A szántóföldi penészek, a Fusarium, az Alternaria és a Claviceps fajok, a sertés takarmány alapanyagok közül főképp a gabonaféléket fertőzhetik és termelnek mikotoxinokat.
A zearalenon egyes Fusarium penészek által termelt mikotoxin, amelynek hatását sokáig csak kocasüldőknél ismerték. Ösztrogénszerû hatása miatt tünetként duzzadt péra, vulvo-vaginitis valamint véres ivarzás jelentkezik. A hatás a tünetek elmúlása után is megmarad, így ezek a kocasüldők nem vehetők tenyésztésbe. Kocáknál a tünetek csökkent termékenység és nagymértékû embrió elhalás, emiatt csökken az alomszám. A zearalenon a placentán keresztül a fejlődőben lévő magzatokat is károsítja.
A fialás 2-3 nappal korábban következik be, emiatt a malacok csökkent életképességûek lesznek. A malacoknál lábszétcsúszás figyelhető meg, amelyhez az „ösztrogén szindróma” is társul, amelynek tünete nőivarú malacoknál ödémás vörös péra és duzzadt csecsbimbó. Malacoknál a máj is károsodhat, amely ilyen esetben sárgás-fehér színû. Fiatal kanoknál a kocákhoz hasonlóan súlyos termékenységi zavarokat idéz elő a zearalenonnal szennyezett takarmány etetése. Ennek tünetei a kisebb méretû here, csökkent spermium termelés és libidó, valamint a spermiumok kisebb motilitása. A tünetek süldőknél az ivarérés előtt 1–3 mg/kg, kocasüldőknél és üres kocáknál 3–10 mg/kg, vemhes kocáknál és kanoknál pedig 30 mg/kg zearalenon esetében jelentkeznek. A sertés takarmányok javasolt maximális zearalenon tartalmát az 1. táblázat mutatja.
A Fusarium gombák trichotecénvázas mikotoxinokat, így deoxinivalenol-t (DON), diacetoxi-szcirpenol-t (DAS) és T-2 toxin-t is termelnek. Ezek a gabona magvakban, ezek melléktermékeiben, valamint a pillangósokban és ezek szénáiban is előfordulhatnak. A trichotecén-vázas mikotoxinok által okozott legjelentősebb gazdasági kártétel oka, hogy hatásukra jelentős mértékû termeléskiesés következik be a takarmány-visszautasítás (2. táblázat), illetve az ehhez társuló hasmenés és hányás miatt.
A takarmány-visszautasítás oka a mikotoxinok íz hatása, továbbá a T-2 toxin a szájüregben felmaródásokat, a nyelőcsőben és a gyomorban fekélyeket idéz elő. A hányás, mint korai tünet előidézője elsősorban a DON. Krónikus kis mennyiségben való felvételük hatására bélgyulladás, DAS hatására vérzéses bélgyulladás, illetve kocáknál a magzatok károsodása következik be. Másodlagos tünet az ellenálló képesség csökkenése, amelynek oka az immunrendszer károsodása. Ez utóbbi azért jelentős gazda-sági kártétel, mivel a csökkent immun válaszkészséggel rendelkező állatok bármely kórokozó által előidézett fertőzésre súlyos tünetekkel, illetve fiatal állatoknál jelentős mértékû elhullással reagálnak.
A DON-nal szennyezett takarmány etetésekor a takarmány-visszautasítás 5–10 mg/kg mennyiségnél jelentkezik növendék és hízó állatoknál. Az ártányok toleránsabbak a DON terhelésre, mint a nőivarú állatok. A DAS-sal szennyezett takarmány etetésekor a takarmány- visszautasítás, hasmenés, valamint az immun válaszkészség csökkenése növendék és hízó állományokban 3 mg/kg szennyezés esetén jelentős. A T-2 toxinnal szennyezett takarmány etetése során 2-3 mg/kg mennyiségnél jelentkeznek a klinikai tünetek. A sertés takarmányok javasolt maximális DON-tartalmát az 1. táblázat mutatja, a DAS és a T-2 toxin vonatkozásában ajánlati érték nem áll rendelkezésre.
Hazánkban főképp a kukoricát fertőzhetik azok a Fusarium gombák, amelyek fumonizineket termelnek. A toxikus hatás kezdeti tünete a felvett mennyiségtől és a szennyezett takarmány felvételének idejétől függően takarmány- visszautasítás.
A fumonizinek specifikus tünete sertésben a tüdővizenyő. Hazai vizsgálatok azt is feltárták, hogy a fumonizinek már a magzatok tüdejét is károsítják. Fiatal állatoknál emellett májelfajulás is kimutatható. A fumonizinek az emésztőtraktusból csak kis mértékben (kb. 1%) szívódnak fel. A klinikai tünetek, csökkent takarmányfelvétel és mérsékelt növekedési intenzitás, csak 75 mg/kg mennyiség fölött jelentkeznek, míg a tüdővizenyő megjelenését csak 100 mg/kg fumonizin tartalmú takarmány etetése során észlelték. A sertés takarmányok javasolt maximális fumonizin tartalmát az 1. táblázat mutatja.
A Fusarium gombák fuzarium-savat is termelnek, amelynek toxikus hatásai főképp sertésben ismertek. A toxikózis főképp import kukorica tételek etetésekor jelentkezik, amelynek tünetei hányás, hasmenés, letargia, csökkent immunválasz készség. Ezek azonban nem adnak lehetőséget pontos diagnózis felállítására, mivel ilyen tüneteket más Fusarium mikotoxinok is előidézhetnek. A takarmányokban tüneteket még nem okozó mennyiségére még közelítő adatok sem állnak rendelkezésre, hasonlóképpen nem ismert javasolt maximális mennyisége sem.
A gabonaféléket, különösen a rozst, károsíthatják a Claviceps gombák, így az anyarozs-fertőzést kiváltó Claviceps purpurea, amelynek mikotoxinjai az ergot alkaloidok (ergotamin, ergotoxin). Ezek toxikus hatása főképp kocáknál, illetve malacaiknál jelentkezik. Kocáknál a fő probléma az ergot alkaloidok által előidézett tejhiány. Az agalactia egyúttal kihat a malacok fejlődésére is, sőt súlyos tejhiány fokozott mértékû elhullást is okozhat. Nagy mennyiség esetén kocáknál vetélés is bekövetkezhet. Ma már követelmény, hogy a rozs (esetenként a búza) szemek 0,3%-át meghaladó mennyiségben nem lehetnek fertőzöttek, illetve a takarmány csak adott mennyiségben (1. táblázat) tartalmazhat sclerotia-t, azaz a Claviceps gomba vegetatív formáját.
dr. Mézes Miklós
A cikk szerzője: Dr. Mézes Miklós
