Természeti adottságok, hírös termények
A Tisza magyarországi szakaszának alsó folyása mentén elterülő Csongrád megye egész területe csaknem tökéletes síkság. Magyarország legnapfényesebb, országos átlag feletti középhőmérsékletű vidéke, amely csapadékban szegény, különösen az északi területein szomjaznak a földek. A növénytermesztés biztonságát, kiszámíthatóságát az aszály mellett a gyakori tavaszi fagyok veszélyeztetik. Az Alföld három eltérő talajadottságú vidékén elhelyezkedő megye nyugati részét gyümölcs- és zöldségtermesztésre alkalmas homoki talajok, a középső részét – a Tisza és a Maros árterében – réti valamint öntéstalajok, míg keleti részét a gabonatermesztésre kiváló mezőségi talajok borítják.
Talajadottságok Csongrád megyében
Forrás: Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetfeltárás 2012., 14. oldal
Makó és környéke a vöröshagymáról, fokhagymáról, Szeged a fűszerpaprikáról, Szatymaz pedig az őszibarackról vált híressé. A szántóföldjeinek átlagos aranykorona-értéke (26,7) magasabb az országosnál (21,9). A megye felbecsülhetetlen értékű természeti kincse a termálvíz, melyet a zöldség- és virágtermesztésben üvegházak, fóliasátrak fűtésére is használnak.
A szántóterületek átlagos aranykorona-értéke Csongrád megye településein
Kevesebb egyéni gazdaság, átlagosnál magasabb piacra termelés
A mezőgazdasági összeírások adatai szerint 2000–2010 között, az országos tendenciához hasonlóan, Csongrád megyében is jelentősen visszaesett a gazdaságok száma, ami elsősorban az egyéni gazdaságok tömeges megszűnéséből adódott. 2010-ben a megyében mintegy 32 ezer egyéni gazdaságot számláltak össze, 38%-kal kevesebbet, mint tíz évvel korábban, a csökkenés mértéke azonban elmaradt az országos átlagtól (41%). Ugyanezen időszak alatt a gazdasági szervezetek száma gyakorlatilag nem változott, 2010-ben 329-et tartottak nyilván. Az egyéni gazdaságokban a megyék közül Csongrádban volt a legnagyobb a vegyes gazdálkodást folytatók aránya (37%), csak növénytermesztéssel 40, csak állattartással pedig valamivel több mint 22%-uk foglalkozott. Ugyanakkor a gazdasági szervezetek 51%-a növényt termesztett, 46%-a vegyes gazdálkodást folytatott, és kevesebb, mint 4%-a kizárólag állatot tartott. Az egyéni gazdák többsége nem csak saját fogyasztásra termelt, az országos átlagnál többen (27%) értékesítették a saját fogyasztáson felüli felesleget, 25%-uk pedig elsősorban a piacokra szánta termékeit.
Az agrártársadalom összetétele
Nők a mezőgazdaságban
2010-ben az egyéni gazdálkodók között a férfiak és nők aránya, valamint a korcsoport szerinti megoszlás is az országoshoz hasonlóan alakult. Az összeírás időpontjában Csongrád megyében 100 egyéni gazdálkodó közül 73 volt férfi és 27 nő, de a nők aránya két korcsoport kivételével mindenhol meghaladta az országos átlagot.
A nők aránya az egyéni gazdálkodók között, korcsoportonként, 2010
A 40 év alatti fiatal gazdák aránya a férfiaknál valamivel meghaladta a 14, a nőknél pedig megközelítette a 12%-ot, amely lényegében megegyezett az országos átlaggal.
Az egyéni gazdálkodók száma korcsoportok és nemek szerint, 2010
Agrárvégzettség – mezőgazdasági gyakorlat
2010-ben az egyéni gazdálkodók csaknem 15%-a rendelkezett valamilyen szintű mezőgazdasági végzettséggel, ezen belül kevesebb, mint 3%-nak volt diplomája, és mintegy 7%-nak középfokú szakmai képzettsége. A megyében a gazdálkodók többségének csak mezőgazdasági gyakorlati tapasztalata volt (81%), és mindössze 5% gazdálkodott gyakorlati tapasztalat és szakmai képesítés nélkül.
Munka mellett „második gazdaság” – magas hozzájárulás a GDP-hez
Az összeírás idején Csongrád megyében az egyéni gazdálkodók 43%-a főfoglalkozása mellett végzett mezőgazdasági tevékenységet, ami az országban a 2. legmagasabb részarány, ugyanakkor a nyugdíjasként gazdálkodók aránya (46%) a megyében az egyik legalacsonyabb.
Magyarországon 2011-ben az agráriumban megtermelt GDP-hez a megyék közül Csongrád járult hozzá az egyik legnagyobb mértékben, csaknem 7%-kal, ami lakosonként átlagosan 178 ezer forintot jelentett, és a megyei rangsor 5. helyére volt elegendő.
A mezőgazdasági termelés jellemzői
Csongrád megyében a termőterületek 76%-a szántó. 2012-ben a szántóföldön termelt növények közül csaknem 165 ezer hektáron gabonaféléket termesztettek. A búza és a kukorica mellett a talajviszonyok leginkább a napraforgónak kedveznek, 2012-ben a szántók mintegy 60%-át e három növény foglalta el. A megyében takarították be az országos gabona-, illetve napraforgótermés 5-5, a lucernaszéna 8, a cukorrépa 9%-át. Az országban Csongrád megye a 3. legnagyobb burgonyatermesztő, itt termelték az országos mennyiség 11%-át.
Mindemellett az ország második legjelentősebb zöldségtermesztő megyéje, a betakarított termés 16%-a származott erről a vidékről. A zöldségtermés közel 78%-át hétféle zöldség adta: a vöröshagyma, a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, a paradicsom, a fejes káposzta, a zöldpaprika és a csemegekukorica. Az őszibarack a megye legjellemzőbb gyümölcse, itt terem az ország baracktermésének közel egyharmada.
Mind a sertés-, mind a baromfiállomány tekintetében Csongrád megye az 5. legnagyobb állattartó. A megye juhállománya ugyan elmaradt a jelentős juhtartó alföldi megyékétől (Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun), mégis az országban az 5-6. helyen állt, a szarvasmarha-állomány alapján pedig a középmezőnyben található.
A sertések számának alakulása Csongrád megyében, ezer db
Piaci árak
A megyében termelt fontosabb zöldségfélék közül 2011 és 2012 között a paradicsom és a fejes káposzta piaci átlagára emelkedett a legnagyobb mértékben, 80, illetve 36%-kal. 2012-ben a paradicsom kilója átlagosan 351, a fejes káposztáé 144 Ft volt, de még így is mindkettőt az országos áraknál olcsóbban lehetett megvásárolni. Ezzel egy időben a burgonya piaci ára csaknem 20%-kal csökkent, az országos 125 Ft-os kilogrammonkénti árral szemben itt csak 90 Ft-ba került. Az őszibarack átlagára azonban meghaladta az országosat, a megye piacain 404 Ft-os átlag- áron lehetett megvenni kilóját, 60%-kal drágábban, mint az előző évben.
KSH Szegedi főosztály
Tájékoztatási osztály
