Veszprém az ország negyedik leginkább erdősült megyéje. A Bakonyban hajdan sertéseket makkoltattak, jelenleg a nagy kiterjedésű erdők az erdő- és vadgazdálkodásnak adnak teret, de szerepük turisztikai vonzerőként sem elhanyagolható. A megye különleges tájegysége a Balaton-felvidék, ahol a gyümölcs- és a szőlőtermesztésnek vannak hagyományai. Veszprém megyében a hektáronkénti aranykorona értékek elmaradnak az országos átlagtól, a szántóföldi növénytermesztéshez a feltételek csak a megye északnyugati részén kedvezőbbek.

Változatos tájak, négy borvidék

Veszprém megye a Dunántúl közepén, a Balaton északi partja és a Kisalföld között terül el. Középső részét a Bakony uralja, melynek szinte teljes területe összefüggő karsztos kőzet, óriási hideg karsztvízkészletekkel. A Kisalföld déli nyúlványa a Marcal-medencével együtt a kukorica- és burgonyatermeléséről, valamint a sertéstenyésztésről, a Balaton-felvidék pedig több mint ezer éves szőlőkultúrájáról ismert. Az ország hét borrégiója 22 történelmi borvidéket foglal magába, ebből négy Veszprém megyében van. A balatoni borokat a badacsonyi, a Balatonfüred-csopaki és a Balaton-felvidéki borvidék képviseli, de itt található hazánk legkisebb területű történelmi borvidéke, a híres nagy-somlói is.
Valamennyi borvidékre jellemző szőlőfajta az Olaszrizling, a Szürkebarát, a Chardonnay és a Tramini, ugyanakkor a Kéknyelűt kizárólag a badacsonyi térségben termesztik, a Juhfark, illetve Hárslevelű pedig a Somló környékén meghonosodott fajta.

Az ágazat gazdasági háttere

2011-ben a mezőgazdaság országos bruttó hozzáadott értékének 3,2%-át állították elő Veszprém megyében, agrárberuházásokra pedig 2012-ben az országos teljesítmény 4,5%-át, 9,3 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg a megyei mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének a 27%-a, ami a 2000. évi szintet 12 százalékponttal haladta meg.

A megye mezőgazdaságában növekvő szerepet kaptak a külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetek. Noha a mezőgazdasági vállalkozások száma 2000 és 2011 között összességében egynegyedével csökkent, a külföldi tőke értéke ezen időszak alatt 12-szeresére nőtt. 2011 végén a megyében összesen 30 külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozás tevékenykedett. Ezekben a vállalkozásokban a külföldi tőke saját tőkén belüli részesedése 98%-ot tett ki, 28 cég kizárólag nemzetközi tőkével működött.

Az agrárnépesség összetétele

A 2010. évi mezőgazdasági összeírás adatai szerint az egyéni gazdaságokban a férfiak aránya 80%-ot tett ki, ami 6 százalékponttal haladta meg az országos átlagot. A megye agrárnépessége idősebb, mint az országos átlag: a gazdálkodók és dolgozó családtagjaik hattizede 55 évnél idősebb volt, egyharmaduk pedig a 35–54 éves korosztályhoz tartozott. A gazdálkodók mindössze tizede rendelkezett közép- vagy felsőfokú szakmai végzettséggel, többségük (70%) csak gyakorlati tapasztalattal, további 15%-uk semmilyen mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkezett. Hasonlóan az országos adatokhoz, a megyében az egyéni gazdálkodók négytizede foglalkoztatottként, fele nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. Az egyéni gazdálkodók közel fele legfeljebb 2 hónapot, egynegyedük pedig 2–4 hónapot dolgozott az év során.

A növénytermesztés alakulása

2013. május 31-én Veszprém megye 433 ezer hektáros földterületének háromnegyedén folytattak mezőgazdasági, illetve gazdálkodási tevékenységet. A termőterület négyötödét fele-fele arányban szántó, illetve erdő foglalta el, 12%-át pedig gyepként hasznosították. A szántóföldi vetésszerkezetet a gabonafélék túlsúlya jellemzi. A megye bevetett szántóföldjeinek 43%-án búzát és kukoricát termesztettek, az ipari növények közül a repce és a napraforgó a vetésterület további 17%-át foglalták el.

Veszprém megyében a rendkívül száraz és meleg nyár ellenére a fontosabb növények 2013-as terméseredményei a vártnál kedvezőbben alakultak. Ebben a bőséges téli és tavaszi csapadéknak volt nagy szerepe, amely a talajban tartalékként megmaradva csökkentette az időjárásnak való kiszolgáltatottságot. A két legjelentősebb gabonaféléből, a búzából és a kukoricából az előző évinél egynegyedével több, 131, illetve 123 ezer tonna került a magtárakba.

A megye legfontosabb olajos magvú ipari növényei a sokoldalúan felhasználható napraforgó és a repce. Használják világító és étkezési olajként, bioüzemanyag alapanyagaként, gyártási melléktermékük pedig értékes takarmány. Mindkét növényből 22 ezer tonnát vittek a tárolókba.

A szálas és lédús takarmányok közül a silókukorica termésmennyisége meghaladta a 161 ezer tonnát, a lucernáé pedig megközelítette a 26 ezret. Az egyéb növények közül a burgonya 10 ezer tonnás terméseredménye egyötödével haladta meg az előző évit.

A zöldségtermesztés jelentősége Veszprém megyében elenyésző, hiszen ez a földrajzi adottságok miatt az alföldi megyékre koncentrálódik. A legjellemzőbb zöldségfajta a fejes káposzta, ebből 1,5 ezer tonnát gyűjtöttek be a megye földjeiről.

A gyümölcs és szőlő ágazat eredménye az előző évhez hasonlóan alakult. Az összes gyümölcstermés négytizede alma volt (4 ezer tonna), további háromtizede csonthéjas, melyek közül legtöbb a meggy. A megyére jellemző szőlőfajtákból a gazdák 23 ezer tonnát szüreteltek le.

Állatállomány, vágóállat-termelés

A 2012. december 1-jei állatszámlálás adatai alapján Veszprém megyében a főbb haszonállatok közül a tyúkfélék kivételével kevesebbet tartottak, mint 2000-ben. A szarvasmarhák száma (37 ezer) 7,2%-kal, míg a juhoké (ugyancsak 37 ezer) jelentősen, egynegyedével csökkent.
Az alacsony felvásárlási, illetve a magas takarmányárak miatt a sertéstartás jövedelmezősége romlott, ezért a legnagyobb visszaesés a sertések számában történt. A 2012-es 102 ezernyi állomány 37%-kal volt kevesebb, mint 2000-ben. Egyedül a tyúkfélék tartása erősödött: egyedszámuk (978 ezer) 12%-kal haladta meg a 2000. évit. Összességében, a főbb állatfajokat tekintve az országos listán Veszprém megye a középmezőnyhöz tartozik.

Az elmúlt években a vágóállatok árának és ezen keresztül mennyiségének alakulását az állattartási előírások szigorodása, az olcsó import, az exportkereslet bővülése, a támogatások, valamint a takarmányárak változása befolyásolta. A főbb állatfajokat figyelembe véve Veszprém megyében 2012-ben 52 ezer tonna vágóállatot termeltek a gazdálkodók, 7,3 ezer tonnával többet, mint 2000-ben. A vágóállatok kilenctizede vágósertés és vágóbaromfi. Míg a vágósertés termelése 2000 óta nem változott, addig a vágóbaromfié 2,4-szeresére növekedett.

Baunok László

KSH Veszprémi főosztály

Tájékoztatási osztály

A cikk szerzője: Baunok László