A fenntarthatóság egyre inkább a kutatások homlokterébe kerül és nem csak azért, mert a felhasználók érdeklődése nő, hanem mert a környezeti problémák kezelésének egyik lehetséges eszköze a fenntartható technológiák kidolgozása. A növekedő élelmiszerigény és a szélesedő minőségi elvárások szintén igényt teremtenek a fenntartható fejlődésre. Egyes kutatási adatok szerint napjainktól 2050-ig több élelmiszert kell termelnünk, mint azt tettük az elmúlt 10 000 évben! A növekvő igények és a diverzifikálódó igényesség mellett a termelést sújtó környezeti tényezők limitáló hatása egyre érezhetőbb. A környezeti kihívásokról és a globális klímaváltozásról számolatlanul olvashatunk a hazai és nemzetközi szakirodalomban. E tényező hatását a nemesítésre és a technológia fejlesztésére természetesen jelentős erőkkel kutatjuk, hiszen biztosak vagyunk abban, hogy ezek még jelentős kihívásokat tartogatnak számunkra a jövőben is. Melyek lehetnek a legfontosabb korlátozó tényezők? A rendelkezésre álló víz – ami mindig is limitáló volt Magyarországon – mennyisége és egyre inkább eloszlása jelentősen korlátozza és korlátozhatja eredményességünket és termesztésünk biztonságát.
A világ népességének növekedésével ez a vízhiány bizonyos területeken még égetőbbé válhat, ezért a vízfelvétel és a vízhasznosítás képessége, mint értékmérő tulajdonság szintén a nemesítés kihívásai közé tartozik csakúgy, mint az ezzel nagyon szoros kapcsolatban álló tápanyagfelvétel és -hasznosítás képessége is. A szárazságtûrésre (genetikai módosítás útján) nemesített fajták az USA-ban már tesztelés alatt állnak és elmondhatjuk róluk, hogy 40%-kal magasabb termésszintet képviselnek vízstresszes állapotban a kontroll hibridekhez hasonlítva. A vízhiány mellett a szélsőségessé váló hőmérsékleti hatások is jelentősen befolyásolják a termésbiztonságot. 2000-ben, 2003-ban és 2007-ben is jelentős aszálykárok voltak, amelyek minimalizálták termésünket. A szárazság mellett a kukorica érzékeny fenológiai stádiumaiban fellépő jelentős hőstressz is mérhető termésdepressziót okozott.
A Monsanto elhivatottsága a kutatásra és termékfejlesztésre fordított erőforrásaiban tükröződik, melynek 95%-a nemesítésére, a modern genetikai kutatásokra, valamint a biotechnológiára fordítódik. Az említett összegek fele a fajta- és hibrid-nemesítésbe kerül, a másik fele új gének felkutatására és használatba vételére irányul. Ilyenek például a fent említett szárazságtûrést közvetve elősegítő, illetve azt meghatározó gének. Ezek a befektetések világviszonylatban kimutathatóan jobb és egészségesebb termést, nagyobb stabilitást és biztonságot eredményeznek, amely a vállalat piaci növekedését, s ezen keresztül a fejlesztésre fordítható forrásokat és a gazdálkodók megelégedettségét növelik.
Hisszük, hogy a DEKALB zsák kinyitásakor a legjobb genetikát adjuk át Önöknek, amit a rendelkezésünkre álló legszélesebb genetikai variabilitás használatával és a legmagasabb szintû nemesítési technológiával tudunk biztosítani.
Hisszük, hogy a specifikálódott fejlesztéseink és kutatásaink segítségével megfogalmazott teljes technológiáink alkalmazhatók és adaptálhatók valamennyi környezetre.
A Monsanto a rendelkezésére álló erőforrások és kutatási eredmények tükrében reálisnak tartja a termés megduplázását 2030-ra, a teljes technológia használata esetén úgy, hogy mindezek mellett az egységnyi termés előállítására kevesebb víz és tápanyag felhasználása lesz szükséges. Elkötelezettek vagyunk a vállalásunk mellett, mert biztosak vagyunk szakmai hátterünkben, hisszük, hogy meg tudjuk védeni a termésünket és csökkenteni tudjuk a gazdálkodók kiadásait.
A magyarországi kukorica-nemesítési program a térségben élő gazdálkodók fajtaigényét hivatott kiszolgálni, az itt végzett szakmai tevékenység a lokális környezeti hatások részletes ismeretén alapuló, tervszerû fejlesztési munka. A vállalat globális adatbázisának, genetikai variabilitásának és a helyi program eredményének ötvözéséből olyan nagy értékû és a lokális elvárásoknak maximálisan megfelelő DEKALB kukoricahibridek kerültek és kerülnek a termelők kezébe, mint a DKC3511, a DKC4490, a DKC4964 és a DKC5276. Ezen fajták megbízhatóságukkal, hő- és szárazságtûrésükkel valamint kiemelkedő terméspotenciáljukkal bizonyítják, hogy igazi „magyarországi” hibridek!
A szülővonal előállításban a hagyományosnak nevezett heterózis nemesítéses technikákon túl a dihaploid technológiát is alkalmazzuk a szelekciós munka hatékonyságának növelésére. Franciaországi laboratóriumunk a legnagyobb Európában, jól szolgálja a vonalnemesítés genetikai markerekre alapozott szelekciójának támogatását, ami szintén a kiválasztás gyorsaságát, megbízhatóságát és hatékonyságát, így a hibridnemesítés eredményességét növeli. A program legfontosabb célkitûzései természetesen a terméseredmények növelése, a – DEKALB-ot hagyományosan jellemző – dinamikus vízleadás megőrzése mellett. A fent már említett hektikus környezeti tényezők miatt a magyarországi program célkitûzései között szerepel a szárazságtûrésre történő nemesítés és az új hibridkombinációk ilyen irányú értékelése is. Kutatási eredmények igazolták, hogy a kukorica terméseredményét 67%-ban a hő- és szárazságstressz mértéke határozza meg! Az aszálytûrés vizsgálata nem csak a terméseredmények értékelését jelenti a száraz évjáratokban!
Ennek megfelelően külön projektekben vizsgáljuk azokat az értékmérő tulajdonságokat, amelyek kapcsolatban állnak a kukorica hő- és szárazságtûrésével, második generációban téli tenyészkertünkben irányított körülmények között, adott fenológiai stádiumban és meghatározott mennyiségben kijuttatott vízadagokkal végezzük a szelekciót. Virágzásbiológiai és élettani vizsgálatainkkal szintén a genotípusok értékét tesztelhetjük. Ezeken túl vizsgáljuk fajtajelöltjeink termésképző tényezőik stabilitását és változását a különböző, főleg az extrém évjáratokban. Ilyen irányú kutatásaink eredményeként olyan új hibridek kerültek a piacra, amelyek termőképessége mellett megbízhatósága is kiemelkedő az adott éréscsoporton belül. A FAO 300-as éréscsoportban a DKC4490 és a DKC4964 2007-ben extrém körülmények között bizonyított csakúgy, mint a FAO 400-as éréscsoportban a DKC4889, a DKC5170, vagy a DKC5276. Az említett hibridek kiváló teljesítménye egyébként a 2008-as kísérletek előzetes értékelése alapján is megkérdőjelezhetetlen.
A modern technológiák alkalmazása mellett a megfelelő eszközrendszer is szükséges a sikeres nemesítési és tesztelési programhoz. Jól felszerelt kutatóállomáson számítógéppel irányított kisparcellás vetőgépek, öntözőberendezések és betakarítógépek, a legmodernebb adatkezelő- és elemző szoftverek biztosítják a szükséges feltételeket az országos kísérlethálózathoz, ami kiterjedtségét és méretét tekintve a legnagyobbak között van Magyarországon. Elmondhatjuk, hogy nagy genetikai értékkel, kiváló technológiákkal és megfelelő eszközrendszerrel biztosíthatjuk, hogy a kukoricát termelő gazdálkodók – és így a magyar mezőgazdaság – előre léphessen.
Nézzük, hogy tudatos fejlesztési munka eredményeként, hogyan is jellemezték a termelők a DEKALB márkát? A korábbi felmérések szerint a gazdálkodók véleménye az volt, hogy „jobb gyökéren, jobb száron jobb a termés”. Ma az évjáratokon keresztüli megbízhatóságot is kiemelhetjük, ami a legjobb teljesítményhez segít mindannyiunkat és a gazdálkodók magabiztosságát eredményezi. Mára a DEKALB az innovációnak elkötelezett márkaként aposztrofálódott, befektetéseivel felelősen elkötelezett a kutatás és technológiai fejlesztés irányába, ami a mezőgazdaság fenntarthatóságát és növekvő rentabilitását eredményezi.
Gönczöl Péter nemesítő
