– Legyen szíves pár szóban, ismertesse a vállalkozás megalakulását.

– 1982 óta vagyok vállalkozó, ezen belül juhtenyésztéssel foglalkozok. Többek között elnökségi tagja vagyok a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének és van egy – termelési – Keleti Régió Szövetkezet elnevezésû szervezet, melyben tevékenykedek. A szövetkezet feladata többek között: koordinálni a csatlakozott tagok takarmány beszerzését, az értékesítés segítése, valamint a szaktanácsadás.

– Idő közben hogy alakult az állatlétszám?

– Jelen pillanatban mintegy 1 700 db anyajuh állománnyal rendelkezem, azonban el kell mondanom, hogy az indulásnál, jóval több, mintegy 3000 db-os állományom volt. Bár a telep adottságai megengednék a 2400 létszámot, azonban jelen pillanatban, aki juhtenyésztéssel foglalkozik, folyamatosan veszteséget termel. Az állat szeretete és egyéb, különböző okok miatt a vállalkozás fenntartását kötelességemnek érzem. Erre ösztönöz az elnyert pályázat is, mely a technológiai beruházások tekintetében segített.

Meg sem várva kérdésemet, folytatja…

A juhtenyésztés alapja a minőségi tömegtakarmány. A szálastakarmányt magunk állítjuk elő, nedves és száraz – szenázs, valamint széna – formájában.

Az újonnan vásárolt gépeket mintegy 170–200 ha-on használjuk. Na nem az összest, mivel sok helyen csak a tisztító kaszálást végezzük a KRONE kaszával. Területeink egy részét legeltetjük, másik részét betakarítjuk. Szeretnénk a legeltetett területeket is úgy szabályozni, hogy évente egyszeri kaszálással innen is tudjunk takarmányt betakarítani.

Telepített lucernánk közel húsz hektár, bár ezt lehet, hogy csökkenteni fogjuk. Mindenesetre a jövőben tervezzük 11 ha szudánifû vetését, melyből a nedves anyag bálázással szenázst készítünk majd.

Az előbb említette, hogy a minőségi takarmány előállításnak a géppark vonatkozásában eddig az volt az akadálya, hogy nem rendelkeztek az ehhez szükséges gépekkel.

A mostani nagyobb, technológiai beruházás – melybe a KRONE gépek is helyet kaptak – előtt mivel oldották meg a tömegtakarmány betakarítását?

Az említett beruházás előtt RK 185-ös dobos kaszával és csillagkerekes rendsodróval készítettük elő a takarmányt bálázáshoz. A bála készítését már – akkoriban is korszerûnek mondható – fixkamrás KRONE KR 125-ös körbálázóval végeztük, mely szerény méreteihez képest nagyon megbízhatóan dolgozott.

– Milyen teljesítményû erőgépekkel üzemeltetik a KRONE takarmány betakarító sorát?

 

– Több 75 LE-s és egy közel 100 LE-s traktorunk van. Ez az a teljesítmény kategória, mellyel az általunk használt munkagépek feltétel nélkül kihasználhatók.

– Bálázás szempontjából milyen különbséget tapasztalt a csillagkerekes és a KRONE SWADRO 46 rotoros rendképző által készített rendeknél?

– A lucernaszéna bálázásánál egyértelmû előnye a rendképzőnek, hogy sokkal kíméletesebben bánik a növénnyel, kevesebb a levélveszteség. Másik megközelítésben a csillagkerekes rendsodró – finoman fogalmazva – „kötelet” készít a rendből, míg a KRONE rendképző egy laza, teljes szélességében homogén szerkezetû, könnyen felszedhető rendet képez. Sajnos esetenként – nagy takarmánytömegnél – a terített renden száradt szálas anyagot még ez az egyrotoros, 4,6 m munkaszélességû rendképző is nagyon magasra gyûjti, így nem fér el a traktor hasa alatt. Ilyenkor várunk egy kis ideig, hogy a rend egy kicsit összeessen. Már gondolkodtunk azon, hogy nem minden esetben kell kihasználnunk a maximális munkaszélességet, hisz terített, szőnyegrend esetén függetlenek vagyunk a kasza által képzett rendektől. Kisebb – egyébként a Swadro 46-nál állítható – munkaszélesség estén olyan magasságú-tömegû rendet rakunk, mellyel kényelmesen tudunk dolgozni.

– Mennyire karbantartás igényes Ön szerint SWADRO 46 rendképző?

– Beszélhetünk összességében a már meglévő KRONE gépekről, nem csak a rendképzőről. Úgy a kasza, a rendterítő és a RP 1250-es szeletelős, késsekkel ellátott körbálázó is nagyon felhasználóbarát.

A rendképző szinte semmiféle karbantartást nem igényel – természetesen a napi szemrevételezés azért elmaradhatatlan. A vezérlőpálya, melyre a KRONE három év garanciát ad, szinte örökéletû, valamint a hajtómû is folyékony zsírral van töltve. Zsírzószemet – a kardántengely kivételével – nem találunk a gépen.

– Lát-e különbséget az eddig használt takarmánybetakarító gépsor és az idén vásárolt KRONE technológia üzemeltetési költségei között?

– Ebben az esetben nem is csak a költségek számítanak, hanem a megnövekedett kapacitás, mely biztonságot ad számunkra, hogy a költségesen megtermelt takarmányt optimális időben és jó minőségben be tudjuk takarítani.

(x)