A hibridek és az ahhoz kapcsolódó technológiák megjelenése jelentette az igazi mérföldkövet a repcetermesztésben – kezdte szezonnyitó előadását egy dunai hajó fedélzetén Szanyi István a Monsanto Kft. ügyvezető igazgatója.

Európában a hibridrepcék vetésterülete évek óta növekvő tendenciát mutat:

Németországban 2009-ben 1,5 millió hektár repcét termesztettek, ebből 64%- ot tettek ki a hibridek, Franciaországban az 1,4 millió hektár vetett terület már 46%-a hibrid, hazánkban a 291 000 hektár vetésterület 57%-án vetettek hibridet.

De mi a bizonyíték arra, hogy a hibridrepcék jobbak?



Érdekes összehasonlítást tárt elénk az ügyvezető, amelyben a búza és a repce termésátlagának változását mutatta be 1920-tól napjainkig.

Tudva lévő, hogy búzában a hibridnemesítés idejekorán megtorpant, míg a repcében teret hódított. Ennek hatása megmutatkozik a termésátlag változásában is, így míg a búzáé a különböző technológiai fejlesztések ellenére is stagnál, addig a hibridrepcék termésátlaga – az érdemi területen való megjelenésüktől számítva – évről évre erőteljesen növekedett.

Milyen tényezők állnak e mögött?

A válasz a következőképp fogalmazható meg tömören: a hibridrepcékben rejlő nagyobb genetikai potenciál mellett a jelentősen nagyobb alkalmazkodó- és stressztûrő képesség, valamint egy teljesen új technológiai lehetőség nyílt meg a termelők előtt, ami nagyobb termésmennyiséget, másfelől nagyobb termésbiztonságot hozott. A bemutatott ábra jól szemléltette, hogy napjainkban a jellemző termésátlag repcében 2–2,5–2,7 t/ha, felülmúlva a korábbi 1,5 t/ha termésszintet.

A hibridrepce termesztéssel párhuzamosan sokan áttértek a szántásos mûvelésről a vízmegőrző talajmûvelésre. Ma már adott a lehetőség arra, hogy alacsonyabb tőszámot használjunk, kihasználva ezzel a hibridekben rejlő elágazó- és termőképességet. Általános és alapvető technológiai elemmé vált az őszi gyomirtás, megjelent az őszi és tavaszi regulátorozás, sokkal hangsúlyosabbá vált a mûtrágya felhasználás, illetve a deszikkálás is biztonságosabbá tette a technológiát.

A Monsanto évek óta meghatározó és úttörő szerepet tölt be a repce nemesítésében, és a hibrid repcék gyakorlati termesztésbe vonása Magyarországon ugyancsak a Monsanto nevéhez fûződik. A MONSANTO vezette be a gyakorlati termesztésbe az első hibrid repcét (CODIX, 2000), amely teljesítményében jelentős pozitív különbséget produkált az akkori legjobb fajtákhoz képest. Az azóta eltelt idő alatt számos új hibrid került a piacra, amelyek folyamatosan javuló beltartalmi és agrotechnikai tulajdonságokkal rendelkeztek. 2004-ben a COLOMBO, de különösen az EXPLUS nyújtott kimagasló teljesítményt. 2006-ban az EXAGONE, 2007-ben pedig az EXOCET is képes volt elődeit felülmúlni, az idén bevezetésre kerülő új hibrid az EXQUISITE pedig az olaj és glukozinolát-tartalomban, kiegyenlítettségben és szárszilárdságban múlta felül elődjeit.

A hibridrepcék fent említett előnyeit támasztotta alá Dr. Kiss Erzsébet, a Monsanto fejlesztés vezetője az ez évi tapasztalatairól szóló, képekkel illusztrált beszámolójában.

Hangsúlyozta: az a tény, hogy hazánkban a repce vetésterületének már 57%-át hibridek teszik ki, oda vezetett, hogy a nagyon száraz ősz és a hosszú, hideg, csapadékos tél ellenére tavasszal a repcetáblák pozitív képet mutattak. Egyértelmû, hogy a hibridek potenciáljukban többet tudnak, viszont a lényegük az adaptációban, a stresszhelyzetekhez való jobb alkalmazkodóképességükben rejlik.

Mint ahogy ez az év is bizonyítja, a hibridek kedvezőtlen évjáratokban is képesek megbízható terméseredményeket produkálni, ezáltal kisebb kockázat mellett termeszthetők. Az idei év aktualitása a szokásosnál nagyobb Sclerotiniás fertőzés volt. A bemutatott képek meggyőzően bizonyították a DK hibridek jobb ellenálló képességét a betegségekkel szemben a versenytársakhoz viszonyítva.