Földközi-tenger partvidékén őshonos növény. Annak ellenére, hogy mediterrán, valamint indiai származású, jól adaptálódott a magyarországi klímához is, sőt áttelelő fajtát is sikerült előállítanunk. Felhasználása nagyon sokoldalú: gyógynövény, fûszernövény, takarmánynövény.

A görögszénának számos termesztési előnye van. A gyökéren található Rhisobium meliloti törzsei segítségével 80–90 kg/ha nitrogént köt meg a talajban, így vetésforgóban jól beilleszthető növény. A görögszéna magas fehérjetartalmánál fogva jól alkalmazható a házi és a vadállatok takarmányozásában.

Takarmánynövény: másodvetésû zöldtakarmányként frissen lekaszálva, vagy szilázsként tartósítva elsősorban a kérődzők takarmányozásában hasznosítható, de alkalmi legelőként a szarvasmarha, juh- és kecskeállomány kiváló takarmányforrása lehet. Magas szénhidrát-tartalma miatt önmagában is a jól silózható növények közé soroljuk.

A növény föld feletti része nagyon jó minőségû zöldliszt előállítására alkalmas.

Szénaként szárítva a lovak értékes takarmánya, szalmával keverve javítja azok ízletességét, minőségét. A lucernával azonos minőségû takarmány.

Vizsgálataink célja volt, hogy a görögszéna vadtakarmányozásban már gyakorlatban bizonyított szerepét, jelentőségét, kísérletek beállításával is igazoljuk. A görögszéna a vadtakarmányozásában, egész évben biztosítja a táplálékot a vadak számára.

Üzemi kísérleteinkben három vetési módot alkalmaztunk: tavaszi fővetésû, nyári másodvetésû, őszi áttelelő fajta fővetésben. Jó beltartalmi értékekkel rendelkező gyógynövény (magas fehérje- tartalmának köszönhetően), minőségi takarmányozást tesz lehetővé. A magas fehérje- és cukortartalma, valamint kellemes kumarin illata miatt az állatok szívesen fogyasztják. A görögszéna agronómiai előnyei mellett, nagyon fontos megemlíteni a vadkárcsökkentő szerepét is. A görögszénának az erős kumarin illatát akár 1–1,5 kilométerről is megérzik a vadállatok, így a vadcsalogató hatása miatt, a vadállomány létszáma megnövekedhet a vadföldeken.

A görögszéna alkalmazása vadföldeken

A kutatásainkat a Somogy megyei Kisbárapáti nevû településen végeztük, 2002. évtől kezdődően, hat éven keresztül. A kísérleti területeink a környéken, szántóföldi kultúrnövényeket (kukorica, őszi búza) termesztenek nagyobb arányban, amely területeket nagymértékben károsítanak a vadak. A szomszédos erdő összesen 1730 hektáron helyezkedik el, az erdőállomány összetétele nagyon változatos (tölgy, bükk, akác, fenyő, hárs, dió, juhar). Döntően a bükk, a tölgyes (kocsányos, kocsánytalan), az akác és a 120 ha fenyő határozza meg az erdei faállományt. A vadállomány a vaddisznóból, a gímszarvasból és az őzből áll. Az erdőben és a környéken apróvadállomány (fácán, nyúl) egyáltalán nem figyelhető meg.

A kísérleteinkben az „Óvári-4®” tavaszi fővetésû görögszéna fajtát alkalmaztuk. Az első három évben, 2002. évtől kezdve, tavaszi fővetésû görögszénát termesztettük a kísérleti tábláinkon. A tavaszi fővetésû görögszénának a tenyészideje 180 nap. A vetések tisztán vetve 80 kg/ha vetőmag normával áprilisban történtek, a vetést augusztus hónapra lelegelték a vadak. Kísérleteink igazolták, hogy a görögszéna termesztésével már az első évben mérhetően nagy változás következett be a vadföldeken, csökkent a vadkárok száma a környező szántóföldi és erdészeti kultúrákban, ami országos szinten ebben a megyében a legmagasabb (Magyarország összes vadkárának a 60%-a Somogy megyében fordul elő, ennek az éves értékét 45 millió Ft-ra becsülik), emellett megnőtt a vadállatok létszáma az előző évihez képest. Ezt alátámasztja, hogy nőtt a kilőtt vadállatok száma is (a vaddisznó a kétszeresére, az őz és a gímszarvas a háromszorosára emelkedett). A kilőtt vadállatok létszáma a vadföldeken lineárisan emelkedett, a görögszénának köszönhetően. A csökkenő vadkárok miatt, a vadkárok elleni védekezés költsége is csökkent, mind a szántóföldi, mind az erdészeti kultúrákban.

A nyári másodvetésû görögszénával végzett kísérleteinket 2005. évtől kezdődően folytattuk. A nyári másodvetésû görögszéna vetésideje augusztus eleje volt. A vetőmagnorma tisztán vetve 80–90 kg/ha mennyiséggel történt. A vadak a görögszénát a következő év január végére teljesen lelegelték. Az általunk vetett nyári másodvetésû görögszéna a téli takarmányt (egészen -10C°-ig) biztosította a vadállomány számára. Télen megfigyeltük, hogy a különböző fajú állatcsoportok (vaddisznó, gímszarvas, őz) egymás mellett lelegelték a görögszénát anélkül, hogy versengtek volna a területen fellelhető takarmányért.

A kísérlet hat éves időtartalma alatt a vadkárok, a vadföldek mellett elhelyezkedő erdőkben és szántókban (főleg kukorica- és búzatáblákon) nagymértékben csökkentek. A vadföldeken tett vad megfigyelések száma, a kilövésekkel együtt nőtt.

Másodvetésként több éves vizsgálataink alapján 17,9–40,0 tonna zöldtömeget adott hektáronként, a gabonaaratást követően – évjáratonként eltérő mennyiségben – lehullott csapadék mennyiségé

től függően.

A másodvetés technológiája:

1. Gabonaaratás utáni tarlóhántás;

2. Vetés ideje: július közepe–augusztus 15. között;

3. Vetés hagyományos gabonavető géppel, 1,5–2 cm mélyen;

4. Vetőmagnorma 80–90 kg/ha (3,5–4,1 mill. csíra/ha);

5. Gyûrûshenger;

Növényápolást nem igényel, gyors kelésével, intenzív fejlődésével a gyomokat elnyomja.

6. Betakarítás zöldtakarmánynak, szilázsnak, zöldlisztnek – november közepe, vagy zöldtrágyának alászántva –november vége, december eleje;

7. Vadtakarmánynak egész tél folyamán, a területen hagyjuk, majd tavasszal leszántjuk;

8. Talajtakarás (mulcs) céljára a területen hagyhatjuk.

Prof. Dr. Dr. h. c. Makai Sándor

–Vojnich Viktor József

–Makai Péter Sándor–Hegedûs Szilvia

NYME, Növénytudományi Intézet, Gyógynövénytermesztés Tanszék

Felhasznált irodalom:

Makai S., Pécsi S., Kajdi F. (1996): A görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) termesztése és hasznosítása. Környezet- és Tájgazdálkodási Füzetek 4. sz.

Makai S. (1997): A görögszéna mint vadtakarmány.

Nimród. LXXXV. évf. 10. sz. 13.

Makai S., Makai P. S. (2003): Gyógynövényünk a görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.). Agro Napló. VII. évf. 1. sz. 130-133