A termesztés jelentőségét növeli, hogy a repcemag sokoldalúan felhasználható alapanyag, az őszi káposztarepce a vetésszerkezetbe könnyen beilleszthető, kitûnő elővetemény és talajszerkezet javító növény is egyben.
Magyarországon átalakulás előtt áll a repcetermesztés. A megnövekedett kereslet biztos piacot teremtett az őszi káposztarepcének, illetve a magas felvásárlási árak reményében egyre több termelő vonja be a termesztésbe, illeszti be a vetésszerkezetébe ezt a növényt.
Az őszi káposztarepce életciklusa az őszi gabonafélékhez hasonló, ebből adódóan a megjelenő gyomnövények is szinte azonosak az őszi gabonatáblákon előforduló gyomnövényekkel, de a jól fejlett repce, az őszi búzánál sokkal kevesebb gyomnövénynek ad teret az intenzív növekedési szakaszban. Ahhoz viszont, hogy a fejlődés kezdeti időszakában, amikor még nem olyan jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik a repce, akkor is gyommentes legyen a táblánk, ma már biztosan kijelenthetjük, hogy a dupla gabona sortávra, kis vetőmagmennyiséggel (4–5 kg/ha) vetett repcében elengedhetetlen a vegyszeres gyomirtás.
Az őszi káposztarepce a kezdeti fejlődése során, gyomelnyomó képességgel nem rendelkezik, így az egyetlen védekezési lehetőségünk, ha ősszel vegyszeresen gyomirtunk. Ha a vegyszeres gyomirtást elhagyjuk, akkor a nyár végén, ősszel hulló csapadék hatására nemcsak az elvetett repcemag indul fejlődésnek, hanem a gyomok is hatalmas tömegben jelennek, jelenhetnek meg. Ezzel akadályozva van a repce a zavartalan őszi fejlődésben, így fokozódik a legyengült repceállomány téli kifagyásának veszélye. Ezért a vetés utáni 1–2 hónap az egyik legfontosabb szakasza az őszi káposztarepce termesztésének. Ebben az időszakban kell gyommentesen tartani az állományt. Ha ezt sikerül megoldani, akkor a repcénk optimális fejlettséggel, tehát jó eséllyel megy a télbe, ezáltal könnyebben viseli el a tél viszontagságait, majd könnyebben regenerálódik a tavasz folyamán.
Mely gyomnövények jelentenek problémát, és kihívást a repcetermesztőknek? Megjelennek, megjelenhetnek az ősszel csírázó, kora tavaszi áttelelő, és az ősszel és tavasszal egyaránt csírázó nyár eleji egyéves gyomnövények, az úgynevezett T1-es T2-es életforma csoportba tartozó gyomnövények: a tyúkhúr (Stellaria media), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), az árvacsalán (Lamium spp.), a veronika (Veronica spp.), a parlagi nefelejcs (Myosotis arvensis), a ragadós galaj (Galium aparine), a nagy széltippan (Apera spica-venti), a pipacs (Papaver rhoeas), a kamilla (Matricaria chamomilla), az árvácska (Viola spp.), a pipitér (Anthemis spp.), a kék búzavirág (Centaurea cyanus), a szarkaláb (Consolida spp.), a mezei tarsóka (Thlaspi arvense), a sebforrasztó zsombor (Descurainia sophia), a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides). De megjelenhetnek más életforma csoportba tartozó gyomnövények is, mint például az ebszikfû (Matricaria inodora), a vadrepce (Sinapis arvensis), a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), a libatop (Chenododium spp.), a disznóparéj (Amaranthus spp.), a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), az egynyári szélfû (Mercurialis annua), a tarackbúza (Elymus repens), a mezei acat (Cirsium arvense), az apró szulák (Convolvulus arvensis) és nem utolsó sorban az árvakelésû gabonafélék is. Nagyon fontos, hogy a termelők tisztába legyenek azzal, hogy a saját területükön mely gyomnövények jelennek meg, illetve jelenhetnek meg! Ehhez ismerni kell a terület gyomflóráját, amihez elengedhetetlen a megjelenő gyomnövények ismerete (felismerése). Ha tudjuk, hogy milyen gyomnövények megjelenésére kell számítanunk akkor ki tudjuk választani az engedélyezett készítmények közül azon gyomirtó szereket, amelyek területi adottságainkat figyelembe véve, a legoptimálisabb gyomirtó spektrummal rendelkeznek. A megfelelő gyomirtó szer kiválasztása, és annak megfelelő időpontban való kijuttatása az egyik kritikus pontja a repcetermesztésnek!
A másik kritikus pont a téli időjárás. A rosszul telelt repce kiritkul, a téli fagyoktól erősen károsodik, így tavasszal a gyomok teret nyernek, ami a termesztés biztonságát oly mértékben veszélyezteti, hogy több esetben a kiritkult repce kitárcsázásra is kerül! Ennek elkerülésére a cél, hogy az ősszel kellően fejlett, gyomnövényektől mentes (vagy legalább is alacsony gyomborítottságú), egészséges repceállományunk legyen!
A tél elmúltával, az időjárás által meggyötört repcére még egy megpróbáltatás vár, ami remélhetőleg a gyomszabályozás szempontjából az utolsó kritikus időszak, amikor is a tavaszi vegetáció kezdetén a repcének versengeni kell az áttelelő és a tavasszal kelő gyomnövények ellen! Ekkor ismételten kellő figyelmet kell fordítani az állomány gyommentességére, a kelő gyomokra, illetve a gyomnövényborítás alacsony szinten tartására. Ha ezen időszakban is tudjuk tartani az alacsony gyomborítottságot, és a kultúrnövényünk egészséges (kártevőktől, kórokozóktól mentes), a szükséges tápanyagokkal megfelelően ellátott, akkor már a gyomnövények sem okozhatnak gondot, mivel ezen időszakot követően a repce minden gyomnövényt elnyom maga körül!
Az alacsony gyomborítottsági szintû, gyommentes repceállomány természetesen nem létezhet, ha csak abban az adott évben végzünk megfelelő gyomirtást, amikor repcét termesztünk, hanem ezt a munkát (agrotechnika és a vegyszeres gyomirtás) a megelőző években is folyamatosan magas szinten kell alkalmaznunk! Továbbá a kalászos előveteményben a gyomirtás kevesebb ráfordítással megoldható, illetve ha megfelelő betakarítógépekkel végezzük el a gabona betakarítását, akkor az árvakeléstől sem kell félnünk az ősz folyamán. Fontos az is, hogy az elővetemény lekerülése után megfelelő időben végezzük el a talajmunkákat, és a kultúrnövény kezdeti fejlődésének biztosításához az optimális tápanyagellátás biztosítva legyen. Szükséges még a megfelelő időben történő vetés, a fajtának, hibridnek előírt vetőmagmennyiség talajba juttatása, és az optimális időben elvégzett vegyszeres gyomirtás! Ha ezeket biztosítjuk, akkor a repce egyenletesen, gyorsan fog kelni, ezáltal a gyomnövényeknek nem lesz terük, idejük felülkerekedni a repcén.
A vetést megelőző minden talajmûvelési eljárás célja a gyomirtás, illetve a talaj nedvességtartalmának megőrzése. Ennek érdekében a gabona betakarítás után amint lehet, a tarlóhántást és a tarló lezárását el kell végezni, annak érdekében, hogy a talajban lévő gyommagok, illetve az elpergett gabonaszemek mielőbb csírázásnak induljanak, illetve minél több nedvességet megőrizzünk a talajban. Ha szükséges, tehát évelő gyomnövényekkel is fertőzött a területünk, akkor semmi esetre sem szabad elhagyni a vegyszeres tarlókezelést (valamilyen glifozát tartalmú készítménnyel), mivel a legegyszerûbb és a legolcsóbb védekezési mód az évelők ellen, a vegyszeres tarlókezelés!
De hogyan is tudjuk az őszi káposztarepcében megoldani a gyomnövények szabályozását a vetés előtti időszaktól kezdve a betakarításig?
• A vetés előtti bedolgozásos technológia (PPI) alkalmazásakor a trifluralin hatóanyagcsoport áll a termelők rendelkezésére. Ennél a technológiánál a legfontosabb alapszabály, hogy a kipermetezés után, az aprómorzsás talajba szinte azonnal egyenletesen be kell dolgozni a készítményt, 7–12 cm mélységbe. A megfelelő gyomirtó hatás eléréséhez nincsen szükség csapadékra, mivel a hatóanyag gázosodása következtében pusztulnak el a magról kelő egyszikû gyomnövények és jónéhány magról kelő kétszikû gyomnövényfaj csíranövénykéi. A bedolgozást követő néhány nap múlva már vethető a repce!
• A vetés után, kelés előtt (preemergensen) mind az egyszikû, mind a kétszikû magról kelő gyomok ellen hatékonyan lehet védekezni. Fontos, hogy a vetést követő néhány napon belül el kell végezni a permetezést, a repcén jelentkező fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében. A hatékony gyomirtás érdekében a permetezést követő 1–2 hétben bemosó csapadékra (legalább 10–15 mm-re) szükség van. Alkalmazható, engedélyezett hatóanyagok a napropamid, a klomazon, a dimetaklór + klomazon és a metazaklór + quinmerak. Az alaklór hatóanyagot visszavonták!
• Az őszi állománykezelésre (őszi poszt) alkalmazható hatóanyagok a kétszikû gyomnövények ellen a klopiralid (a repce 4 leveles korától, a gyomok 2–4 leveles koráig) és a klopiralid + pikloram (a repce 2–4 leveles korában, gyomok 2–4 leveles koráig) használható. Az egyszikû gyomnövények ellen a szelektív egyszikûirtók alkalmazhatóak: a propaquizalofop, a cikoxidim, a fluazifop-P-butil, a quizalofop-P-tefuril, a haloxifop-R-metilészter, a kletodim és a quizalofop-P-etil. Fontos, hogy a megfelelő gyomirtó hatás érdekében az egyszikû gyomnövények a kezeléskor 10–20 cm magasak legyenek!
• Tavaszi állománykezelések (tavaszi poszt): alkalmazható a klopiralid (a repce virágbimbóinak megjelenéséig), a klopiralid + pikloram (a repce virágbimbóinak megjelenéséig), a metazaklór + quinmerak (a magról kelő gyomok 2 leveles állapotában).
• Az érésgyorsítás és a lombtalanítás: fontos, hogy kellően körültekintőek legyünk a kijuttatáskor. Legfontosabb a vegyszerelsodródás megakadályozásának elkerülése, így minden esetben tartsuk be az előírásokat, annak érdekében, hogy ne okozzunk a szomszédos növényállományokban károkat. Minden esetben tartsuk be a kijuttatás azon előírásait is, amelyek a repce fenológiájára (érettségi állapotára) vonatkoznak, annak érdekében, hogy a szemek a betakarításig beérjenek, illetve ne peregjenek ki a becőkből a földre! A kipergés nem csak termésvesztést okoz, de a talaj gyommagkészletét is gyarapítja, ami már ősszel problémákat tud majd okozni! Az érésgyorsításra és lombtalanításra alkalmazható hatóanyagok: a bromotril (kijuttatáskor a becők 75–80%-a aranybarna színû, a magvak barnák), a dimetipin (kijuttatás a betakarítás előtt 2–3 héttel, mikor a repceszemek 50–40%-os nedvességtartalmúak), a diquat-dibromid (kijuttatás a tervezett betakarítás előtt 3–6 nappal), a glufozinát-ammónium (kijuttatás a betakarítás előtt 7–10 nappal).
Összegezve az őszi káposztarepce termesztését, ezen belül a vegyszeres gyomirtást, elmondható, hogy a jelenleg termesztésben lévő fajták és hibridek már nem termeszthetők vegyszeres gyomirtás nélkül. A vegyszeres gyomirtásnál elengedhetetlenül fontos a gyomnövények ismerete, mivel csak így tudjuk kiválasztani az engedélyezett készítményekből a legoptimálisabb gyomirtóspektrummal rendelkező készítményeket! Mivel az időjárást nem tudjuk sem befolyásolni, sem előre jelezni, annyit tudunk tenni a repce termesztésénél is, hogy a gyomnövények borítottsági értékeit amennyire lehet, minimális szintre szorítjuk, és a repceállományunkat egészségesen, kártevőktől, kórokozóktól mentesen, megfelelő tápanyag-ellátottsági szinten termesztjük. Ha ezen szabályokat betartjuk, és a technológiákat megfelelően alkalmazzuk, akkor bízhatunk a megfelelő termésmennyiségben, a biztos haszonban!
Hornyák Attila herbológus
Nógrád megyei MgSzH NTI
