is tûnik!



De olyan évekre számítva, mint az idei, nyugodtabban alhatunk, ha betartjuk a legalább 4 évet. Az okszerû mûtrágyázás, a kívánatos tőszám, az idejében elvégzett fungicides védekezés – mely a nyugati országokban már régóta a technológia elmaradhatatlan eleme! – mind-mind a kisebb fertőződés, a kisebb kár irányában hat.



De miért ne élnénk a legegyszerûbb és leghatékonyabb lehetőséggel, amit a DEKALB hibridek nyújtanak? Érdemes hát odafigyelni a repcék egészségi állapotára is a soron lévő fajtaválasztások során!