A rendelet a jogszerű földhasználat igazolása kapcsán vezet be „régi-új” szabályokat négy támogatástípust érintően. A rendelet hatálya az alábbi jogcímekre terjed ki:

• KAT-támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól szóló 25/2007. (IV. 17.) FVM alapján,
• NATURA 2000 támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet alapján,
• AKG-támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján,
• 2013. évi SAPS- és kiegészítő nemzeti valamint egyéb területhez kapcsolódó támogatások az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2013. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 22/2013. (IV. 8.) VM rendelet alapján.

A rendelet hatályba lépése előtt a fenti jogcímekben a jogszerű földhasználatot kizárólag a földhasználati nyilvántartásba a jogszabály által előírt határidőben bejelentett és bejegyzett földhasználói minőséggel lehetett bizonyítani. Nagyon szűk körben lehetőség volt annak bizonyítására, hogy a bejegyzés elmaradása ellenére az igénylő jogosult a támogatásra. Ehhez azt kellett bizonyítani, hogy a földhasználati nyilvántartásban történő bejegyzésre a gazdálkodón kívül eső ok miatt, önhibáján kívül nem került sor.
A bizonyításnak a gyakorlatban azokban az esetekben lehetett jellemzően esélye, ha a támogatás igénylő azt tudta bizonyítani, hogy a bejegyzést megfelelő határidőben és módon kezdeményezte, azonban arra a földhivatal – akár határidő túllépésben megnyilvánuló vagy egyéb ügyintézői hibából kifolyó – mulasztása miatt nem került sor.

A hatályba lépő új rendelkezések alapján
a jogszerű földhasználat két szempont szerint vizsgálandó:

• a támogatást igénylő gazdálkodó rendelkezik-e a földhasználati jogosultságot igazoló okirattal,
• továbbá a szóban forgó földterületet ténylegesen műveli-e?

Kapcsolódóan felhívom a figyelmet arra, hogy az új rendelkezések önmagukban nem oldják meg a problémás eseteket. Egyre gyakrabban hivatkozik ugyanis a támogatási és kifizetési kérelmeket elbíráló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közigazgatási eljárásban és perben is a 2007. évi XVII. törvénynek azon szakaszára, mely szerint „az intézkedésekben való részvétel során az ügyfélnek kell a jogosultsági feltételek meglétét hitelt érdemlően bizonyítania, az ügyfelet terheli továbbá a kérelemmel, illetve a pályázattal összefüggésben tett bármilyen nyilatkozatával, állításával, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által megállapított ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség.” Ezen rendelkezés véleményem szerint nem mentesíti a Hivatalt a tényállás tisztázásának kötelezettsége alól, de a támogatást igénylő ügyfelet mindenképp aktívabb pozícióba helyezi, ezért – nem csak a cikk tárgyát érintő ügyekben, hanem általában is – javaslom és megfontolandó a fellebbezések és egyéb beadványok körültekintő, iratokkal alátámasztott benyújtása, ellenkező esetben a támogatást igénylő megfoszthatja magát a bizonyítás későbbi lehetőségétől.

Jelen esetben a támogatást igénylő ügyfélnek, aki a jogszabály-módosításra kíván hivatkozni a Hivatal előtti eljárásban, két dolgot kell bizonyítania. Egyrészt, hogy a termőföld használatára érvényes jogcíme volt, azaz jogszerűen akár tulajdonjoga, akár egyéb arra feljogosító jogviszony alapján művelte a területet. Továbbá bizonyítani kell magának a művelésnek a tényét, bár jellemzően a Hivatal a művelés tényét nem vonta kétségbe, csupán a korábbi szabályok szerinti bejegyzett földhasználat hiányát kifogásolta.

A 2013. évi SAPS-szabályok kapcsán konkrét támpontot is ad a jogszabály a jogszerű földhasználói minőség megítéléséhez a következő felsorolással:

• a tárgyév június 9-i dátum szerinti állapotnak megfelelően földhasználóként bejegyzett ügyfél;
• az az ügyfél, aki az adott földterület vonatkozásában a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre, a tárgyév június 9-én fennálló földhasználati jogosultságát igazoló egyéb okirattal rendelkezik;
• a közös tulajdonban álló földrészletek vonatkozásában az az ügyfél, aki az adott földterület vonatkozásában a földhasználati nyilvántartásba nem került bejegyzésre, de a használati megosztásra vonatkozó megállapodás vagy földhasználati rendre irányuló döntés hiányában a tárgyév június 9-én fennálló földhasználati jogosultságát igazoló, a földhasználat időtartamát, a használt terület azonosító adatait és nagyságát tartalmazó egyéb okirattal rendelkezik;
• a családi gazdálkodó, akkor is, ha a földhasználati nyilvántartásba a tárgyév június 9-i dátum szerinti állapotnak megfelelően a családi gazdálkodó által támogatás alapjául szolgáló területként az egységes kérelemben bejelentett területekre vagy azok egy részére vonatkozóan földhasználóként a gazdálkodó család tagja került bejegyzésre a családi gazdaságba bevont területek vonatkozásában, és arra a gazdálkodó család tagja támogatási kérelmet nem nyújtott be;
• mindezek hiányában a támogatási kérelmet benyújtó földtulajdonos,
• vagy a földhasználati jogosultságot egyéb okirattal igazoló ügyfél.

Végezetül nagyon fontos arról is szólni, hogy kikre alkalmazandóak az új, kedvezőbb szabályok, tekintve hogy a 2013. évi SAPS-ot leszámítva vagy elhúzódó folyamatban lévő ügyekhez kapcsolódnak vagy korábbi évi támogatási jogcímekhez. A módosító rendelet hatályba léptető rendelkezései a következőképp rendelkeznek: „a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági felülvizsgálati ügyekben is alkalmazni kell”, a 2013. évi SAPS-kérelmek kapcsán pedig a következőképp fogalmaz: „rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell”.

Azaz az új szabályt alkalmazni kell azokban az esetekben, amikor a támogatást igénylő ügyfélnek vagy fellebbezés vagy keresetlevél nyomán folyamatban lévő jogvitája van a Hivatallal.

A legfrissebb módosításokra tekintettel a jogviták eredményes lezárása érdekében javaslom a támogatást igénylő által korábban előterjesztett beadványok kiegészítését, az esetlegesen elő nem terjesztett bizonyítékok pótlólagos becsatolását.

Dr. Bacskai Edina

(A mezőgazdaságot érintő jogi témákban várjuk kérdéseiket
a bacskaiedina@gmail.com címre.)

A cikk szerzője: Dr. Bacskai Edina