A 2007 végétől meginduló áremelkedés okai között nem csak olyan alapvető, a mindenkori kereslet-kínálat viszonyát lekövető ármozgások, hanem olyan spekulatív vásárlások is meghúzódtak, melyek az áremelkedések utolsó 10-20%-áért voltak felelősek – különösen a szójabab, a szójadara és -olaj, valamint a pálmaolaj esetében. Az olajos magok és növényi olajok piacán bekövetkezett áresést számos tényező együttes hatása váltotta ki:

• a rendkívül magas árak visszafogták a növényi olajok és darák iránti globális keresletet,

• a magas árak következtében több, mint 10 millió ha-ral növekedett az olajos magok vetésterülete világszerte,

• az északi féltekén minden várakozást felülmúló termések a gabonafélék és olajos növények esetén,

• rekordméretû árukínálat kialakulása a repce-, napraforgó- és pálmaolaj piacokon,

• a befektetési alapok és spekulációs alapú befektetések kivonulása az nyersanyagok piacáról,

• a globális válság felerősödése 2008 őszére az ingatlan- és részvénypiacok után a nyersanyagok piacát is magával rántotta, ettől sem a gabona, sem az olajos magok nem tudták függetleníteni magukat,

• a likvid források beszûkülése, a hitelek elapadása nem csak a mezőgazdasági termelésben, a feldolgozó iparban, hanem a kereskedelemben és a fogyasztóknál is megjelent,

• a recesszió kiterjedése az Egyesült Államokból Európára, majd a világ más régióira is.

Ilyen erőteljesen változó körülmények között nem egyszerû a repcetermelők számára az értékesítés legjobb időpontjának meghatározása valamint a következő évi vetésterület tervezése. Ajánlott ilyenkor azokat az alapvető, fundamentális tényezőket számba venni, melyek a jövőben kiemelt jelentőséggel rendelkeznek a repce áralakulásában. Ezek a fundamentális tényezők az olajos növények mindenkori keresleti és kínálati viszonyai mellett elsősorban a globális terméseredmények, ill. az ezzel összefüggő jövőbeni vetési szándék, a kalászos gabonákkal szemben mutatott versenyképesség, a kőolaj árának várható alakulása valamint az egyes valuták árfolyamában bekövetkező változások ( USD vs. EUR, EUR vs. HUF).

A repcepiacra ható meghatározó tényezők közül a szójabab, a szójaolaj, a pálmaolaj és a szójadara áralakulása az elsődleges, a globális piacok keresleti és kínálati viszonya fogja meghatározni a repce áralakulását is. A 2008/2009-es szezonban a tíz legfontosabb olajos mag termelése eléri a 390 millió tonnát, ebből a repce a maga 58 millió tonnájával a második legnagyobb olajos mag (kb. 14% részesedés). Az Európai Unió 19 millió t termeléssel a világ repcetermésének mintegy harmadát adta, őt követte Kanada 12,6 millió t, Kína 11,6 millió to, majd India 6,5 millió t termeléssel.

Rekord repce- és napraforgó termés 2008/2009-es gazdasági évben

Az elmúlt szezonban a napraforgó világtermelése mintegy 33 millió t nagyságú volt. Ez 3,7 millió t-val múlta felül az előző év eredményét. Különösen a kimagasló ukrán és orosz terméseredmények, valamint az EU 1,7 millió t-s termésnövekedése fejtett ki komoly árleszorító hatást a repcére 2008 augusztusától. Argentínában viszont a szárazság miatt mintegy 30%-kal csökkent a napraforgótermés az elmúlt évihez képest (4,4 millió t-val szemben 2,8–3,0 millió t).

A repce világtermése tavaly 9,3 millió t-val haladta meg az előző évi szintet. Kiváló terméseredmények születtek az EU-ban, Kanadában és Ukrajnában, de jó termést takarítottak be Kínában és Ausztráliában valamint Indiában is 2009 elején. A növekvő kereslet és a világszerte 4 millió t-val emelkedő feldolgozás ellenére Kanadában és az EU-ban a repcemag készletek növekedését jegyezték fel. Az európai termelők visszafogott eladási hajlandósága miatt jelentősen, 2,9 millió t-ra emelkedett az EU repceimportja harmadik országokból, a zárókészlet pedig várhatóan a tavalyi szint duplája fölött fognak mozogni június végén.

A 2009-es repce terméskilátások a betakarításhoz közeledve össze sem hasonlíthatóak a tavalyival. Ukrajnában a csökkenő vetésterület, a szárazság és a fagyok okozta terméskiesés miatt közel 50%-os kieséssel számolnak 2008-hoz képest. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának legfrissebb becslése szerint Kanadában a vetésterület növekedése ellenére is 2,3 millió t-val csökken a repcetermelés az idén a kedvezőtlen időjárás miatt. Az EU-ban a tavalyi termésmennyiséggel kalkulálnak az előrejelzések, bár a több országot is érintő április-májusi szárazság terméscsökkentő hatása még számottevő mértékben módosíthatja a kilátásokat. Összességében világszerte a kínálati oldalon egy 1,6 millió t-s csökkenés valószínûsíthető az idén.

Szûkös ellátás szójából és melléktermékeiből, lassuló növekedés a pálmaolajnál

A repceárak egyértelmûen profitálnak a világszerte jelentősen lecsökkent szójatermések következményeként. A Dél-Amerikát sújtó szárazság 19 millió t-s terméskiesése valamint az alacsony induló készletek döntően csökkentették a szójaolaj és -dara kínálatát. A szója csökkenő kínálatára sok ország a repceimportok növelésével reagált, 2008 ősze óta az EU-ban is számottevően csökkent a szójaolaj és -dara behozatali mennyisége. Ezek a körülmények szintén a repce piaci pozícióit erősítik. A katasztrofális szójatermés hatása már beépült az aktuális árakba, de hatását még sokáig fogják érzékelni az olajos magok piacának szereplői.

A pálmaolaj esetében is kiemelkedő év volt 2008, a korábbi évek átlagos 2,7 millió t-s termésbővülésével szemben tavaly 4,3 millió t-val növekedett a termelés. Malajzia és Indonézia adja az össztermelés 85%-át, a szakértők itt 2009-re a termelés csökkenésével számolnak, amit elsősorban a pálma biologiai ciklusából adódó sajátosságokkal magyaráznak. Az előrejelzések szerint a pálmaolaj termelésének 2009-es növekedési szintje 1,8 millió t-ra mérséklődik, ami a tavalyi növekedésnek a felét sem éri el és az elmúlt 6 év legalacsonyabb bővülését jelenti. Ennek következtében a pálmaolaj készletek csökkenése és az árak stabilizálódása várható, mindez jótékony hatással bír a repcére is.

Növekvő igény és kereslet a repcére, kedvező kilátások közép- és hosszú távon

Az Európai Unió mellett sok országban növekszik dinamikusan a repceolaj és -dara felhasználása. A repcemag és feldolgozott termékeinek ára sokkal versenyképesebb lett mint a szójáé, az egy évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva is. Ennek következtében pl. a kínai import mennyisége a korábbi évi 1 millió t-ról 1,8–2,0 millió t-ra növekedett az elmúlt évben. Növekvő behozatalra tart igény Japán, Mexikó és számos további ország is. A világkereskedelemben résztvevő repce volumene az elmúlt évben 11 millió t-ra emelkedett, ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben megduplázódott a repce világkereskedelmi mennyisége! A fejlődő országok életszínvonalának növekedése tovább fog tartani, ez azzal jár, hogy a fejenkénti növényi olaj-, valamint magas fehérjetartalmú élelmiszerek fogyasztása emelkedik és hasonló módon nő az igény a repcedara takarmánycélú felhasználásra is. Az európai bioüzemanyag-politika növekvő kvótaszámai is további lehetőséget teremtenek a repce felhasználására. Tehát bármennyire is sok még a bizonytalanság a jövőt illetően – terméskilátások, a vetésterület, az időjárási szélsőségek, az olajár alakulása, a világgazdaság állapotának javulása, az árfolyamok módosulása – egy biztos: közép- és hosszú távon növekedni fog a repce iránti igény. Humán felhasználású, kiváló minőségi étkezési olajként éppúgy, mint a szarvasmarha és sertéstakarmányok fehérjehordozójaként, valamint az alternatív üzemanyagok egyik meghatározó alapanyagaként.

Blum Zoltán

A cikk szerzője: Blum Zoltán