A „harmonizált” vagy „egységes” jelző arra utal, hogy teljesen azonos fajtasorokat, azonos „check-hibrideket” vetettünk, azonosak voltak a legjellemzőbb versenytárs hibridek. Ezen túlmenően azonos megfigyelési- és mérési módszereket követtünk, sőt, az adatok rögzítésére teljesen azonos adattáblázatokat küldtünk szét a magyar, a szlovák és a román fejlesztő kollégáknak. Az adatok feldolgozása ugyancsak azonos értékelési módszerek szerint történt, és hála központi adat-koordinátorunknak, az adatbázisba már csak az előírt statisztikai próbák alapján megfelelőnek ítélt kísérleti adatok kerülhettek, az adatbázisból pedig az egységes termőtájakra, biozónákra vonatkoztatott eredménytáblázatok, grafikonok születtek. Nagy előrelépés ez, hisz végre elértük, hogy az egyes országokénál gazdagabb, megbízhatóbb adatokkal dolgozhatunk, és így egyik fő feladatunkat: a minél pontosabb és sokoldalúbb termékpozicionálást magasabb színvonalon teljesíthetjük.
Visszatekintve az évjáratra, azt kell mondanunk, hogy jó évünk volt, de azt is tudni és érezni lehetett, hogy a napraforgó reakciója a csapadékosabb viszonyokra nem ugyanolyan, mint a kukoricáé. Míg a kukorica a 2008-as csapadékos évben rekorderedményeket ért el, és nem voltak ritkák a 13–14 t/ha-os termések üzemi táblákon sem, és a tavalyi aszályos évhez viszonyítva csaknem megduplázódott a termés, vagy legalábbis 40%-kal nagyobb lett a tavalyinál, addig a napraforgó csak jóval kisebb növekedést mutatott fel. Igaz ugyan, hogy az országos átlag (2,55 t/ha!) így is rekord lett – nemcsak magyar. de európai vonatkozásban is! – ez mindössze 24%-os növekedés a 2007. évihez hasonlítva. Az ok a napraforgó élettanában és betegségekre való hajlamában keresendő, hisz könnyû belátni, hogy a csapadékos-párás viszonyok – megfelelő meleggel párosulva – a gombás megbetegedések fellépésének, a fertőzési gyakoriság növekedésének, a fertőzés súlyosbodásának kedvez. A gyakoribb esőket, magas hőmérsékleteket csak tetézték a gyakori szélviharok, melyek az ország egyes részein – különösen a nyugati, dél-nyugati országrészeken, Zalában – Baranyában súlyos dőléseket, szártöréseket okoztak. S míg szegény gazdák mérgelődtek, vagy csalódtak, addig mi, fejlesztők ezeket az eseményeket úgy fogtuk fel, mint újabb információs lehetőséget, amiből újra tanulhatunk, amiből újabb következtetéseket kell levonnunk.
Egyrészt több hibridről megtudtuk, hogy a szár- és gyökérrendszere gyengébb az elvártnál vagy a többiekénél, másrészt éppen az ilyen problémák világítanak rá a termesztéstechnológia fontosságára, a helyes tápanyag-visszapótlásra, a szakszerû talajmûvelésre, az optimális vetésidők és tőszámok alkalmazására, a gombaölő-szeres kezelések és a deszikkálás szakszerû és időbeni elvégzésének fontosságára. Szinte törvényszerû, hogy minden év más, minden év hoz valami váratlant, s szinte biztos, hogy minden rossz következmény hozzásegít a jövőben alkalmazandó jó következtetések levonására. Ebben az évben tehát arra, hogy a termesztés sikerének ugyan rendkívül fontos eleme a hibrid, s annak meghatározó tulajdonsága a termőképesség, azonban az állandóan változó környezeti hatások kivédésében rendkívül fontos a termés biztonságát meghatározó ellenálló-képesség, stabilitás és a minden technológiai elemre kiterjedő gondos agrotechnika.
S ha ebből az aspektusból értékeljük hibridjeinket, – több eltérő jellegû kísérleti évet tudva magunk mögött! – elmondhatjuk, hogy igen, a DK napraforgó hibridek ebben erősek: egészségesebbek, ellenállóbbak, az évjárati hatásokhoz jobban alkalmazkodók, tehát stabilak, ami a termesztő számára a legfontosabb.
Kísérleti hálózatunkról annyit, hogy Magyarországon összesen 35, Szlovákiában 14, Ny-Romániában ugyancsak 14 üzemi fejlesztési – ún. „fact” kísérletet vetettünk. Ezeket egészítették ki a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek: Magyarországon 8, Romániában 2, valamint a csak Magyarországon beállított agrotechnikai (vetésidő, tőszám, érésdinamikai, fungicides és gyomirtási) kísérleteink. A kísérletek termésszintje 4,2 t/ha körül alakult, ami nagyon szép eredménynek számít. A kevésbé fertőzött területeken elértünk 5 t/ha-os hibridteljesítményt is, sőt előfordult 5 t feletti kísérleti átlag is (Ászár!).
Ugyanakkor a nagy fertőzési nyomásnak (elsősorban a Sclerotiniás szárfertőzés okozott károkat!) és a szélviharoknak kitett területeken előfordultak 1t körüli, vagy értékelhetetlen termések is a nagyfokú dőlés következtében.
Portfoliónk hibridjei idén is kiemelkedő teljesítményt értek el.
Rövid összegzés
A PIKASOL – portfoliónk bázishibridje, idén is remekelt, és a nagyon erős mezőny egyik legjobbja volt. Stabilitása újra beigazolódott, amit a check-hibridek azonos teljesítménye, a kiterjedt kísérleti hálózatban elért állandó vezető pozíciói, évjárat-stabilitását pedig az immáron 3. éve a legjobb 1. és 2. helyezés bizonyít. A kiváló termés természetesen már „eredője” annak a sok hasznos és értékes tulajdonságnak, amiről a PIKASOL esetében újra meggyőződhettünk. Újra örülhettünk kiváló megtermékenyülésének, ellenálló-képességének, szárszilárdságának, gyors korai fejlődésének, és nem utolsó sorban kiegyenlítettségének, szép szabályos növényeinek. Biztosak vagyunk abban, hogy a PIKASOL-ban senki sem fog csalatkozni.
A RUMBASOL OR – legnagyobb erőssége a kiemekedő ellenállóképesség a betegségekkel szemben. Idén is első helyen végzett a legfertőzöttebb kísérletekben is, és most már az OR változat a szádor ellen is ellenállóságot biztosít. Magas termete ellenére stabil és erős a szára, dőlést egyáltalán nem tapasztaltunk. Ugyancsak kiemelendően magas az olajtartalma, mely több évre visszatekintve is a legjobb olajtermések elérését teszi lehetővé. Tavasszal a legjobban indul, nagyon széles a vetésidő-optimuma, a különböző tőszámokat is jól tolerálja. S bár a tenyészidő végén nem mondhatjuk el róla, hogy a legszebb hibrid – visszanyakló tányérja miatt – de azt igen, hogy az egyik legmegbízhatóbb és legjobban teljesítő hibridünk!
A RIGASOL PR – „meglett” kora ellenére is az egyik legkedveltebb hibridünk. Minden termelő megtapasztalhatta már értékeit, a kimagasló alkalmazkodóképességét, igénytelenségét, a jó viszonyok meghálálását, páratlan stabilitását, szép kaszattermését, koraiságát. A hazánkénál melegebb, szádorral fertőzött hatalmas területeken (Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában) máig a legkeresettebb hibridek egyike.
Az ULTRASOL magas olajsavas napraforgó hibridünk, mely tavaly váltotta Franciaországban is az addig piacvezető AURASOL-t. Az AURASOL-nál lényegesen nagyobb termőképességû hibrid már az új generációs hibrideket képviseli, mely a már említett nagy termőképességben, a kiváló ellenálló képességben nyilvánul meg. Középérésû, magas, nagyon szép kiállású növény, mely kiváló olajtartalom mellett az elvárt 85%-os olajsavszintet garantáltan produkálja. Eddigi méréseink szerint ez az érték 85–87% körül alakul. Idei szárdőléses tapasztalataink ismeretében azt ajánljuk, hogy a gyökérrendszer kellő megerősödése érdekében végezzünk altalajlazítást, készítsünk egyenletes magágyat, ne vessünk túl korán, és a termőtőszám semmiképpen ne legyen több 50 000-nél hektáronként. Kerüljük az egyoldalú N mûtrágyázást, melléje adjunk P-t és K-ot is a gyökér és a szár megerősítésére, mely mellesleg az olajképzést és a szárazságtûrést is elősegíti.
A DKF3333 ugyancsak a magas olajsavas hibridek csoportjába tartozik, és tovább erősíti azt. Idén vizsgáltuk először üzemi kísérleteinkben, és nagy megelégedésünkre szolgál, hogy termelő partnereink már a jövő évi vetéseikben kipróbálhatják. Termőképességben az ULTRASOL szintjén van, ugyanolyan jól ellenáll a betegségeknek, sőt! Ez már a Plasmopara mind a 8 ismert rassza ellen védelmet nyújt, a Sclerotiniával szembeni toleranciája is kiemelkedő. És ami még tovább erősíti, az a legjobbakéval vetekedő, vagy azokét túlszárnyaló olajsavtartalom, mely értékben 88–90%-ot jelent.
Összességében elmondható tehát, hogy hibridjeink egy versenyképes, erős portfoliót alkotnak. Mindemellett rendelkezünk szép számú agrotechnikai kísérleti eredménnyel, melyek elősegítik, hogy fajtára szabott technológiákat javasoljunk. Meggyőződésünk, hogy a napraforgó esetében hatványozottabban, mint más kultúráknál, a genetika és az agrotechnika együttes fejlesztése és összhangja hozhat csak kiemelkedő eredményeket. Ennek kapcsán pedig bátran leszögezhetjük, hogy a DK hibridek mindkét oldalról rendelkeznek a legjobb értékekkel és ismeretekkel.
Dr. Kiss Erzsébet
napraforgó project felelős
Monsanto, Magyarország
