A déli régió vezetője, Szántó Zoltán volt a szakmai napok házigazdája, ahol Szanyi István bevezetője és köszöntője után értékes előadások részesei lehettek a megjelentek.

Elsőként Könczöl Péter nemesítő, kukorica kutatásvezető tartott érdekes és tanulságos előadást nemesítési irányaikról, és beszámolt a DKC3511 „nagyságának” mibenlétéről is, igazolva, miért is vetik azt évről-évre olyan nagy területen a gazdák. Bemutatta egyebek között a korszerû nemesítés eszköztárát is, amelytől ilyen sikeresek tudnak lenni legújabb Dekalb kukoricáik. Az elmúlt évek időjárási anomáliái ráébresztették a mezőgazdaságban dolgozókat arra, hogy át kell értékelniük a termelés megbízhatóságról alkotott véleményüket. Az időjárás ilyetén alakulása ugyanis a kukoricát keményítő remobilizációra szorította. A termény árának kedvezőtlen alakulása miatt pedig sokan a betakarítás késleltetését választották, ami jelentős szárítási költség megtakarításhoz vezetett, ugyanakkor kockázatot jelentett. A MONSANTO széles genetikai állományának modern nemesítési technikákkal történő fejlesztésével és a környezeti hatások pontos vizsgálatával olyan eredményeket érnek el, illetve olyan hibrideket nemesítenek, amelyek megoldást jelentenek a termésmennyiség, a megbízhatóság és stabilitás tekintetében.

Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Eredményes gazdálkodás Tanszékének vezetője a magyar növénytermesztés lehetőségeiről és gondjairól tartott előadást, felvázolva a jelenlegi agronómiai problémákat, amiket minden gazda saját gazdaságában is megtapasztalhat. Hazánk természetföldrajzi, ökológiai adottságai, évszázadokra visszanyúló termelési tradíciói, korábbi hagyományos piacai, változó színvonalú szakismerete, a termelés mûszaki-technikai feltételrendszere és a nemzetgazdaság megkerülhetetlenül fontos ágazatává tette a mezőgazdaságot, illetve az agrárvertikumot. Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy egy ország fejlődésének általában szoros velejárója az agrárterületek csökkenő relatív részesedése a GDP-ben. Ez azonban nem feltétlenül kell, hogy jelentse az agrárium termelési volumenjének abszolút csökkenését. Sajnálatos módon Magyarországon az elmúlt évtizedekben a tágabb értelemben vett agrártermelés relatív és abszolút termékelőállítása csökkent. Az egyes mezőgazdasági ágazatok helyzete differenciált. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy rendkívül fontos az agrárágazatok egyensúlyának biztosítása, fenntartása.

A program folytatásaként Pesti Csaba, az AKI munkatársa a jól, illetve a kevésbé jól mûködő gazdaságok közötti különbségről szólt. Érdekes adat például, hogy az eladósodottsági mutatóban nem volt különbség a sikeres gazdálkodók és a kevésbé sikeresek között. Magyarországon egyébként a növénytermesztő üzemek a legjövedelmezőbb vállalkozások, és beruházásaik szinte elérik az EU-15 átlagát is. A termelési értékben azonban fejlődésre van szükségünk az EU átlagához képest. A szántóföldi növénytermesztés mezőgazdaságunk húzóágazata, ez integrálódott legjobban a nemzetközi kereskedelembe, s ezeknek a termékpályáknak legjobb a szervezettsége is – tehát itt a legnagyobbak hazánk versenyelőnyei, nem utolsósorban pedig ez képezi az agrárexport legnagyobb részét. Összehasonlításban pedig a hazai növénytermesztő üzemek kapták magasan a legtöbb beruházási támogatást.

A Solar Capital Markets Zrt. ügyvezetője, Szûcs Örkény kissé más megvilágításba helyezte a terménykereskedelmet. Szólt az olaj- és a terményárak ingadozása között összefüggésről, és rámutatott az 1929–1933-as világválság illetve a mai válság közötti párhuzamokra, – amely összehasonlítás nem ad okot bizakodásra a jövőt illetően. Nagy sikere volt viszont annak az online programnak, amely megmutatta, hogyan lehet bárkiből pillanatok alatt „tőzsdecápa”. Az elmúlt évek tőkepiaci mozgásai egyébként azt mutatják, hogy nem beszélhetünk önálló és független kukorica-, gabona- vagy árupiacról, hanem ezen piacok részei egy globális tőkeáramlási rendszernek, ahol a fundamentumok, a hagyományos kereslet–kínálati viszonyok egyre kisebb szerepet játszanak.

Szabó János agrárhitelezési szakember a 2010-es év hitelezéseinek lehetőségeit vázolta fel. Elismerte, hogy nem volt könnyû helyzetben az, aki már korábban (egy, vagy akár fél éve) vállalkozott arra, hogy a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódóan prognózist készít a várható termésről, kereslet-kínálat alakulásról, illetve árakról, – és most azt értékeli. Ma már egyértelmûen kimondható, hogy a forint gyengülése kedvezett a mezőgazdaság számára, így emelkedett az export termékek forint bevétele. De ez a tény drágábbá tette az élelmiszer importot is, így újra előtérbe került a hazai termékek kereskedelme. Ismét lehetőség lesz egyébként az Agrár Környezetgazdálkodási Program által biztosított támogatások igénybe vételére, amely a mûködést és a banki együttmûködést elősegítheti.

A rendezvényen elhangzott előadások teljes anyagát a www.agronaplo.hu/egyeb/letoltes olvashatják



–Keresztes–

A cikk szerzője: Keresztes Júlia