Az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszonyai a talajlakó kártevők jelentős mértékû elszaporodását nagyban elősegítették. Az egyes rovarfajok gradációja – túlnépesedése –, így sok esetben a termesztés eredményességének korlátozó tényezője volt. A talajfertőtlenítés egy olyan növényvédelmi munkamûvelet, amelynek elmaradása, a talajfertőtlenítő granulátum anyagának és dózisának helytelen megváltoztatása, akár az egész termesztés sikerét veszélyezteti. Ezen munkamûvelet elhagyása, vagy sikertelensége esetén, a vegetáció során kialakuló kártételek – növény kipusztulások – mérséklésére, esetleges visszafordítására már nincs lehetőség. A következőkben a vetéssel egyidőben használt – az egyes szemenkéntvető gépekre szerelt –, a talajfertőtlenítő szert soronként (sávosan) kijuttató berendezések kerülnek ismertetésre.



A mikrogranulátumok általános jellemzése

A talajlakó kártevők elleni védekezésnél a növényvédő szer talajba juttatásának módja szerint az alábbi lehetőségek vannak:

• magcsávázáskor, drazsírozáskor a magra (magburokra), vagy a drazsé anyagába dolgozott inszekticid (rovarölő szer) alkalmazása;

• a teljes felületre kipermetezett és talajba dolgozott folyékony rovarölő szerek kijuttatása;

• magágypermetezés, ill. sorpermetezés a vetéssel egymenetben;

• a teljes felületre kiszórt és bedolgozott, vagy a vetőágy közelébe adagolt mikrogranulátumok sávos alkalmazása.



Ennek megfelelően a talajba juttatott inszekticidek (talajfertőtlenítő szerek) szilárd mikrogranulátumok, vagy folyékony növényvédő szerek lehetnek. Ezek az inszekticidek különböző módon fejtik ki hatásukat. A növényvédő szerek hatáskifejtési módjai szerint vannak:

• szisztemikus hatású (a károsító „táplálkozáskor” a növénybe felszívódó szer hatóanyagától pusztul el);

• kontakt hatású (a szer a kártevővel történő érintkezésekor közvetlenül fejti ki hatását);

• gáz hatású (a károsító az illékony szer felszabaduló gázaitól pusztul el);

• repellens hatású (a szer illatanyaga riasztja el a károsítókat) növényvédő szerek.



A berendezések vázlatok ismertetése

A mikrogranulátumokat sávosan kijuttató berendezések – különböző merevítőkkel – a szemenként vető gépek tartóvázára, a vetőelemek felett vannak felszerelve, illetve egyes gépeknél a vetőelemeken, a magláda mögött nyertek elhelyezést. A berendezések adagolószerkezeteinek mûködési elve mechanikus rendszerû, gravitációs anyagtovábbítású, vagy mechanikus rendszerû és pneumatikus anyagtovábbítású lehet. A mechanikus rendszerû adagolószerkezetek típusai: tolóhengeres (cellás kerekes), résszabályozású, csigás, vagy ezek kombinációját megvalósító megoldású. Meghajtásukat – a vetőszerkezetek meghajtásához hasonlóan – járókerekek előtéttengelyeken keresztül lánc-lehajtásokkal (vagy ékszíjakkal) biztosítják. A mikrogranulátumot befogadó tartályok általában ütésálló mûanyagból – üvegszállal erősített polietilénből – készülnek, de több gépen rozsdamentes lemezből készült vegyszertartályok vannak. Egy-egy tartályban – a kialakítástól függően – különböző számú (1-3 db) adagolóelem nyer elhelyezést, de több kivezetés esetén, vagy a központi tartályos gépeknél (a cellás adagoló), a tolóhenger hosszát megnövelve érik el a vegyszer megkívánt adagmennyiségének kiadagolását. A kiadagolt talajfertőtlenítő szer gravitációs úton, vagy pneumatikus – nyomólevegős – rásegítéssel jut az ejtő/elvezető csöveken keresztül a vetőelemek csoroszlyái által nyitott vetőbarázdákba, ill. a talajba. A mikrogranulátum talajban való elhelyezkedése – mélysége a talajban, vagy iránya a vetőmagvakhoz képest – állítható kiszóró-csővég segítségével elemenként mechanikus úton beállítható. Ezek a talajfertőtlenítő szer kijuttató berendezések nemcsak a szemenkénti vetőgépeken találhatók meg, hanem felszerelésükre az egyes ültető- és palántázógépeken is lehetőség nyílik.



A berendezések és adagoló elemeik

A mikrogranulátum-kijuttató berendezések főbb szerkezeti egységei a következők: a granulátum tartály(ok) az adagolószerkezetekkel; az adagmennyiséget szabályozó szerkezetek; az ejtő/elvezető csövek, valamint a berendezések felfogását biztosító – különböző megoldású – felfogó elemek, tartóvázak.

A vetőgépekre szerelt mikrogranulátum- kijuttató berendezések adagolószerkezetei – döntő többségükben – tolóhengeres (cellás kerekes) megoldásúak. Legelterjedtebbek a Microband, Gandy, John Deere és az IH típusok. Az állandó mûködő hosszal dolgozó tolóhengerekkel kiszórható mikrogranulátum mennyiségét résszabályozással és természetesen a hengeres elemek fordulatszámának változtatásával lehet beállítani. A gazdaságokban nagyobb darabszámban üzemeltetett KÜHNE Cyclo 800 (900), ill. KÜHNE Cyclon pneumatikus kukoricavető gépek – a magtartály mögött elhelyezett – elemenkénti (soronkénti) mikrogranulátum kijuttató-berendezésekkel vannak ellátva. A granulátumtartály alján kiképzett öntvényházban forgó – állandó mûködő hosszal dolgozó – hornyos tolóhenger egy nyíláson keresztül adagolja ki a talajfertőtlenítő szert. A nyílás alatt, kézikerék segítségével és mikrométerhez hasonló számjelosztással, egy állítható tolólemez zárja el az ejtőcső nyílását. A körskálán beállított adagmennyiségnek megfelelően – a rés változtatásával – elemenként adagolható ki a vegyszer a vetőcsoroszlyákhoz. Hasonló megoldású vetőelemenkénti adagolószerkezetek vannak a John Deere kukoricavető gépein is (1. ábra).

Az angol Microband gyártmányú berendezések szintén állandó mûködő hosszal dolgozó tolóhengerekkel, adagolóberendezésekkel rendelkeznek (pl. Accord, Becker, Kleine stb. vetőgépeken). Ezeknél az adagolóknál a kijuttatandó granulátum mennyiségét az adagolószerkezet tengelyének fordulatszám változtatásával lehet szabályozni (2. ábra).

 

A Monosem cég vetőgépeire a Microsem csigás adagolórendszerû berendezéseit szereli fel. Az üvegszállal erősített mûanyagtartályból a mikrogranulátum gravitációs úton kerül az adapter lánckerék hajtású adagolószerkezetéhez. Az adagoló tengelyére egy-egy jobb- és balmenetes csiga van felfûzve, amelyek egy lapátos adagolókereket fognak közre. A menetes csigák által szállított vegyszert az adagolókerék juttatja a berendezés mûanyag ejtőcsöveibe és onnan a talajra vagy a vetőbarázdába. A vegyszer keverését – az adagoló tengelyén elhelyezett – boltozódásgátló tárcsák biztosítják. A tartály leürítésére mûanyag csappantyúk szolgálnak.

Az angol Stanhay cég mechanikus (lyukszalagos), valamint pneumatikus precíziós vetőgépei Granyl típusú lyuktárcsás rendszerû adagolóval vannak felszerelve. A berendezés adagolószerkezete kettős (mûanyag) tárcsás kerék. A vegyszer kiadagolása a lapátos adagolótengely forgása közben megy végbe. Az adagolás mennyisége a lapátos tengely fordulatszámának változtatásával állítható be. Az adagolószerkezet kialakítása olyan, hogy álló helyzetben mikrogranulátum a szerkezeten nem tud átjutni, csak a lapátos tengely forgása közben.

Az olasz Gaspardo szemenként vető gépein a Minimax típusú, résszabályozású, lapátos-kerekes adagolószerkezetû mikrogranulátum kijuttatók találhatók meg. A talajkerékről – lánckerék-áttétellel – meghajtott hornyos adagolószerkezetnél csavarorsóval mozgatott lemezzel szabályozható be a kiadagolandó vegyszer mennyisége. Ugyancsak az ismertebb mikrogranulátum-kijuttató adapterek egyike az amerikai gyártmányú Gandy típus is, amely berendezés tartályának alja kettős fenekû vályú. Mindkét fenékrészen azonos méretû – rombusz alakú – rés van kialakítva, és a kettős fenék egyike a házon kívüli spirális állítóív segítségével hosszanti irányban elcsúsztatható. Az elcsúsztatás következtében megváltozik a kettős fenekû vályú résmérete, és a vályú felett forgó cellás adagoló a rés méretének megfelelően adagolja ki a mikrogranulátumot.

A Hassia-Rau régebbi (Exakta-S, Betasem, stb.) gépeit a súrlódásos elv alapján mûködő Micro 2A berendezésekkel szerelte fel. Az újabb fejlesztésû gépeken mechanikus – cellás kerekes – adagolású, de pneumatikus vegyszerszállítású adapterek vannak felszerelve. Ilyen rendszerû adapterek találhatók meg a Kuhn és az Amazone pneumatikus kukoricavető gépein is (3. ábra). A talajfertőtlenítő szereket a cellás-kerekes adagolótól – egy központi tartályból – a vetőszerkezeteket mûködtető ventilátor nyomóoldali szabad ágának légárama szállítja az egyes vetősorokhoz. A granulátumot egy ciklon választja ki a légáramból, ami a nehézségi erő következtében a talajra vagy a vetőbarázdába hullik.

Mûszaki jellemzők

A mikrogranulátum kijuttató berendezések főbb mûszaki jellemzőit, azok egyes vetőgépeken való alkalmazhatóságát a táblázat tartalmazza.

 

Dr. Fûzy József