Gyakorlati tanácsok
a határidős gabonapiaccal most ismerkedők számára

Agro Napló
Az internet segítségével az okostelefonunk képernyőjén követhetjük a párizsi gabonatőzsde árfolyamainak aktuális mozgását akár a szántóföld közepén is. Amikor megpróbáljuk megbecsülni az árak jövőbeni alakulását, üzleti tervet készítünk vagy szerződést kötünk, lehívunk egy hosszabb távú grafikont az árjegyzések alakulásáról. A tőzsdét szinte minden nap használjuk passzívan, de mi kell ahhoz, hogy aktívan is tudjuk használni a börze által nyújtott árfolyam-fedezeti lehetőségeket?

Ahhoz, hogy tőzsdei ügyletet tudjunk kötni, először is szerződést kell kötnünk egy bank treasury-ével vagy egy befektetési szolgáltató céggel.
A szerződés (treasury keretszerződés, befektetési számlaszerződés) feltétele, hogy legyen számlánk a szolgáltatónál, amihez ugyanazokat a dokumentumokat kell bemutatnunk, amelyeket egy sima bankszámla megnyitásakor is elkérnek tőlünk: magánszemélyek esetében személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, míg vállalkozások esetében aláírási címpéldány, társasági szerződés, adóbejelentkezési lap, egy hónapnál nem régebbi cégkivonat és a kitöltött tényleges tulajdonosi nyilatkozat.

Az egyetlen lényegi különbség a két számla megnyitása között az úgynevezett MIFID-teszt kitöltésének kötelezettsége. Ez nem magyar találmány, az Európai Unió 2007. november elseje óta kötelezővé tette az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságának és tőkepiaci ismereteinek felmérését. A szolgáltató cég a teszt kiértékelése alapján befektetői kategóriákba osztja az ügyfeleket. A kevés tőkepiaci tapasztalattal rendelkező ügyfeleknek csak alacsonyabb kockázati profilú termékek köthetőek, míg a bonyolultabb, magasabb kockázatú ügyletek csak a legmagasabb minősítést elérő ügyfelek számára elérhetőek.

Mindez az ügyfelek érdekében történik, így nem fordulhat elő, hogy az ügyfél egy olyan bonyolult és kockázatos konstrukció birtokosa lesz, amelynek működését és veszélyeit nem ismeri. Nem kell valami túlbonyolított tesztsorra gondolni, 10–15 egyszerű kérdés, mint például:

  • az utóbbi három évben milyen típusú pénzügyi eszközbe, befektetésbe fektette pénzét?
  • milyen befektetési időhorizont áll az Ön elképzeléseihez a legközelebb?
  • évente milyen rendszerességgel köt befektetési ügyletet? stb.

Ha a számlánk már megvan, a következő lépés az árupiaci ügylet megkötéséhez szükséges alapletét (margin, fedezet) biztosítása.
Ez kétféleképpen történhet: pénzt utalunk vagy állampapírt transzferálunk a megnyitandó pozíciók fedezetéül a számlánkra. Az alapletét mértékére nincs általános szabály, de jellemzően a mögöttes tőzsdei ügylet értékének 10–20 százaléka, a termék és a lejárat függvényében. Ha az árak rövid időn belül nagy kilengéseket mutatnak, akkor a tőzsde megemeli az alapletét összegét, míg alacsonyabb volatilitású periódusokban csökkenhet a szükséges fedezet mértéke.

Ha megvan a számlánk és rendelkezünk a megfelelő fedezettel, már meg is adhatjuk az első tőzsdei megbízásunkat. Technikailag készen állunk erre, de ahhoz, hogy ne érjenek minket váratlan meglepetések egy számunkra egyelőre idegen terepen, mindenképpen érdemes személyesen találkozni a leendő üzletkötőnkkel. Szánjunk időt arra, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, mindkét fél számára hasznos, ha ismerjük a másik preferenciáit, elvárásait és tisztázzuk az alapvető szabályokat. Az üzletkötő a tőkepiacokat ismeri jobban, folyamatosan követi az ármozgásokat, böngészi a megjelent híreket, ha elég tapasztalt, megérzi a piaci trendeket.
A mezőgazdasághoz, a növénytermesztéshez az ügyfél jó eséllyel sokkal jobban ért, az üzletkötőtől ilyen jellegű tanácsot ne kérjünk… Nem is ez a dolga. Egy ilyen beszélgetés általában jó hosszúra nyúlik, sok nyitott kérdést érdemes ilyenkor tisztázni. (A mellékelt táblázatban – a teljesség igénye nélkül – a legfontosabb átbeszélendő témákat találjuk.)

De előbb-utóbb elérkezünk az első üzletkötéshez. Felhívjuk az üzletkötőt, aki hiába emlékszik ránk pontosan, ismeri a hangunk (vagy akár évek óta ismerjük egymást), mindenképpen meg fog kérni bennünket, hogy azonosítsuk magunkat. Cég válogatja, milyen módszert alkalmaz. Van, ahol a számlaszámot kell mindenképpen bemondani a nevünk vagy a cégnevünk mellett, van, ahol jelszót kell választanunk és csak ennek elhangzása után tehetjük meg a következő lépést. Mindezt a vonal túlsó végén ellenőrizni kell a nyilvántartási rendszerben, ami egy kis időbe telik. Néha fölöslegesnek érezzük ezt az eljárást, de ne feledjük, ez is a mi biztonságunkat szolgálja, csak a lejelentett, meghatalmazott személyek tudnak rendelkezni a számla felett, illetéktelenek nem.

Megkérdezhetjük, hogy az üzletkötő mit gondol a piacról, mik mozgatták az árfolyamot az elmúlt pár napban vagy pár órában és megtudhatjuk, hogy pontosan hol áll a piac az adott pillanatban, milyen szinten vannak a legjobb eladók és vevők, hol tudnánk most üzletet kötni.

Az üzletkötő sosem dönthet helyettünk, minden tudásával segíti a döntéshez vezető utat, de a megbízást nekünk, az ügyfeleknek kell kimondani. Itt is van néhány alapszabály, ami minden megbízás esetén el kell, hogy hangozzon: melyik termék melyik lejáratára, veszünk vagy eladunk, mi a limitár, mekkora mennyiségre és milyen időtartalma szól a megbízás.

Az üzletkötő ezeket az alapinformációkat vissza fogja mondani a telefonba, amire érdemes odafigyelni, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy pontosan a szándékainknak megfelelő order (megbízás) kerül be a rendszerbe. Ha piaci árat adtunk és azonnal teljesülni tud a megbízás, akkor az üzletkötő rögtön vissza is tudja igazolni az üzletkötés paramétereit. A hivatalos visszaigazolás e-mailben (vagy ha valaki ragaszkodik hozzá, faxon) az üzletkötést követően kapjuk meg. Az európai piacokon megkötött ügyletekről még aznap, ha már a késő estig nyitva tartó amerikai piacokon is kipróbáljuk magunkat, akkor a következő nap reggel tíz óráig.
A visszaigazolást mindig ellenőrizzük le, mivel ha bármi félreértés történt, ekkor még könnyen korrigálható a hiba!

A határidős tőzsdei piacok működése évszázadok során formálódott, mire kialakult a mai formája. Az elmúlt évek technológiai fejlődése sok folyamatot leegyszerűsített és gyorsabbá tett, de az alapelvek változatlanok. Ma már a legtöbb tőzsdén elektronikusan lehet csak kötni, a színes kabátban, kívülálló számára érthetetlen kézjelekkel kommunikáló tőzsdei alkuszok egyre kisebb szerepet kapnak a parketten.

A határidős tőzsdei kereskedés kapcsán a legtöbb félreértés a fizikai (le)szállítással kapcsolatban szokott felmerülni. Alapdefiníció szerint a legtöbb árupiaci termék mind a mai napig végződhet az alaptermék leszállításával. De ez nagyon ritkán történik meg! Az összes megkötött ügylet 1-2 százalékában. Ha pedig valaki egy magyar bank treasury-én keresztül köt üzletet, akkor pedig egyenesen lehetetlen. Már a szerződésben rögzítve lesz, hogy amennyiben az ügyfél a kifutás előtt nem zárja le az ügyletet egy ellenkező irányú üzlettel, akkor a bank teszi ezt meg.

Nem a gabonánk tényleges eladása miatt kötünk üzleteket az árutőzsdén. Erre jelenleg nincs is lehetőségünk. Hanem a legjobb eladási ár elérése érdekében. Hogyan lehetséges ez? Két lépésben. Eladunk a tőzsdén, amikor számunkra már elég magasan járnak a jegyzések és lezárjuk a pozíciót, amikor az árak visszaesnek, vagy amikor a tényleges adásvételt idehaza megkötjük. Végül a terményért kapott ár és a tőzsdei árkülönbözetünk összege adja a teljes bevételt. Ha jó ütemben léptünk, akkor a tőzsdén nyereséget értünk el, ha elhamarkodtuk a tőzsdei ügyletet és az árak tovább emelkedtek, akkor is rögzítettük az árunkat egy számunkra már megfelelőnek gondolt szinten és további árfolyamkockázatot már nem futottunk.

Szűcs Örkény

Segítség Önnek

Az üzletkötő számára fontos információk

  • A tevékenységünk legfontosabb paraméterei.
  • Mit és mekkora mennyiségben termelünk?
  • Van-e tapasztalatunk a tőzsdei ügyletekkel?
  • Mekkora tételeket szeretnénk kötni és milyen gyakorisággal?
  • Mik a terveink a következő években?
  • Mi a mi elképzelésünk a piacról.
  • Mik a stratégiai célok?
  • Mik a legnagyobb kockázatok a gazdálkodásunkban?
  • Kinek adtuk el eddig a terményünket és mik a tapasztalatok? (Nem teljesítés, vis major stb.)
  • Milyen eladási árral lennénk elégedettek?
  •  

Mit érdemes ilyenkor megtudni az üzletkötőtől?

  • Hánytól hányig van ügyfélkiszolgálás?
  • Mikor köthetek tőzsdei ügyletet?
  • Milyen (közvetlen) telefonszámon érhetem el?
  • Ki az akivel köthetünk, ha a dedikált üzletkötő nem elérhető vagy szabadságon van?
  • Mi az elszámolás rendje?
  • Milyen visszaigazolásokat kapok és azokat hogy kell értelmezni?
  • Milyen esetekben szükséges további letéteket elhelyezni?
  • Milyen költségek merülnek fel?
  • Milyen elemzéseket készít az adott cég?

A cikk szerzője: Szűcs Örkény

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?