A cirok kb. 300 millió ember alapvető élelmiszerforrása, fontosságát tekintve ötödik a Földön. A szemes cirok fehérjetartalma 10–12%, mely lényegesen meghaladja a kukoricáét. Legfontosabb tulajdonsága, hogy gluténmentes, így a lisztérzékeny emberek számára is korlátlanul fogyasztható, könnyen hozzárendelhető a diétákhoz. Ásványianyag-tartalma magas, főleg a magnézium (Mg), vas (Fe) és a kálium (K) kiemelkedő.

Számottevő mennyiségben tartalmaz an-
tioxidáns hatású polifenolokat is, valamint a koleszterinszintet csökkentő hosszú szénláncú zsírszerű anyagokat. Ezekből az összetevőkből több található a cirokban, mint a barnarizsben, a rizscsírában vagy búzacsírában.

Megfelelő technológiával puffasztható és azonnal fogyasztható, de liszt is készülhet belőle, így egyszerűen beilleszthető az étrendbe. A ciroklisztből készült péksütemények és egyéb tésztafélék már szakácskönyvben is megjelentek, a puffasztott és extrudált cirokból is már többféle ízesítéssel (sajtos-hagymás, mogyorós, barbecue, kakaós, fahéjas, natur) kapható az Agroszemek Kft.-nél.

A cég által nemesített és forgalmazott cirokhibridek szemtermése már tanninmentes, ezért nincs kedvezőtlen hatása a fehérje emészthetőségére és az ásványianyag-tartalom hasznosulására.

A cirok jelentősége

A cirok, a búza, rizs, és árpa után a világon az ötödik legfontosabb takarmánynövény. C4-es fiziológiájú, melegigényes, kiváló szárazságtűrő képességű növény. A cirokfélék elsődleges géncentruma Etiópia és Szudán, innen terjedt el Nyugat-Afrikán és Közel-Keleten keresztül Indiába, Kínába, majd Európába.

Morfológia

Gyökérzet

A cirokfélék gyökérrendszere bojtos. A főgyökér a fejlődés folyamán hamar befejezi működését, elpusztul. Szerepét a gyökérfejből dúsan előtörő mellékgyökérzet veszi át, amely a felszín alatti talajréteget sűrűn behálózza.
A cirok szárazságtűrő képességét rendkívüli módon kifejlődött gyökérrendszerének is köszönheti. Kétszer annyi hajszálgyökere van, mint a kukoricának, ugyanakkor a ciroklevelek feleannyi vizet párologtatnak el, mint a kukorica levelei.

Szár

A száruk hengeres, belül tömött, szárcsomókra és csomók közötti részekre tagolt.

A szár és a levél lédússága és cukortartalma két egymástól független lokuszon determinált. A száraz (fás) szárat kialakító gén (D) öröklődése domináns. Ezeknél a genotípusoknál a leveleken fehér ér található. A lédús száré pedig recesszív gén (d), a levélér e típusokban sárgászöld színű. A kimondottan száraz és a lédús szártípus között sokféle átmeneti változat található. A lédús fajtákból 33–48% folyadék préselhető ki.

A szár cukortartalma monogénes öröklődésű, az ízetlen szárú genotípusok domináns, az édes szárúak pedig recesszív úton öröklődnek.

Növénymagasság

Magasságuk széles határok között ingadozik. Eredetileg magas termetűek. E típusokat sok helyen kedvelik a termesztők nagy zöldhozamuk, extenzív jellegük miatt.

A szudánifű 130–200 cm, a szemes cirok 100–180 cm, a silócirok 130–450 cm magasságú. A silócirok és a szemes cirok szárának vastagsága több mint 1 cm, néha megközelíti a 2-3 cm-t, a szudánifű 1 cm-nél vékonyabb.
A szemescirok főhajtásából 2-3, a silócirokéból 3–7, és a szudánifűéből 3–10 mellékhajtás képződik. Különösen a szudánifű jó bokrosodó képességű.

Levélzet

Felületük viaszréteggel bevont, párologtatásuk ezáltal fékezett, így szárazabb években vízgazdálkozdásuk kiváló, aszálytűrő képességük kimagasló.

Leveleik 40–100 cm hosszúak, szélességük 4–8 cm, szélük kissé hullámos. A levelek főere rendszerint erőteljes, a nagyobb cukortartalmú fajtáké sárga színű. A levéllemez sima felületű, szélessége és hosszúsága azonban eltérő. A későbbi genotípusoknak a virágzás időpontjában mért levélmérete jóval nagyobb, mint a koraiaknak.

A felálló levelű fajták a sűrű állományban is jól hasznosítják a napfényt, így a területegységre nézve nagyobb termés kialakításának a lehetőségét biztosítják.

Növényszín, virágzat, szálkásság

A növény zöld részei éréskor, valamint sérülések és betegség hatására elszíneződhetnek.

A takarmánycirkok bugavirágzatának hossza 20–35 cm között váltakozik. A bugatengelyből az oldalágak általában hármasával ágaznak el. Virágjai többségükben kétivarúak, de gyakori az egyivarú, porzós virág is. Mind a kétivarú (hímnős), mind pedig a porzós kalászkának 3 pelyvája van. A füzérkék a buga oldal-
ágain kettesével, az oldalágak végén hármasával helyezkednek el. A virágzás a bugán felülről lefelé és kívülről befelé halad, általában 7–10, hűvös időben 19–21 napig tart.

A cirok túlnyomóan öntermékenyülő. A szél és különböző rovarok porozzák be.

A cirok toklászainak szálkássága fajtajelleg. Az igen hosszú szálkától a tar jellegig különböző átmeneti fokozatok találhatók meg. A szálkásság egyes vélemények szerint fokozottabb szárazságtűréssel jár együtt, így a termőképességre pozitív hatású lehet.

Szemtermés

A szem alakja változó, általában gömbölyded és tojás alakú. A cirokszem színe igen változó, a fehértől a sötét vörösesbarnáig sokféle szín-
árnyalat megtalálható…

A szemtermés színe és tannintartalma között nincs szoros korreláció, a vörös szemű cirkok lehetnek tanninmentesek, illetve a fehér szeműek ugyanúgy tartalmazhatnak tannint.

A szem magas beltartalmi értékkel rendelkezik, ezért a takarmánykeverő üzemek számára kiváló alapanyag. Főleg sertések és baromfik takarmányának kiváló.

Minőség

A szemminőség – a kukoricáéhoz hasonlóan – üveges, lisztes vagy átmeneti típusú lehet.
A szemek átmetszése esetén az endospermium szintén többféle: lisztes, viaszos, üveges vagy átmeneti. Általában az üveges, majd a viaszos jellegű szem a nagyobb táplálóértékű, mint a lisztes típus. Egyes szemescirok hibridek szemtermését pattogtatni és extrudálni lehet, valamint liszt formában is kiváló alapanyag, amely kiválóan alkalmas humán táplálkozásra. Gluténmentessége folytán lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

A zöldtakarmány-cirok esetében a biológiai értéket a szár létartalma, a lében oldott cukor, a levél(szár):buga aránya befolyásolja.

Mind a szem, mind a zöld részek esetében fontos tényező az ízletesség és a táplálóérték vizsgálata. Mindezek mellett folyamatos vizsgálatot igényel a kémiai összetétel is, mert az eltérő típusok az eltérő hasznosítás esetén is értékessé válhatnak (sárga endospermium, tanninos szem stb.).

Agronómia

Tenyészidő

Talajigény

A cirokfélék termeszthetőségének sikerét elsősorban a hőtényező határozza meg. Sikeres termesztés folytatható az 1% humuszt meghaladó lazább talajokon, az enyhén szikes, a gyengébb termőképességű réti, dombvidéki erodált talajokon, a könnyű homok, a kötött agyagtalajokon. Termesztésük sikerét nem annyira a talaj típusa, mint inkább a talaj tápanyag-szolgáltató képessége dönti el.

Termesztésük nem jár sikerrel a hideg, erősen szikes, 4,5 pH alatti savanyú, sekély termőrétegű, kavicsos, gyenge, túl kötött vagy futóhomok talajokon.

Tápanyagigény

A kukoricáénál kisebb vízigénye miatt szerény, de nem igénytelen növénynek tartjuk a cirkot. Valóban élelmes növény, hiszen a szélsőséges talajok kivételével mindenütt képes megélni, de megfelelő terméshozamot csak megfelelő tápanyag-ellátottságú talajokon érhetünk el.

Fajlagos tápanyagigénye:

N 3,4–5,2, P2O5 2,2–3,5, K2O 3,4–5,0 kg/t.

A gyengébb talajokon műtrágyaként maximálisan N 80–110, P 50–70, K 70–90 kg/ha,

jobb adottságok között

N 70–100, P 30–50, K 70–90 kg/ha

műtrágya hatóanyag adható ki.

Vetés

A cirkok tavaszi talaj-előkészítésének legfontosabb szempontjai:

• a téli csapadék megőrzése,
• a talaj gyors felmelegedésének elősegítése,
• gyommentesség a kelésig,
• frissen elmunkált, jó minőségű magágy előkészítése.

Fontos az egyenletes, sima talajfelszín, hiszen csak a sima felszínen kiegyenlítettek a fény-, hő- és levegőviszonyok, aminek egyenletes csírázás, a későbbiekben pedig egyenletes növényfejlődés lesz az eredménye. Ennek különösen nagy a jelentősége az apró magvú cirokféléknél.

A cirkok nagy hőigényét a vetés időpontjának helyes megválasztásával tudjuk kielégíteni. A sokéves tapasztalat szerint akkor kell vetni, amikor a talaj hőmérséklete tartósan eléri vagy meghaladja a 10–12ºC-ot. Ez tájanként változó, általában április utolsó és május első hetében szokott bekövetkezni. Ebből következően kukorica után néhány nappal tervezhetjük a vetést.

A vetés mélysége 3–5 cm legyen. Törekedni kell arra, hogy lehetőleg nedves talajrétegbe kerüljön a mag. Kukorica vetéséhez használt vetőgéppel jól lehet vetni a cirokféléket is.

Az állománysűrűséget tekintve a szudánifű termesztésében bevált gyakorlat a gabona-sortávolságú vetés folyóméterenként 23–25 db csírázóképes maggal. Ez 1,9–2 millió csíra/ha-nak felel meg. A hektáronkénti vetőmagmennyiség 40–50 kg, ezermagtömegtől függően.

A silócirok sortávolsága 76 cm, folyóméterenként a termő tövek száma 19–22 db, ez 4-5 cm-es növénytávolságot jelent. Ez esetben a hektáronkénti növényszám 250 000–290 000 db. A hektáronkénti vetőmagmennyiség-szükséglet 9–11 kg.

A szemes cirok 45 cm sortávolságra vetés esetében a tőtávolság 7-8 cm, 13-14 ép csíra/folyóméter, 300 000 mag/ha kell lennie.

Ha nagyobb az állománysűrűség, a szemes cirok kevésbé tud bokrosodni, kevés lesz a mellékhajtás. Ez több szempontból is kedvező.
A mellékhajtás ugyanis általában magasabbra nő, mint a főhajtás, emiatt a betakarításkor a kombájn munkáját nehezíti. Másrészt a mellékhajtások bugáiban termett szemek később érnek be, késleltetik a betakarítást, szárítási többletköltséget okoznak.

Növényápolás

A cirkoknak nagy a hőigénye, ezért a kelés után gyámoltalanul, vontatottan fejlődnek az alacsony hőmérséklet miatt. A gyomnövények azonban kis hőigényűek ezért fejlődésük sokkal erőteljesebb.

Vetés előtt célszerű a többszöri mechanikai talajmozgatás (mechanikai gyomirtás), amely elősegíti a cirokfélék kezdeti lassú fejlődését. Később a cirok nagyon jó árnyékoló hatású 20–25 cm magasság után. Ennek következtében visszaszorítják a gyomokat. Ezért bioterületek vetésére is kiválóan alkalmas.

A gyomfertőzés megakadályozásának módjai: a mechanikai, a vegyszeres gyomirtás, vagy ezek kombinált alkalmazása. A gépi gyomtalanítás, kultivátorozás először 2-3 leveles korban indul, majd szükség szerint ismételhető, 7-8 leveles korig, illetve addig, amíg a munkagép kárt nem tesz a növényekben.

Vegyszeres gyomirtás esetén hatásos a vetés után, kelés előtt (preemergensen)
Successor T használata, melyhez külön engedély szükséges. A gyomfertőzöttség mértékétől és a gyomfajok összetételétől függően kell a vegyszereket összeállítani. Fontos betartani a nemesítők által ajánlott vegyszerek használatát, hiszen eltérő vegyszerhasználat és eltérő időpontban való kijuttatása komoly gondot, akár sterilitást is eredményezhet.

Kártevők

A leggyakoribb kártevők a levéltetvek (Rhopalosiphon maydis Fitch, Sypha maydis Pass). 2–4 mm hosszúságú, nagyobbrészt zöld, fekete vagy sárgás szipókás állatok. Mákszem nagyságú, fekete színű tojás alakban telelnek. A lárvák tavasszal kelnek ki, az alig kibomlott zsenge levelek fonákján táplálkoznak. Szűznemzéssel szaporodnak. Egyes fajok vándorolnak, ha számukra kedvező körülmények alakulnak ki. A vándorló egyedek szárnyasak. Tömeges fellépésük nagy károkat okozhat. A fertőzés a tábla belsejében, a legfiatalabb növényekről kiindulva kör alakban terjed. A növényen a tetvek nagy tömegben, telepeken helyezkednek el, és szívásukkal a tápanyagot elvonják. Ennek hatására a levelek zsugorodnak, sodródnak, gyakran megjelenik a korompenész, és elszáradnak. A növény a fejlődésben megáll, súlyos fertőzés esetén elszárad.

Védekezés: a növény gyors, erőteljes fejlődésének elősegítése. Védekezni lehet a nemesítők által ajánlott szerekkel.

Betakarítás

A betakarítás időpontjának kiemelkedő jelentősége van. A megfelelő időpont megválasztásával nemcsak a termés nagyságát, hanem a minőségét is számottevően befolyásolni lehet. Ez igen fontos, mert a termesztés sikerét vagy kudarcát döntheti el. A betakarítás módja, a betakarítógép típusa és használhatósága elsősorban a termés minőségét határozza meg.

A szudánifű és silócirok betakarítását a nagy zöldtömeg, a szemes cirokét és a vetőmagét az esetleges egyenlőtlen érés nehezíti. A betakarítás idejét, módját, a betakarítógép típusát, a tárolást és a tartósítást a hasznosítás célja szabja meg. A betakarítás körüli teendőket ezért a felhasználás szerinti csoportosításban célszerű vizsgálni.

A szudánifű és a silócirok legkedvezőbbnek tartott betakarítási idejével kapcsolatban nem egységes az álláspont. Leginkább a szárbaindulás és bugahányás közötti fenofázisban javasolják a betakarítást a kutatók. Az is megállapítást nyert, hogy a termés mennyiségén kívül annak minősége is szorosan összefügg a betakarítás idejével.

Mivel a szudánifű többször kaszálható növény, ezért a kaszálás időpontjának helyes megválasztásával a sarjadzás és a növény életteljesítménye nagyban befolyásolható. Így el lehet érni, hogy a zöldtömeget akkor takarítsuk be, amikor arra a legnagyobb szükség van. A beltartalmi értékeket is figyelembe véve a szudánifüvet bugahányás előtt célszerű betakarítani. Ennél alacsonyabb állapotban a betakarítás nem gazdaságos.

A silócirok betakarítása általában a mag tejes-, viaszérési állapotában ajánlott. A betakarítás bármilyen kukorica betakarítógéppel elvégezhető. A szemescirok kedvező aratási ideje a mag teljes érésének fázisában van. Ilyenkor a szem nedvességtartalma 18-19% körüli. A szemescirok betakarítását bármilyen gabonakombájnnal el lehet végezni.

A terményszárítás időjárástól függően változhat, általában szárítás nélkül egy tisztítási eljárással már tárolható, betakarításkori csapadékos időjárás esetében előfordulhat a szárítás szükségessége. A magot 12-13% nedvességtartalom mellett lehet betárolni.

Feczák János, ügyvezető igazgató,

Agroszemek Kft.

Az Agroszemek Kft. munkatársai 1982 óta foglalkoznak a cirokfélék termelési, kutatási és felhasználási lehetőségével. Ezen idő alatt bejárták a világ szinte összes ciroktermesztő vidékét, így óriási tapasztalatra és növényismeretre tettek szert, ami alapján megfelelő cirokhibrid és technológia javaslatot tudnak adni a magyarországi termelőpartnerek számára.

A cég legújabb kutatási eredménye: Pop Cirok és Cirok golyó, melyek a humán élelmezésben játszanak fontos szerepet.

A cikk szerzője: Feczák János