Legyen szíves pár szóban ismertesse a vállalkozás megalakulását.
Még a Kádár rendszerben kezdtem, akkor csak másodállásban tartottam állatokat.
A rendszerváltáskor indítottam komolyabban a vállalkozást, ekkor tudtam földet is vásárolni, így az állatoknak már előtte is meglévő legelővel együtt mintegy 40 ha-on gazdálkodtunk.
Azonban a fő tevékenység nálunk a bérvállalkozás, bérmunka.
Már a kezdeti időkben is volt bálázónk, szögletes kisbálázó, mely az első volt a környéken.
Ekkor tanultam meg az alapokat, majd minden apró részletét a bálázásnak.
Több nagy teljesítményû traktort és munkagépet látok a telephelyen.
Ezeket a gépeket – a három darab traktort 155-től 240 LE-ig és a hozzátartozó munkagépeket 2002 környékén vásároltam, s így biztosítva van a saját 140 ha, valamint a bérmunkában végzett 500 ha mûvelése a talajmunkától a betakarításig.
Milyen szögletes nagybálázóval dolgozott a Krone bálázók előtt?
Előtte nem volt semmilyen nagybálázónk, mint mondtam az alapokat a kiskocka bálázóval ismertük meg, majd felismerve a lehetőségeket és az igényeket, döntöttünk a nagybálázók megvásárlása mellett.
A Krone gépekkel néhány éve ismerkedtem meg, s ez a vonzalom odáig fajult, hogy 2007. tavaszán vettem egy BiG PACK 1290 szögletes nagybálázót. A másodikat néhány hónap elteltével, ugyanebben az évben vásároltam, mivel nagyon meg voltam elégedve a teljesítményével és a megbízhatóságával. A harmadik Krone szögletes nagybálázót 2008. tavaszán vásároltam, de még ezekkel sem tudom elvégezni azokat a munkákat, melyekre lehetőségem adódik. Feltétlenül szükségem lesz a negyedik bálázóra is.
Elképzelheti milyen mennyiségû bálát készítek, amikor egy szezonban gépenként minimum 15 000–20 000 db bála számot elérek.
Milyen napi teljesítménnyel számol átlagosan?
Ha nem túl korán kezdem (nyolc körül) akkor is este hat-hét órára megcsinálom a 800–850 darabot. Nem ritkán egy-két óra plusszal az ezer darab is sikerül. Ehhez természetesen viszonylag szabályos terület és megfelelő szalmamennyiség is szükséges.
Volt olyan napom, hogy mindössze 149 db bálát tudtam készíteni a terület alakja és a gyenge szalmatermés miatt, s hozzáteszem a gép aznap is hibátlanul dolgozott.
Természetesen ahhoz, hogy ennyi pénz, amennyi ezekben a bálázókban fekszik megfelelő hasznot hozzon szükség van a piac ismeretére is. Sikerült az elmúlt időben jó kapcsolatokat kiépítenem, s ennek eredményeként – részben szalmatüzelésû – erőmûvekkel is szerződést kötnöm.
Az egyik erőmû – ahová egyébként évi 10 000 tonna átvételére szerződtem – nagyobb távolságra fekszik tőlünk, így a szállítás is tetemes költség. Gondolkodom, hogy az előbb említett negyedik szögletes nagybálázó olyan legyen, melynek nagyobb a tömörítése.
A KRONE 1290 HDP jöhetne számításba, ha jól tudom, másnak nincs hasonló tömörséget elérő bálázója. Igaz nem olcsó, de hamar meghozza az árkülönbözetet. Ha igaz, hogy 25%-kal tömörebb bálákat készít, akkor minden ötödik fuvar már ingyen van.
Három különböző teljesítményû traktorral (155, 195 és 245 LE) üzemelteti a három KRONE BiG Pack 1290 (XC)-es szögletes bálázót. Melyik teljesítménykategóriát ajánlaná másoknak is ezekhez a nagy teljesítményû bálázókhoz?
Engem is meglepett, hogy a bálázó ugyanolyan teljesítményre képes a 155 LE-s traktorommal, mint a nagyobbakkal. Természetesen azért a traktor márkája sem mindegy.
Nagyon sokszor együtt dolgozunk, s így le tudom mérni – a közel azonos felszereltségû – bálázók napi teljesítményét a különböző teljesítményû traktorokkal. Még akkor is hasonló teljesítményre képesek, ha nem sík területen dolgozunk. A dombokon fel-le hasonló a teljesítmény.
Üzembiztonság és megbízhatóság?
Nézze! Mivel régóta állatokkal is foglalkozom, tudom, hogy nem csak az állat, a gép is meghálálja a gondoskodást.
Bálázóimat automatikus központi kenéssel rendeltem, kivédve így az emberi mulasztásból és esetleges időhiányból adódó – karbantartások elmaradása – meghibásodásokat. A kettős csomózású kötözőfejek okoztak némi gondot eleinte. Ezek kényesebbek a precíz beállításra, mint az egyszerû kötözők. Mióta – egy kis segítséggel – rájöttünk a beállításokra, azóta gond nélkül üzemelünk.
Egy gond azért van a szögletes bálákkal, s erre szeretnék még valami egyedi megoldást találni. A körbálákkal ellentétben a szögletes bála, ha sokáig ki van téve az időjárásnak – például a tarlón – könnyebben beázik és átázik. Ennek kivédésére akkora rakodási és szállítási kapacitásra lenne szükség, amely szinte elképzelhetetlen.
Egy olyan megoldáson gondolkodom, hogy olcsó, átmeneti takarókat készíttetni, melyek megóvnák a bálát a beázástól addig, amíg kazalba nem kerül. Nem csak a gépeket, de a bálákat is szeretném lehetőség szerint megóvni.
Beck András
