Elhagyott gazdaságok Közép- és Kelet-Európa-szerte
Az Európai Bizottság egy új tanulmányában felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa-szerte lévő elhagyatott farmok nem mindegyike alkalmatlan a termelésre.
A termelésből kivont területek eloszlásának felmérése fontos lehet a földhasználati döntések meghozatalában, például rekultiváció kontra erdő visszatelepítés, C. Alcantara, T. Kuemmerle, M. Baumann és munkatársaik szerint, akik a téma kutatói. A vizsgálat az Environmental Research Letters-ben lett publikálva, amelyben kiemelik, gondolni kell a jövő növekvő népességére, így szükségünk lehet további földterületekre, hogy élelmiszert vagy energiát állítsunk elő. Ahelyett, hogy olyan földeken próbálkoznánk, amely még sosem volt művelve, előnyösebb lenne a korábban már mezőgazdasági termelésre használt földek újra művelésbe vonása, ezzel minimalizálhatjuk a környezetvédelmi költségeket, beleértve a biológiai sokféleség csökkenését. Európa bizonyos részein nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek lettek elhanyagolva a Szovjetunió felbomlása és a privatizáció után. Azonban ezek a területek mostanáig nem lettek pontosan feltérképezve és a hivatalos statisztikáink korlátozottak e tekintetben. A kutatók műholdadatokat használtak, hogy egy 6,4 millió négyzetkilométernyi területet feltérképezzenek szerte Közép- és Kelet-Európában valamint a Balkán-félszigeten. Becslések szerint 30 országban vannak elhagyatott mezőgazdasági területek. Az eredményeik 2005-ben azt mutatták, becslésen alapulva, hogy a vizsgált területek több mint 8%-a műveletlen – összesen 525 000 km². A legnagyobb területek Oroszország európai, Észak- és Nyugat-Ukrajnában valamint Közép-Romániában találhatóak. 61%-a az összes elhagyott területnek Oroszországhoz tartozik. A már termelés alól kivont területek előfordulása Közép-Európában és a balkáni államokban volt a legkevesebb. Amikor a kutatók áttekintették az elhagyatottság mértékét – az összes mezőgazdasági terület összevetve a nem használt területekkel – a legnagyobb arány Fehéroroszországban, Lettországban és Litvániában volt megfigyelhető. Összehasonlításképpen az ukrajnai nagy elhagyatott területek viszonylag kisebb hányadát alkotják a teljes termőterületnek. Az olyan országok, mint Csehország és Lengyelország nagy mezőgazdasági területekkel rendelkeznek, de kicsi műveletlen területtel, míg Horvátországnak kevés a művelt földje és kicsi a műveletlen terület aránya is. Az egyik fontos megállapítás az volt, hogy a régió természetes alkalmassága a művelésre nincs szoros kapcsolatban az elhagyatottság valószínűségével.
Így, bár a legtöbb országban azok a területek, amelyek kevésbé voltak alkalmasak a termelésre nagyobb valószínűséggel lettek elhagyatottak, de vannak példák, ahol ennek ellenkezője igaz. Oroszországban, Litvániában, Észtországban és Horvátországban azok a földek is műveletlenek, amelyek mezőgazdasági hasznosításra kifejezetten alkalmasak lennének. A kutatók szerint sokkal inkább társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják a földek sorsát, mint például a mezőgazdasági támogatások, földreform és az EU-csatlakozás, mint maga a területnek a tulajdonsága, minősége. Ugyanakkor más tényezők, mint a telek mérete, a földszabályozás és a -birtoklás, a földrajzi helyzet és a talaj tulajdonságai is fontosak lehetnek egyéni szinten.
A térkép pontossága a mai napig vitatott Európában, mert a 2005-ös adatokat, a felszínborítás besorolását olyan tényezők befolyásolják, mint a föld összetétele és a képfelbontás. Ez azonban azt sugallja, hogy a mezőgazdasági területek elhagyása széles körben elterjedt és jelentősen eltér az egyes országokban. A kutatók szerint, az azonosított elhagyott földterületek feltérképezésével lehetséges lesz, hogy megtalálják, és újra elkezdjék művelni ezeket a területeket, amelyek alkalmasak a termelésre.
Forrás: TheCattleSite News Desk, 2013.12.30.
Fordította: Dr. Gergácz Zoltán
Konzisztens eredmények elérése a takarmányenzimekkel
A nem keményítő poliszacharidok (NSP-k) negatív hatásait megértve a tápanyagok emészthetőségére és az állati teljesítményre, a legfontosabb, hogy egységes, állandó eredményeket érjünk el a takarmányenzimekkel, az AB Vista's vezető kutatója, Dr. Nell Masey O'Neill szerint.
„A három évtizedes kereskedelmi használat ellenére még mindig vannak bizonytalanságok abban, hogyan érhetjük el a legnagyobb hatékonyságot, amikor NSP-bontó enzimeket használunk a monogasztrikus állatok takarmányaiban. Ez főként azért van, mert keveset tudunk az NSP-enzim és szubsztrátja közti kölcsönhatásokról, egymás közti reakciójukról, ez egy újabb ok, amiért nem lehet optimalizálni az NSP-enzimek használatát.” Miközben a hosszú láncú oldható ẞ-glükánok (árpa), valamint xilánok (búza) az elsődlegesen felelősek a megnövekedett viszkozitásért a bél- traktusban, és a tápanyag-hasznosíthatóság csökkenéséért. Az oldhatatlan NSP a növényi sejtfalban egy fizikai akadályként működik és korlátozza a keményítő és a fehérje emésztését. Ráadásul néhány NSP-végtermék most már köztudottan elősegíti a jótékony bélbaktériumok kórokozóvá válását is. „Ez az oka annak, hogy az Econase XT – ami lebontja az oldható és oldhatatlan xilánokat is – növelheti a tápanyag-hasznosítást a búza (ahol az oldható és oldhatatlan xilánok okoznak problémát) és a kukorica alapú étrendeknél (ahol az oldhatatlan xilánok dominálnak)”, folytatta Dr. Masey O'Neill. „Ez azért is lehet, mert a különböző takarmányenzimek kombinálása egy termékben nem additív hatású, vagy feltétlenül szükséges. Bármely további bontás felesleges vagy káros is lehet a jótékony hatású végtermékekre. Ez azt jelenti, hogy az egyéni enzimtulajdonságok és -adagok sokkal fontosabbak, mint az enzimaktivitások száma. Egy jó minőségű, dózisoptimalizált enzim termék, mint az Econase XT biztosítja a legjobb ár-érték arányt és a befektetés megtérülését.” Az NSP körüli félreértések tisztázása, az állati teljesítményre gyakorolt hatása és az enzim használatának optimalizálása lesz a fókuszban a Nemzetközi Nem-keményítő Poliszacharid Fórumon, amelyet az AB Vista szponzorál és 2014 március 31.–április 2. között tartják Pitlochry-ban, Skóciában.
Forrás: AllAboutFeed, 2013.12.19.
Az amerikai fogyasztók aggódnak a génmódosított élelmiszerek miatt
Az amerikai fogyasztók több mint fele aggodalmát fejezte ki a génmódosított élelmiszerek miatt.
Azonban, mikor azt kérték, hogy jellemezzék a GMO-t, sok vásárlónak nem egyértelmű a fogalom, és azt mondják, a genetikai módosítás néha kedvező és néha kedvezőtlen módon történik, egy nemrég kiadott élelmiszerpiaci kutatás alapján, amelyet a The NPD Group végzett. A genetikai módosítást az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) definiálta, úgymint, „a termelés örökletes fejlesztése, növényekben vagy állatokban meghatározott alkalmazási területeken, akár a géntechnológiai, vagy más hagyományos módszerekkel.”
Az NPD a tanulmányában, melynek címe, A GMO-tudatosság és hatásának mérése, megkérték a fogyasztókat, hogy mondják el saját szavaikkal, mit jelent a GMO kifejezés, és a válaszok nagyon különbözőek voltak. Gyakori kifejezések voltak a megfogalmazásra a „genetikailag módosított”, a „nem természetes” és sokan mondták azt, hogy „nem tudom”. A fogyasztók 44%-a mondta azt, hogy a GMO valami jó dolog, ugyanakkor nagyobb százalékban, valamilyen szintű aggodalomra ad okot. A kutatás rámutatott, hogy a GMO-k azért vannak ennyire az emberek tudatában, mert a média és különböző államok jogalkotói felcímkéztetik a genetikailag módosított élelmiszereket. Ez a megnövekedett figyelem is megnövelheti a GMO miatti aggodalmat. 2002-ben a fogyasztók mindössze 43%-a fejezett ki aggodalmat a genetikailag módosított élelmiszerek miatt és egy évtizeddel később már az amerikai felnőttek több mint fele, az NPD Élelmiszerbiztonsági Felügyelete szerint, amely folyamatosan nyomon követi a fogyasztói tudatosságot és az aggodalmukat az élelmiszerbiztonság miatt. Míg az aggodalom szintje a felnőttek körében kevesebb, mint 10% volt 2002-ben, mostanra már több mint 20% és folyamatosan növekszik. „A GMO mostanra egy kérdés lett”, mondta Harry Balzer, a vezető iparági elemző és az Étkezési szokások Amerikában című könyv szerzője. „Ismét látjuk, hogy több ember aggódik, ezért arra számítunk, hogy a piac ezeknek a fenntartásoknak megfelelően cselekszik majd.”
Forrás: ThePigSite News Desk, 2013.12.30.
Az FDA javaslatai az állati takarmányok biztonsági előírásaira
Az Élelmiszer- és Gyógyszer Hatóság (FDA – Food and Drug Administration, USA) új szabályozásokat vezetne be, hogy biztosítani tudják a szennyező anyagoktól mentes takarmányokat. Az akció az élelmiszerbiztonsági törvényhez tartozik, amelynek célja, hogy megvédje a lakosság egészségét, az emberi és állati élelmiszerellátás biztonságának javításával.
Az állattartó létesítményeknek regisztráltatni kell magukat az FDA-nál, az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai törvény előírásai szerint. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég takarmányozással foglalkozik, része lesz az új szabályozásoknak legyen szó kisállat takarmányozásról, vagy emberi fogyasztásra szánt állatok takarmányozásáról. A szabályozáshoz hozzátartozik az előállítás, feldolgozás, csomagolás vagy tárolás ellenőrzése. Ki kell dolgozni egy hivatalos tervet, hogy azonosítsák és megelőzzék az esetleges veszélyeket, kijavítsák a hibákat. Az FDA szerint azokat a gyártókat is bele kellene vonni a törvény hatálya alá, akik takarmány alapanyagokat állítanak elő. Az előterjesztett változtatások a fertőzések megelőzésére szolgálnak elsősorban, s nem a bekövetkezett károk azonosítására, felszámolására. Az FDA szerint szennyeződést okozhatnak a takarmányokban kórokozók, mint például a szivacsos agyvelőgyulladás (kergemarhakór), a krónikus sorvadásos betegségeket okozó (egyfajta szivacsos encephalopathia, amelyekre fogékony a szarvas, őz és jávorszarvas is) fertőző ágensei, mikotoxinok (penészek), dioxinok, melamin és egyéb mikrobiológiai szennyeződések a pet food eledelekben.
Forrás: AllAboutFeed, 2013.11.19.
Fordította: Dr. Gergácz Zoltán
