A KWS kukorica nemesítői hosszú évek óta azon fáradoznak, hogy olyan hibridek álljanak rendelkezésünkre, melyek jól tudják tolerálni az időjárási viszontagságokat bármilyen termesztési technológiáról is beszéljünk.
A KWS ajánlatában a 2009-es évre több kiváló aszálytûrő (vízhiány és hőstressz) kukoricahibriddel is állunk rendelkezésükre. A széles portfólióból kiragadva néhány termelői példán keresztül szeretném bemutatni, miért nyújtanak jó alternatívát a jövő növénytermesztéséhez a KWS kukoricahibridek.
A tenyészidőt tekintve első ilyen kukorica-hibrid a KWS 2360 (FAO 290). E hibriddel kapcsolatos véleményéről Sós László növénytermesztőt kérdeztem az Árpád Kft.-nél, Kőröstetétlenen (Pest megye).
– Gazdaságunkban 670 ha-on termesztettünk kukoricát 2008-ban. Termesztési adottságainkra jellemző az egyre inkább szárazságba hajló időjárás és a gyenge adottságú, átlagban 14 AK-s homoktalajok. A hibridek kiválasztásánál fontosnak tartjuk a rövidebb tenyészidőt és a jó szárazságtûrést. Koraisága és jó stressztûrése miatt döntöttünk már több éve a KWS 2360 mellett, amely extenzív technológia mellett a 2007-es aszályban 100 ha-on 52 q/ha, 2008-ban 114 ha-on 61–78,5 q/ha termést produkált szeptember 20–23-án betakarítva. Az alkalmazott technológiáról nagy vonalakban annyit, hogy heterogén homoktalajra (átlagban nem éri el a 20 AK-t) vetettük, mellyen búza elővetemény után őszi mélyszántást végeztünk. Tavasszal a magágy előkészítést követően április 10–11-én vetettük, mellyel egy menetben 120 kg/ha 8–24-24-es komplex mûtrágyát juttattunk ki. A május 24-i
kultivátorozás alkalmával 100 kg/ha 34%-os ammónium-nitrát mûtrágyát juttattunk ki.
Véleményünk szerint a KWS 2360 szárazságtûrése nagyon meggyőző, akár más nemesítők anyagaival összehasonlítva is ezt nyugodtan kijelenthetjük. Így a jövőben is biztos helye lesz a KWS 2360-nak a vetésszerkezetünkben.
Az aszálytûrő KWS hibridek második ismert tagja a KWS 2376 (FAO 390). Erre a hibridre is jellemző az agresszíven felálló levélzet, mely segíti az aszálytûrésben és jellemző még az antociános szár. Lukács József növénytermesztési főágazat vezetőt kértem fel a Galgamenti Mg Szövetkezettől, Turán (Pest megye), hogy mondja el tapasztalatát e hibridről.
– 2800 ha szántó területen folytatunk növénytermesztést, emellett rendelkezünk még egy jelentősebb mennyiségû tejelő szarvasmarha állománnyal is.
Az állattenyésztés takarmányigényének egy részét a közel 700 ha kukoricaterületünkön termeljük meg, melyből 400 ha szemes hasznosítású.
2006-ban 93 fajtából álló kukorica fajtasort állítottunk be, melyben a KWS 2376 hibrid a 3. helyezést érte el 18%-os betakarításkori szemnedvességgel és 11,1 t/ha termésátlaggal. Ezzel az eredménnyel keltette fel érdeklődésünket, így 2007-ben már üzemi méretben (20 ha-on) is kipróbáltuk. 2007. október 3-án 20%-os betakarításkori szemnedvességgel és 6,7 t/ha termésátlaggal tudtuk betakarítani a KWS 2376-ot. Területe jó tápanyag ellátottságú, homoktalaj volt. Megemlítendő még, hogy vetéskor 200 kg/ha ammónium-nitrátot is juttattunk ki a területre.
A KWS 2376-ot az aszály ellenére is magas növények jellemezték és jól termékenyült, hosszú, végig berakódott csöveket hozott.
2008-ban is heterogén homoktalajra vetettük, melyben őszi búza elővetemény volt, mustár zöldtrágyát és 200 q/ha szerves trágyát szántottunk le. A vetéssel (április 19.) egy menetben 120 kg/ha 34%-os ammónium-nitrát mûtrágyát juttattunk még ki. Átlagos csapadékviszonyok mellett (október 9-én) 116 q/ha terméssel és 18,8% szemnedvességgel tudtuk betakarítani 40 ha átlagában. A KWS 2376 tavaly is hozta a formáját!
A harmadik példa a KWS silóhasznosítású kukoricája Karen (FAO 550.
A Jászkarajenői Mg. Zrt.-nél, Szûcs Sándor főmezőgazdászt kértem meg, hogy foglalja össze tapasztalatát a Karen-ről.
– Az Rt.-nél 600 ha-on termesztünk kukoricát, ebből 300 ha-on silókukoricát. A kukoricahibridek kiválasztásánál, így a silókukoricáknál is elsődleges, hogy bírják a jászkarajenői térségben egyre inkább uralkodó száraz mikroklímát, amelyhez heterogén homoktalajok és réti öntéstalajok társulnak. Az általános ismérvek mellett a jó szár-cső arány és a jó beltartalmi mutatók, a termőképesség is fontos szerepet kapnak a kiválasztás során. Általában szeretünk kipróbálni új hibrideket, így jutottunk el a KWS Karen hibridjéhez is, melyet 2007-ben 50 ha-on próbáltunk ki. Ebben az évben tetszett meg nekünk a Karen, mely szemmel láthatóan robosztus, felálló levelû kukorica, és ami különösen megfogott benne, hogy más hibridekhez képest nem, vagy csak nagyon későn kezdett felszáradni a száraz időjárás ellenére is! Kiváló eredményei miatt 2008-ban már 100 ha-on vetettük. Ekkor 22 AK-s laza öntéstalajon termeltük, melyet 2007 őszén 34 t/ha szerves trágyával és 170 kg/ha N mûtrágyával láttuk el. Tavasszal az előkészítést követően április 20-21-én vetettük 70 000 szemes tőszámmal. A május 29-30-i kultivátorozással 90 kg/ha 34%-os ammónium-nitrát mûtrágyát is kijuttattunk. Az augusztus 25-i silózással 340 q/ha zöldtömeget tudtunk betakarítani a Karenről 100 ha átlagában. Ez az eredmény más, általunk termesztett hibridekhez képest messze a legjobb termést jelentette, mert termésátlagunk 215 q/ha zöldtömeg volt a 300 ha silóterületünkön 2008-ban. Ennek tanulságaként 2009-ben már 160 ha-on termeljük majd a Karen silókukorica hibridet.
A fent kiemelt fajták mellett a 2009. évben 3 új hibridet is figyelmükbe ajánlunk, melyek a Kladdus (FAO 310), a Kamelias (FAO 340), a Kornelius (FAO 380) névre hallgatnak. Ők képviselik a KWS kukoricák 3. generációját. A silókukorica hibridek közül ajánljuk még, a tavaly óta elérhető, Krassus (FAO 570) és Koral (FAO 390), valamint biogáz-siló kukoricáink közül az Atletico (FAO 290) hibrideket.
Sipos Géza
Regionális értékesítési vezető,
KWS Magyarország Kft.
Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves, Pest megye
