A legfontosabb takarmánynövény, a kukorica globális termelése a 2009/2010. gazdasági évben várhatóan meghaladja a 796 millió tonnát. Ez, noha új rekord, a 2008/2009. gazdasági évi kibocsátást csak kevesebb, mint 1 százalékkal múlja felül. Ha hihetünk a középtávú előrejelzéseknek, a világ kukoricatermelése az évtized végére, a 2018/2019. gazdasági évig 16 százalékkal nő.
A legnagyobb kukoricatermelő országban, az Egyesült Államokban 334,1 millió tonna tengerit takarítottak be a folyó gazdasági évben, ami számottevőnek mondható, 8,8 százalékos növekedést jelent az előző szezonhoz képest (1. ábra).
Az USA kukoricatermelése szakértők szerint 368 millió tonnára emelkedik középtávon. Kínában a terményből most 155 millió tonna került a raktárakba, 6,5 százalékkal kevesebb, mint a 2008/2009. gazdasági évben. Ehhez képest a távol-keleti ország kibocsátása tíz esztendő alatt 190 millió tonnára ugorhat. Argentínában és Brazíliában összesen 66 millió tonna kukorica terem a folyó gazdasági évben, 2,2 százalékkal több, mint a korábbi szezonban. A két vezető dél-amerikai kukoricatermelő és -exportőr ország kibocsátása a várakozások szerint 87 millió tonnára nő a 2018/2019. gazdasági évig.
A termény összes felhasználása a 2009/2010. gazdasági évben – a történelem során először – meghaladja a 800 millió tonnát (806 millió tonna körül valószínûsíthető), amely mennyiség kereken harmadával több az egy évtizeddel ezelőttinek. A folyó gazdasági évi zárókészlet becslések szerint 136 millió tonna körül alakul, szemben az előző szezon végi 146 millió tonnával.
A kukorica takarmánycélú globális felhasználása a 2008/2009. gazdasági évi közel 480 millió tonnához képest (2. ábra) jelentős mértékben, 13 százalékkal nő középtávon (a 2009/2010. gazdasági évben 492 millió tonnát használnak az állatok etetésére).
A bioüzemanyag-ipar a 2008/2009. gazdasági évben kevéssel több, mint 100 millió tonna szemes kukoricát dolgozott fel, ehhez képest a 2018/2019. gazdasági évben várhatóan már 136 millió tonna körüli mennyiségre tart igényt. A kukorica összes felhasználása az évtized végén meghaladja a 900 millió tonnát.
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) adatai szerint 2010 első hetében a kukorica tonnánkénti átlagára FOB Mexikói-öböl paritáson 193 US dollár (134,5 euró) volt, 11 dollárral (7,7 euró) több, mint egy esztendővel korábban. Kereskedők szerint ez az árszint – más gabonafélékéhez hasonlítva – túl magas. Ez jórészt a határidős árupiacokon aktív nyugdíjalapok szokásos év végi portfolió-rendezésének, továbbá a kőolaj drágulásának tulajdonítható. A terményt tonnánként 35-40 dollárért (24,4-27,9 euró) szállították át az amerikai kontinensről a Földközi-tengeri kikötőkbe. Ilyen fuvarköltség (és exportár) mellett nem meglepő, hogy 2009 utolsó hónapjaiban az importőrök a Földközi-tenger térségében előnyben részesítették a Fekete-tengeri kikötőkből beszállítható kukoricát (valamint búzát és árpát, amivel a drága kukorica a takarmányozásban részben kiváltható): a szállítási költség innen tonnánként 10-12 dollárral alacsonyabb volt (3. ábra).
A nemzetközi kereskedelembe kerülő kukorica mennyisége (nem számolva az EU tagállamai közötti árucserével) megközelíti a 85 millió tonnát a folyó gazdasági évben. Ez 3 millió tonnával több, mint a 2008/2009. gazdasági évben. Ami a középtávú várakozásokat illeti: a kukorica világpiacát uraló Egyesült Államok kivitele az évtized végén a 2007/2008. gazdasági évihez hasonlóan alakul, meghaladja a 60 millió tonnát. Argentína a jövőben is közel 16 millió tonna tengerit exportál, ami a normális évjáratokban megszokott mennyiség, ugyanakkor Brazília kivitele több mint 1 millió tonnával csökken, ami a dél-amerikai ország állattenyésztésének növekvő takarmányigényével magyarázható. Ukrajna az elemzők szerint középtávon 5,3 millió tonna kukoricát értékesít a külpiacokon, ami körülbelül a 2008/2009. gazdasági évi exportteljesítményének felel meg.
A legnagyobb importőrök közül Mexikó behozatala az elkövetkező években jelentős mértékben, 4,8 millió tonnával nő, így a 2018/2019. gazdasági évben már 11,7 millió tonna kukoricát vásárol más országoktól (főleg az Egyesült Államoktól). Ezzel Japán (17,3 millió tonna import) mögött a második legnagyobb kukoricafelvevő lesz, maga mögé utasítva Dél-Koreát (7,1 millió tonna import). Egyiptom behozatala 3,6 millió tonnával ugrik meg, tíz esztendő múlva összesen 7,3 millió tonna kukoricát szerez be a külpiacokról.
Az Európai Unióban 56,3 millió tonna kukoricát takarítottak be 2009-ben, ami 10 százalék körüli visszaesést jelent az egy esztendővel korábbi mennyiséghez képest – az elmúlt öt esztendő átlagától azonban nem marad el. A tagállamok közül Franciaország állt az élen 15,15 millió tonna körüli kukoricatermésével (1,75 millió hektár termőterület), majd Olaszország következett 8,8 millió tonnával (950 ezer hektár termőterület). Magyarországon 1,18 millió hektárról 7,54 millió tonna kukorica került a raktárakba 2009 őszén, 15 százalékkal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. A negyedik helyen, szorosan a nyomunkban következett Románia, ahol közel kétszer akkora területről 7,48 millió tonna kukoricát takarítottak be. A nem EU tagállamok közül említést érdemel a szomszédos Ukrajna, ahol a folyó gazdasági évben 10,5 millió tonna, illetve Szerbia, ahol 6,25 millió tonna kukorica termett. E két országban egy esztendővel korábban 11,4 millió, illetve 6,38 millió tonnát takarítottak be a terményből. Visszatérve a Közösségre: az EU-27 kukoricatermelése várakozások szerint középtávon a 2008/2009. gazdasági évi szint, vagyis 62-63 millió tonna körül alakul.
Az EU-27 a folyó gazdasági évet 6,1 millió tonna kukoricakészlettel nyitotta, és előreláthatóan 3,2 millió tonna körüli mennyiséggel zárja, ami viszonylag kevésnek mondható. A tartalékok megcsappanása egy mostanihoz hasonló termés esetén minden bizonnyal húzó hatást gyakorol a termény árára.
Részben a pénzügyi-gazdasági válság kereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatásával magyarázható, hogy az Európai Unió a 2009/2010. gazdasági év első felében, vagyis 2009. július 1-től december 31-ig mindösszesen 1,5 millió tonna kukorica behozatalára adott ki engedélyt, míg a 2008/2009. gazdasági év első felében 2,2 millió tonna tengerit szerezhettek be az importőrök harmadik országokból (az EU legfontosabb szállítói Argentína, Brazília és újabban Ukrajna). Ugyanakkor 450 ezer tonna kukorica kivitelét engedélyezte, míg a korábbi szezon első hat hónapjában 985 ezer tonna hagyhatta el a Közösséget. Elemzők szerint a Közösség középtávon nettó kukoricaimportőr marad, behozatala 2,5 millió tonna körül alakul az elkövetkező években.
A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában a takarmánykukoricát 2010 első hetének végén tonnánként 33,5 ezer forinton, vagyis 120,75 eurón jegyezték márciusi szállításra. Ezt összevetve az Európában egyre inkább mérvadó párizsi MATIF ugyancsak márciusi határidőre szóló jegyzésével, tonnánként mindössze 20 euró különbséget mutathatunk ki, ami nem fedezi a termény Magyarországról a rotterdami kikötőig történő belvízi vagy vasúti szállításának és átrakodásának költségét. (Ez az előbbinél, normál vízállásnál tonnánként 30-35 euró a kapacitás egy útra történő lekötése esetén, az utóbbinál tonnánként kb. 35 euró.)
A 2009/2010. gazdasági évben világszerte összesen 156,9 millió hektárról takarították be a kukoricát. Elemzők a következő gazdasági évre a növény vetésterületének 2 százalékos növekedésével számolnak. Az Egyesült Államokban 33,3 millió, Argentínában 2,4 millió, Brazíliában 14,5 millió, míg az Európai Unióban 8,8 millió hektár körüli vetésterületet jósolnak. (Az említett országokban tavaly sorrendben 31,9 millió, 2,4 millió, 14,5 millió, illetve 8,3 millió hektárra került kukoricamag.) Erre és a világgazdaság fellendülésének reményére alapozva a 2010/2011. gazdasági évre rendkívül bőséges, 833 millió tonna körüli rekordtermést vetítenek előre. Persze az időjáráson is sok múlik majd…
Potori Norbert (AKI)
A cikk szerzője: Potori Norbert
