A magyar állattenyésztés versenyképességének egyik kulcsa, hogy a tenyészállatok genetikai képességén túl milyen tartástechnológiát alkalmaznak a gazdálkodók.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) viszont arra figyelmeztet, hogy a genetikai potenciál csak akkor tud igazán érvényre jutni, ha a termelés és a tartás körülményei is megfelelnek az állatok szükségleteinek. Ennek figyelembe vételével különösen aggasztó tény, hogy a jelenleg állattartásra használt épületek mintegy 65%-a műszaki és biológiai szempontból sem felel meg a korszerű gazdálkodás feltételeinek.
Annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben az állattartó gazdaságok jelentős részében nagyszabású beruházásokat hajtottak végre uniós források segítségével (ÁTK pályázatok), a MÁSZ szerint az állattartásra használt épületek többsége még mindig egy múlt kor technológiájáról tanúskodik. „Lényeges kérdés, hogy a hazai gazdálkodók mennyire lesznek képesek változtatni a jelenlegi helyzeten, s mennyire tudják kiaknázni a következő hét év uniós költségvetési időszakának közösségi fejlesztési forrásait, vagy éppen a kedvezményes hiteleket. Igyekszünk segítséget nyújtani a magyar gazdáknak a hazai haszonállat állományban rejlő genetikai potenciál kihasználásában, de ehhez a gazdálkodónak fel kell ismernie, hogy a korszerű épületek a megfelelő tartás elengedhetetlen feltételei közé tartoznak” – mondta el Dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója.
A Lindab tavaly őszi kutatása[1] is a MÁSZ tapasztalatait igazolja, hiszen a felmérésből kiderült, a magyar agráriumot elöregedett épületek jellemzik, ezek 52%-a bő két évtizeddel ezelőtt épült. Biztató ugyanakkor, hogy az új épületek iránti igény az agrárszektorban tevékenykedő vállalatok körében a kiemelkedő, s a kutatás szerint közel harmaduk (32%) öt éven belül meglévő gazdasági célú épületeinek felújítását, bővítését is tervezi.
Kotormán István, a Lindab fejlesztési és oktatási vezetője hangsúlyozza: „A termelésre ható és az azt befolyásoló környezeti tényezők között az épületek minőségének és kialakításának alapvető jelentősége van, így legyen szó új építésről vagy felújításról, az elsődleges szempont minden esetben a funkció. A technológiának követnie kell a gazdálkodók igényeit a méret, a szakmai szabványok és az aktuális jogszabályok tekintetében is, tehát megvalósítását tekintve rugalmas megoldást kell nyújtania. Fontos továbbá, hogy az új, vagy a megújuló létesítmények hosszú távon is gazdaságos megoldást képviseljenek. Az általunk kínált acél könnyűszerkezetes építési technológia ezeket az előnyöket ötvözi, amellyel versenyképesebbé tehetők a már meglévő, hagyományos technológiával készült épületek is.”
A régóta piacon lévő és jól bevált Lindab Systemline csarnokrendszer kb. 1000 m2 feletti épületek, míg az újonnan fejlesztett Lindab SBS Maxi épület-rendszer kb. 250-2000 m2 alapterületű, tűzihorganyzott acél anyagú csarnokok, épületek létrehozását teszik lehetővé igen versenyképes áron, gyorsan és a hagyományos építkezéssel szemben jóval egyszerűbben. A hőszigetelt Lindab csarnokok standard kialakítása Lindab szendvicspanelből áll vagy kétrétegű trapézlemezes, helyszínen szerelt megoldással. A Lindab nagyszámú referenciái és a különböző funkciókra (gabonatároló, állattenyésztés, lovarda és géptároló) előre kidolgozott mintaépületei jelentős segítséget nyújtanak a gyors tájékozódásban mindazoknak, akik új épület létrehozását, vagy már meglévő létesítményeik bővítését, esetleg átalakítását tervezik acél könnyűszerkezetes technológiával.
Egy hazai Lindab sikertörténet
A Lindab könnyűszerkezetes csarnokai nem csak időtálló és funkcióra optimált megoldást nyújtanak, de innovatív technológiájuknak köszönhetően hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez is. A nyírtassi Técsy Lovarda tavaly átadott fedett csarnokának tetején és déli homlokzatán bevilágító burkolati elemek gondoskodnak a természetes fényellátásról, amely jelentős energia-megtakarítást is eredményez. A Lindab termékek további előnye, hogy bármely légköri viszonyok között megbízható védelmet jelentenek a csarnokokban tárolt berendezések számára. A nyírtassi lovardában a Lindab saját fejlesztésű filcbevonatos tetőlemezei kerültek beépítésre, amelyek megakadályozzák a tetőfedés alsó felületén keletkező párakicsapódást, amely vízcsepegés formájában károsíthatná az alatta lévő épületszerkezeteket, valamint az épületben tárolt anyagokat, berendezéseket is. A termékek aprólékos megtervezettségéből eredő nagyfokú kompatibilitásnak köszönhetően a közel 900 négyzetméteres Lindab Systemline csarnok építése kimagaslóan gyorsan befejeződött, így a sportág szezonális jellegét kiküszöbölő fedett lovarda hamar a lovas turizmus térségi fejlesztésének jelentős eszközévé válhatott.
A Lindabról
A skandináv érdekeltségű Lindab céget 1959-ben alapították, a svédországi Bastad városában. Az azóta világszerte érdekeltségekkel bíró nemzetközi cégcsoport építőipari termékeket és épületrendszereket fejleszt, gyárt és forgalmaz finomacéllemezből a Profil és Ventiláció üzletágakban. A Lindab 5000 alkalmazottat foglalkoztat a világ 30 országában. A Lindab hazánkban az első cég volt, amely a vékonyfalú horganyzott acél alapanyagú, könnyűszerkezetes építési anyagokat a hazai követelményeknek és műszaki előírásoknak megfelelő, komplett rendszerben kínálta. A cég ma már több mint 10 000 négyzetméteren folytat gyártótevékenységet. Az 1992-es alapítást követő töretlen fejlődés tette lehetővé, hogy a Lindab Magyarország a közép-kelet-európai régió központja, kereskedelmi és fejlesztési motorja lett. www.lindab.hu
További információ: Heiszki László, vezető tanácsadó, FLOW PR, Tel.: +36-20/665-0375
[1] A kutatást a Lindab megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte 2013. október 15-25. között 10-249 főt foglalkoztató kis- és középméretű vállalkozások körében, 300 fős reprezentatív mintán. A kutatás módszere: számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI).
