Ebben a cikkben az almatermésûek, a csonthéjasok és a bogyós gyümölcsû ültetvények gyomhelyzetéről, gyomszabályozásáról esik szó.

Ezen ültetvények közös jellemzői

A sorközök gyomirtása döntően mechanikai úton történik, míg a sorok gyomszabályozása a legtöbb esetben vegyszeresen (is).

További lényeges dolog az ültetvény kora. Az ültetvény kora nagyban befolyásolja, hogy milyen herbicides gyomirtási technológiát tudunk alkalmazni.

Általánosságban elmondható, hogy az ültetvények közül az almatermésû gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben van a legtöbb engedélyezett herbicid.

Lényegesen kevesebb készítmény használható fel a csonthéjas ültetvényekben, mely részben herbicid-érzékenységük miatt van!

A legkevesebb engedélyezett gyomirtó szer a bogyós gyümölcsûekben van, ami a termelők részéről igen nagy probléma, mivel szinte lehetetlen megoldani a megfelelő szintû vegyszeres gyomszabályozást!

Az ültetvényekben előforduló gyomnövények

Az ültetvényekben előforduló gyomnövények köre sok tényezőtől függ. A legfontosabb tényező a talajtípus, a telepítés előtti mûvelési mód és az ültetvényben választott termesztéstechnológia!

Általánosságban elmondható, hogy a telepítés évében még hasonlít a gyomösszetétel a környező szántóföldi területek gyomflórájához, ami az eltelt évek alatt folyamatosan változik, mivel a mechanikai és a vegyszeres gyomirtás hatására megindul a gyomnövények szelekciója. Aminek az lesz, illetve lehet a következménye, hogy elszaporodnak az ellenálló gyomnövények: a sorközökben az egyéves és évelő fajok, míg a sorokban döntően az évelő gyomnövények.

Ilyen ellenálló gyomnövény lehet például:

• a magról kelő kétszikû betyárkóró (Conyza canadensis), a keszeg saláta (Lactuca serriola),

• az évelő egyszikû csillagpázsit (Cynodon dactylon), a tarackbúza (Elymus repens),

• az évelő kétszikû apró szulák (Convolvulus arvensis), a mezei acat (Cirsium arvense), az útszéli zsázsa (Cardaria draba) és a hamvas szeder (Rubus caesius),

de természetesen, más egyéb gyomnövény is előfordulhat a területi adottságoktól függően!

Az ültetvények gyomirtása, gyomszabályozása

A fentebb felsorolt ellenálló gyomnövények ültetvényekben való visszaszorítása, és ezáltal a károsításuk megakadályozása a rendelkezésünkre álló herbicidekkel többé-kevésbé megoldható, de csak a mechanikai gyomirtások alkalmazásával együtt!

A telepítés előtti teendők

Telepítés előtt, a talajlazítást és a forgatást jól és szakszerûen (megfelelő időben, megfelelő mélységben) kell elvégezni, illetve további mechanikai és kémiai gyomirtást (totális herbicidekkel) is kell alkalmazni (akár többször, a területi adottságoktól függően), annak érdekében, hogy sikeres legyen a termesztés az adott ültetvényben.

A telepítés utáni gyomszabályozás-gyomirtás, az ültetvény korától függően

A telepítés utáni egy-két évben nem kell komoly gyomproblémákkal számolnunk abban az esetben, ha az előbb leírtak szerint jártunk el a telepítés előtt! Ekkor a magról kelő egy- és kétszikû gyomnövények ellen kell csak védekeznünk (az ültetvény típusa szerint, az engedélyokiratban foglaltak szem előtt tartásával!): – preemergensen (kijuttatás a gyomnövények kelése előtt, bemosó csapadék szükséges a megfelelő gyomirtó hatáshoz) vagy – posztemergensen (a kétszikû gyomok kelése után, 2–4 leveles fenológiai állapotban). A felhasználható hatóanyagok ebben a korban az S-metolaklór, az acetoklór, a pendimetalin, a fluroxipir és a szelektív egyszikûirtók (szelektív egyszikûirtók alkalmazásakor az egyszikû gyomok 15–20 cm nagyságúak legyenek).

A telepítés utáni második évtől az előbb felsoroltakon kívül a napropamid, a diklobenil hatóanyagok is kijuttathatók (a diklobenil hatóanyag visszavonása várható!).

A telepítés utáni harmadik évtől a linuron, az oxifluorfen, a flazaszulfuron, a glifozátok és a terbutilazin hatóanyagok szélesítik a palettát.

A telepítés utáni negyedik évtől kijuttatható a flumioxazin, a propizoklór és az MCPA hatóanyagok.

A fent felsorolt hatóanyagokat az engedélyokiratban foglaltak szerint kell és lehet alkalmazni az ültetvényekben is!

Az ültetvényekben nem csak vegyszeres gyomirtással tudunk és kell a gyomnövények ellen védekezni, hanem megoldást jelent, jelenthet a mechanikai gyomirtás is. Ebben az esetben a sorközöket kombinátorral, rotációs kapával, fûkaszával tarthatjuk karban, a sorokat-tőközöket kézi kapálással tudjuk gyommentesíteni.

Különbségek az egyes ültetvények vegyszeres gyomirtásában

A csonthéjas gyümölcsû ültetvények gyomösszetételükben, alapjában véve nem különböznek az almás termésû ültetvényektől, bár általában elhanyagoltabbak, több bennük az évelő gyomnövény, ami azért van, mert a széles hatásspektrumú és tartósabb hatású gyomirtó szerek a csonthéjasokban nem alkalmazhatóak! Okok: herbicid érzékenység (sekélyebben gyökereznek, bőséges a sarjhajtás)! Eredmény: kevesebb herbicid engedélyezett, és azoknál is ajánlott az alacsonyabb dózisok alkalmazása.

A málna ültetvényekről köztudott, hogy a gyors leromlás egyik legjelentősebb oka az elgyomosodás. Kémiai úton nincsen sok lehetőség a gyomok irtására, mivel kevés készítmény van engedélyezve, így a sorokban a mechanikai gyomirtás a döntő ezen ültetvényekben.

A ribiszke gyomszabályozásakor az ültetvény korának előrehaladtával, ugyanazokkal a tendenciákkal, problémákkal találkozunk, mint a málnaültetvényben. Itt a mechanikai és a vegyszeres gyomszabályozás technikáját és arányát még a termesztési mód is nagyban befolyásolja, mivel nem mindegy, hogy kézi szedésre, vagy gépi (nagyüzemi) szedésre van telepítve a ribiszkeültetvény!

A köszméte gyomszabályozásánál az al-kalmazott gyomszabályozási-gyomirtási technológiát nagymértékben a mûvelési-termesztési mód szabja meg (bokormûvelés vagy törzses mûvelés). Továbbá a mechanikai gyomirtás alkalmával gyomnak kell tekinteni a tősarjakat is, amelyeket kapálás során gondosan, ügyelve a törzsre, el kell távolítanunk.

A szamóca gyomszabályozása: a szamóca rövid (3–4 év) élettartamú, intenzív termesztéstechnológiát igénylő növény. Ennél a kultúrnövénynél már az a megállapítás igaz, hogy a vegetációs időszakban csak úgy tarthatóak megfelelő szinten a gyomnövények, ha a kémiai gyomszabályozást kiegészítjük többszöri mechanikai mûveléssel, jelen esetben kézi kapálással, illetve gyomlálással.

A bodza és a szeder gyomszabályozásánál sajnos azt kell mondani, hogy Magyarországon nincsen engedélyezve egyetlen gyomirtó szer sem. Mivel azonban csak mechanikai gyomirtást nem lehet minden ültetvényben alkalmazni, ezért valamilyen herbicid alkalmazására szüksége van a termelőnek. Abban csak bízni tudunk, hogy a termelő a felhasználandó készítményre minden esetben megkéri az eseti engedélyt az illetékes Növényvédelmi Hatóságtól!

Összefoglalva elmondható, hogy az ismertetett ültetvényekben a gyomnövények elleni harcot csak úgy tudjuk eredményesen megvívni, ha már a telepítés előtt körültekintőek vagyunk a terület kiválasztásában, figyelembe vesszük az ültetvényünk legalapvetőbb igényeit, a telepítést megelőző évben/években elvégezzük a totális gyomirtást, majd a telepítés után szakszerûen alkalmazzuk a kémiai és a mechanikai gyomirtás adta lehetőségeket!

Hornyák Attila herbológus

Nógrád megyei MgSzH NTI