A Szent István Egyetem tangazdasága az ország egyik legnagyobb, a növénytermesztés technológiai elemeihez kapcsolódó bemutatótere. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a tangazdaság vezetője megnyitó beszédében megelégedésének adott hangot, miszerint a nagy létszámú közönség igazolja: képesek évről évre láttatni olyan eredményeket, amelyekért érdemes idelátogatni. Tudják és tanítják, hogy a szántóföldön a vízgazdálkodás a technológiai elemek (talajmûvelés, növényvédelem, tápanyag-utánpótlás, biológiai alapok) összhangjának megteremtésével kezdődik. Sok esetben azonban nem elég a technológiai elemeket, a nedvesség-gazdálkodást alkalmazni – szükség van az öntözésre, de nem mindegy, hogy mekkora mennyiségben, illetve mikor kell a vizet kijuttatni. A hazai öntözés elszomorító helyzetben van, és ennek a rendezvénynek egyik célja volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a tarthatatlan állapotra.

A gazdák ezen az eseményen a vállalkozókkal és az egyetemi résztvevőkkel hármas egységben jelennek meg, és több százan találkoznak itt minden esztendőben. A nagy érdeklődést az évről-évre visszatérő, illetve növekvő számú látogatói kör igazolja, hiszen mindig látnak, hallanak újat. Számos visszajelzés is érkezik a gazdálkodások minden területéről, – a teljes év folyamán – ezek közül manapság az energianövények iránti érdeklődés a legkiemelkedőbb. Ennek oka az, hogy a legkevesebb információ ezzel kapcsolatban áll rendelkezésre.

Dr. Csányi Sándor, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja köszöntőjében kiemelte, milyen fontos számukra, hogy a felsőfokú képzés-oktatás, a kutatás és a szaktanácsadás összhangban legyen. A tradicionális rendezvény példásan igazolja azt, hogy az egyetem keretei között is van tanüzem, ahol ez megvalósulhat. Ezek a sikeres fórumok olyan lehetőségek, amelyek az egyetem és a kar további hírnevét erősítik.

Vízgazdálkodás és öntözésfejlesztés címmel Dr. Ligetvári Ferenc egyetemi tanár, korábbi környezetvédelmi miniszter tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató előadást.

A KITE Zrt. üzletágvezetője, Szabó Gyula a víz- és energiatakarékos öntözési megoldásokról, a minőségi öntözésről beszélt, – Schober Gyula, az IKR Zrt. termékmenedzsere pedig a növénytermesztés szolgálatában álló öntözőberendezésekről szólt a nagyszámú érdeklődőhöz.

A szántöldi bemutató résztvevői megtekinthették az öntözési technológiákat, részesei lehettek kalászosok, illetve repce fajtabemutatóknak. Megismerhették a kalászosok, a kukorica és a napraforgó alkalmazott növényvédelmi, valamint a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás, nem utolsó sorban pedig az energianövények termesztésének technológiáit.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének ügyvezető titkára szívesen vesz részt a Gödöllői Gazdanapokon és a hasonló rendezvényeken. A 2004-ben alakult szövetségnek – amely egyébként több országos rendezvény szervezőjeként és társrendezőjeként vesz részt ilyen eseményeken – közel 3000 tagja van és összesen 1,5 millió hektáron foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel.

A titkár véleménye szerint a helyi és országos rendezvények legfontosabb feladata, hogy a termelők találkozhassanak egymással, a kutatókkal, az egyetemi tudósokkal és a jelenlévő cégek legújabb technológiáit megismerhessék. Az információ ugyanis valójában itt ér leginkább célba. A jó rendezvények szervezői mindig ügyelnek arra, hogy konkurencia is legyen a bemutatkozó cégek között, így valóban össze lehet hasonlítani két ajánlatot, ami rendkívül fontos a termelő számára. Természetes igényük ugyanis, hogy több ajánlatot ismerhessenek meg, azokból tudjanak választani. Az, hogy az ilyen programok milyen jól teljesítik az elvárásokat, az érdeklődők számából is lemérhető. Ezek azok az előrevivő találkozók, ahol a termelő tud tanulni. Rengeteg ugyanis a félinformáció az input piacról – itt azonban van lehetőség az egymás közti eszmecserére, a tapasztalatok megosztására és a várható termésmennyiség, illetve a felvásárlási árak megvitatására.

A mezőgazdaságra jelentős hangsúly helyeződik a továbbiakban is. Ez nem változott a válság következtében – hosszú távon a mezőgazdaság fontossága növekszik. S ahogy minden aszályos esztendőben, így idén is előtérbe kerül az öntözés jelentősége, ami termésbiztonságot jelent a gazda számára. Hazánkban sajnos a termésátlagok szezononként nagyon váltakoznak. Ennek fő oka az, hogy hazánkban meglehetősen szomorú képet mutat az öntözés állapota. Tudomásul kell vennünk, hogy a környező európai országok termelői mind versenytársaink, ebben erősítenünk kell.

Magyarországon azonban jellemző az agrárium tőkeszegénysége. A beruházásokat azonban folytatni kell, természetesen az anyagi lehetőségek reális felmérésével. A közelebbi célok egyike lehet a precíziós gazdálkodás elterjedése és az öntözés elterjesztése. Hosszú távon azonban az integrált gazdálkodás és a GMO jelenthetik az irányt – ezek azonban az egész társadalomra vonatkozó kérdések, amelyek komoly döntéseket igényelnek, amikben a közeljövőben nem lesz egységes vélemény.

Fontos megemlíteni azonban, hogy a több éve indult Pannon búza program a kutató intézeteken keresztül (ahol előállították a termelésre alkalmas fajtákat), új dimenzióba lépett. A termesztéshez védjegyet lehet szerezni, és a hitelesítés szerint nemcsak a termék kap védjegyet, de a cég termesztési technológiája is minősítve lesz, ami a jövőben reményeink szerint árprémiumot jelent majd a rendszerben résztvevő termelők számára. Hazánkban a búzaterületek mintegy 37 százalékán termesztenek a védjegyre alkalmas búzát.

Azok a termelők, akik 2009. augusztus 20-áig jelentkeznek a Pannon búza védjegyre, jelentős kedvezményben részesülnek: a költségek közül mindössze a minősítést kell saját maguknak fizetniük az első évben. A 2009/10-es szezonra jelentkező termelőknek is jár a kedvezmény, kérés esetén konzultációra is van lehetőségük a termelőknek. További információkért keressék fel a www.pannonbuza.hu oldalt.

 

Mészáros József, a Galgahévízi Általános Faluszövetkezet elnöke visszatérő résztvevője a Gödöllői Gazdanapoknak. A rövid bemutatkozásból megtudtuk, hogy szövetkezetükben 1100 ha-t mûvelnek – 450 ha kalászos növény, 250 ha napraforgó, 160 ha repce, 160 ha kukorica illetve 80 ha olajretek megoszlásban. Malmi és takarmányozási célra egyaránt termelnek, az olajretket pedig vetőmagként értékesítik.

A tanácskozások és bemutatók szezonjában szívesen megfordulnak több rendezvényen is, érdeklődnek, tapasztalatokat gyûjtenek. Nagyon fontosnak és hasznosnak tartják a lehetőséget a tapasztalatcserére, az új szempontok megismerésére, az eljárások illetve technológiák gyakorlati megtapasztalására.

A kísérleti eredmények elemzése – szakemberekkel, gazdatársakkal való megvitatása – valódi segítség, hiszen saját gazdaságban nincs mód az összehasonlító ismeretek közvetlen megtapasztalására. Márpedig a galgahévízieket érdeklik az ágazat kérdései: eljárásokat, technológiákat gyûjtenek, hogy piac- és versenyképességüket mindig új elméleti és gyakorlati tudással őrizzék meg. Így például lényegesnek tartotta az elnök megemlíteni azt, hogy milyen fontos információval szolgált korábban számára a vetésidő-vetőmag szükséglet összefüggésében az eredmény, amely összefüggésben óriási különbségeket mutatott.

Saját gazdaságukban tehát mindig hasznát veszik azoknak a rendezvényeknek, amelyek aktuális kérdésekre válaszolva a gyakorlati munkájukat segítik és az optimális megoldásokra hívják fel a figyelmet.

Az előadások hanganyaga a www.agronaplo.hu/hanganyagok/116 a fotók a www.agronaplo.hu/kepgaleria/65 oldalán találhatók