A szántóföldi bemutató napjára azonban szerencsére valódi nyáridő várta a résztvevőket, akik az előző napi időjárás következményeit, a viharkárokat és eróziós árkokat is megszemlélhették a Szent István Egyetem szárítópusztai tangazdaságában.

Dr. Gyuricza Csaba tanüzemvezető szerint a mintagazdaság számára az előző napi időjárási szélsőség is „kedvező” volt, hiszen ilyen körülmények között tudják igazán bemutatni, láttatni a különböző természeti körülmények, eljárások, és a fajták közötti különbségeket. Idén ugyanis sajnos számolni kell azokkal a hatásokkal, amelyek egy átlagos évben nem jelennek meg. Ez most a bemutatón is látható és tapasztalható volt, ahol a növénytermesztés technológiai elemeihez kapcsolódóan a növényvédelmi, a tápanyag-utánpótlási, talajmûvelési kezeléseket, és technológiákat mutatták be, idén elsősorban a kalászosokat.

A növénytermesztési aktualitások elsősorban a biológiai alapok területén a kalászosokhoz és a repcéhez kapcsolódtak, de sok egyéb termesztéstechnológiát és növénytermesztési technológiai elemet is megismerhettek az érdeklődők a tápanyaggazdálkodás, a talajmûvelés, és a növényvédelem területén.



A jó néhány éve slágertémának számító energianövényekről most is sok hasznos információ hangzott el. Újdonságnak számított a gyepgazdálkodási bemutató. Ez a technológia is hozzátartozik ma a talajhasználathoz, hiszen 1,1 M ha a gyepgazdálkodási terület hazánkban – ez jelentős hányad, és kellően nagy érdeklődés is mutatkozott a téma iránt.

Ez az esztendő nagyon szélsőséges meteorológiailag, s bár általában az aszályos évekhez szoktunk, a túlzottan csapadékos időjárás után érdekes volt megfigyelni a különböző kölcsönhatásokat és reakciókat a fajtáknál. A mintagazdaság számára a szélsőséges évjárat persze hasznos is lehet, mert a kölcsönhatások ilyenkor mutatkoznak meg igazán. S mivel számukra egyaránt fontos az oktatás, a szaktanácsadás, és a kutatás; ilyenkor tudják igazán megmutatni, illetve láttatni azokat az eredményeket, amit aztán a gazdálkodók a későbbiekben megfontolhatnak vagy alkalmazhatnak a gyakorlatban. A tanüzemben alapelvnek tekintik, hogy olyan módszereket és technológiákat mutassanak be, amelyek előremutatóak, kissé meghaladják a korunkat, tehát inkább a jövőben szeretnének utat mutatni a növénytermesztésben.

A Gazdanapok ünnepélyes keretet adott Birkás Márta professzor asszony új könyvének bemutatására is. A Talajmûvelők zsebkönyve valódi újdonság, amelyet a szerző segítő szándéka keltett életre. A klíma szélsőségessé válása hatással van a talajra is. De ugyanúgy éri a gazdálkodót és az általa termelt növényt is. Ezért fontos, hogy milyen kondícióban van: mennyire lazult, mennyi vizet tud befogadni, hogyan tudja azt tárolni. Sok fogás van, amivel ezt lehet javítani, ezek szerepelnek a zsebkönyben. A professzor asszony feladatának érzi, hogy a talajra figyelő mûveléssel segítsen a gazdálkodóknak, akiknek viszont fontos, hogy ismerjék a talajukat. A könyvben szerepelnek a talajvizsgálati módszerek, s ha a gazda meg tudja állapítani, milyen állapotban van a talaja, azt is fogja tudni, mit várhat tőle.

A bemutatón részt vevő cégek képviselői egyaránt kiemelték előadásaikban a szélsőséges időjárási körülményeket, amelyek új kíhívások elé állítják az agrárium minden szereplőjét. Fontos, hogy a növényt a termőhelyi adottságok és technológiai háttér alapján kell megválasztani. Nem biztos tehát, hogy adott helyen feltétlenül a csúcshibridek adják a legjobb termést. A növényvédő kezeléseket pedig időben kell megtenni.



Az intenzív nemesítői munka egyre jobb képességû hibrideket eredményez, de az időjárás szélsőségeivel nem kalkulálhatunk. Idén például több tízezer hektár napraforgó nincs elvetve, vagy kimosta azt, illetve a növényvédő szert a víz a talajból, és sajnos ugyanez érvényes a kukoricára is. –keresztes–