A vetést és a kelést követően több kártevő is veszélyezteti a repcét, amelyek – ha nem avatkoznánk be – súlyos tőszámcsökkenést idézhetnek elő. A kiritkult állományú repce rosszul telel és tavaszra általában kitárcsázásra kerül. Ezért a kártevők elleni őszi védekezési idényre idejében fel kell készülni.

A repce gyökerét a polifág talajlakók, pl. drótférgek, mocskos pajorok stb. támadhatják. A repce leveleit ősszel károsító rovarok közül a repcebolha és a repcedarázs álhernyó Magyarországon mindenütt megtalálható, kártételükre minden évben számítani lehet. Újabban egyes termesztési körzetekben felfigyeltek a kis t (Delia radicum) kártételére is. A repcebolha kártétele a növények kelési időszakában – szikleveles állapotában jelentkezik.

Az imágók a kelő repcén gyülekeznek, és az első fagyokig hámozgatják a leveleket. A talajra rakott petékből folyamatosan kikelő lárvák az alsó levelek nyelébe, főerébe furakodva odvasítanak. A repcedarázs harmadik – legnépesebb – generációjának rajzása augusztus végétől egészen október közepéig elhúzódhat. Ha az elhúzódó rajzás száraz és meleg őszi időjárással és nagy számú tojásrakásra alkalmas területtel párosul, könnyen gradáció alakulhat ki. A repcedarázs fiatal lárvái a levelek hámozásával, az L2-L3 lárvák lyuggatással és karéjozásával okoznak kárt.

Szélsőséges esetben a levélzet teljesen eltûnik, a vetés megsemmisül. A kis káposztalégy nyüvének kártétele a 4-6. valódi levél megjelenésétől számítva válik láthatóvá. A fiatal növények elfonnyadnak és elpusztulnak. A levelek szürkészöldekké válnak, az őket borító viaszréteg megvastagodik. A kisebb mértékben károsodott növények általában satnyák. Könnyen ki lehet őket tépni a földből. A nyüvek a növény gyökereit kívülről hámozgatják, vagy behatolnak a gyökérbe, és felfelé haladó járatokat készítenek, aminek hatására szövet elhalás, másodlagos rothadás következik be. Néha a fehér lárvákat (nyüveket) meg is lehet találni a növényt körülvevő talajban vagy a főgyökérben. A nyüvek rizsszemre emlékeztetnek, ezért sok helyen rizskukacnak is nevezik.

Ellado – egy új repce csávázószer

Csávázással a legegyszerûbben, ugyanakkor jó hatékonysággal védekezhetünk a fent felsorolt kártevők ellen. Az Ellado hatékonysága kiterjed a talajlakó kártevőkre, illetve a fejlődő szárat, leveleket károsító repcebolhára, repcedarázs álhernyóra és a kis káposztalégy nyüvére is (lásd ábra: balra kontroll, jobbra Ellado-val csávázott). Két eltérő hatásmechanizmusú összetevője, a kontakt módon ható béta-cyflutrin és a felszívódó klotianidin biztosítják, hogy a repce már a kelés pillanatától védve legyen a kártevőkkel szemben.

Okszerû és eredményes védekezés a kártevők ellen csak ott valósítható meg, ahol már a vetés előtt számolunk azok megjelenésével. A repce vetésterület növekedése és a termesztési körzeteken belüli nagyobb előfordulási aránya az összes megvalósítható agrotechnikai védekezési elem mellett (tábla kiválasztása, elővetemény, árvakelés, tarlóápolás, vetésidő stb.) a kémiai védekezési módszerek alkalmazását is szükségessé teszi. Ezek a ráfordítások többszörösen megtérülnek, mert általuk biztosított a négyzetméterenkénti megfelelő tőszámú, egészséges és optimálisan fejlett állomány kifejlődése.



Csorba Csaba

Bayer CropScience

A cikk szerzője: Csorba Csaba