A Monsanto nemrégiben Magyarországon négy helyszínen látta vendégül a gabona- és olajosmag-termesztéssel foglalkozó gazdálkodókat. A világcég innovációs centrumaiban a termelők megismerkedhettek az amerikai központú vállalat legújabb és egyben legjobb termékeivel valamint technológiáival. Megtudhatták, hogy ezeket a Monsanto stratégiai szövetségben fejleszti ki más, ugyancsak a mezőgazdasági termelők eredményességéért dolgozó és szintén megfelelő kutató-fejlesztői háttérrel rendelkező cégekkel, például a BASF-fel, a Bayer-el és másokkal. Így a Monsanto nem csupán növényi vetőmagvakat – csupasz hibrideket – kínál a termelőknek, hanem a termesztéshez kapcsolódó legkorszerûbb technológiákat is.
Enyingen Csengődi Péter, a Monsanto kelet-európai termék- és technológia-fejlesztési vezetője, a nemzetközi nagyvállalat alapfilozófiájának nevezte a fejlesztésorientációt. Idézte a cég jelmondatát, miszerint az innováció a Monsantónál „mindig be van kapcsolva”, azaz „innovation always on”. A szakember szerint az amerikai székhelyû cég többek közt ennek köszönheti, hogy a globális vetőmagpiac több, mint felén a Monsanto nemesítési eredményeit használják a termelők. A cég filozófiájának alapja, hogy az embert helyezi a középpontba, mivel ez jelenti a termékfejlesztés alapját, az innovációt. Ebből kiindulva lehet megfelelő válaszokat adni az új termékek kifejlesztésére, a technológiák alkalmazására, valamint azokra a termelői gondokra, amelyek az alkalmazás közben felmerülnek.
A Monsanto azért végez rengeteg fajtakísérletet, elsősorban a termelőknél, hogy az alkalmazók közvetlen közelről láthassák az eredményeket, vagyis bizonyítva lássák mindazt, amit a későbbiekben alkalmaznak. Ez a genetikai tényezők, a környezeti hatások és az agrotechnika együttes alkalmazását és a kölcsönhatások figyelembe vételét jelenti.
Csengődi Péter külön felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a Monsanto igyekszik minden új kihívásra korszerû válaszokat adni, így a legújabb környezeti változásokra, azaz a klímaváltozás hatásaira is a fejlesztések meggyorsításával, a szárazságot jobban tûrő növények kifejlesztésével válaszol. Ezen fejlesztések egy jelentős hányada Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében jön létre, mivel ez az ökológiai környezet nagy mértékben hasonlít az amerikai közép-nyugat viszonyaihoz. A kiemelt interkontinentális fejlesztések jó része azért folyik térségünkben is, mert itt a leghektikusabb időjárási körülmények között kell a genetikai bázisnak helyt állnia. Így elmondható, hogy a Monsanto amerikai kukorica portfolióját – kínálatát – Magyarországon is építik.
A térségért felelős fejlesztési vezető aláhúzta: optimális termés csak optimális feltételek esetén várható el. Ezért van nagy szerepe annak, hogy a termelők adott esetben milyen fajtákat választanak. Csengődi Péter azt javasolta a termelőknek, hogy statisztikai alapon válasszanak fajtákat, mivel a változó körülményekhez így alkalmazkodhatnak a lehető legkisebb kockázattal, s realizálhatják a legnagyobb hozamokat. Ha ugyanis valaki a termőhelyi adottságaira, az ökológiai környezet változó feltételeire legpozitívabban reagáló fajtát-szortimentet választ, akkor a terméshozamai is optimálisak lesznek.
Talajmûvelés és növényvédelem
Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem tanára arról beszélt a gazdálkodóknak, hogy a talajmûvelés rendkívül fontos a növénytermesztésben, mivel meghatározó lehet a hozamok szempontjából. A megfelelő talajmûveléssel ugyanakkor a talaj vízháztartását is rendben lehet tartani, azaz olyankor és olyan helyeken is vizet lehet megkötni, amikor a körülmények egyébként kedvezőtlenek, azaz szárazság van. A szakember szerint a nyitott szántás, amelyet jelenleg Magyarországon nagyon sok gazdálkodó alkalmaz, nem a legmegfelelőbb talajmûvelési módszer, mivel a talaj vízháztartása szempontjából nem mindig a legmegfelelőbb technológiai eljárás. Az egyetemi tanár szerint a talaj meghálálja a gondoskodást, és olyan technológiát kell alkalmaznia a gazdálkodóknak, például a magágykészítés során, hogy akár azt, ha a körülmények megkövetelik, igen rövid időn belül el lehessen készíteni. Amennyiben a gazdálkodó nem jár el fokozott gondossággal a talajelőkészítés során, úgy a kár tonnákban mérhető veszteség is lehet hektáronként a termés betakarításakor.
Dr. Békési Pál, az olajos növények, elsősorban a napraforgó növényvédelméről szólva azt emelte ki, hogy a növényvédelem legfontosabb eleme a fajtaválasztásban rejlik, azaz, hogy a gazdálkodó milyen ellenálló fajtát választ adott területre. Ezt követi az agrotechnikai védelem, amelyet főként az emberi tudásra kell alapozni. A különféle kártevők elleni védekezés során ugyanis figyelembe kell venni például az állománysûrûséget vagy a tápanyag-visszapótlás körülményeit is. A vegyszeres védekezés alapja pedig mindenekelőtt a csávázás. A szakember kiemelte, hogy amennyiben a védekezés hatékonysága nem megfelelő, úgy akár 20–40 százalékkal is csökkenhet a különböző betegségek miatt a terméshozam hektáronként. Békési Pál nem hallgatta el azt sem, hogy a különféle fertőzések elleni védekezés jelentős anyagi áldozatokat követel a gazdálkodóktól, de – mint mondta – a növényvédelemre pénzt kell áldozni annak érdekében, hogy a hozamok optimálisak lehessenek.
Gabonapiaci helyzet
Dr. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke arról beszélt, hogy az utóbbi egy-két évben a világgazdaságban lejátszódó folyamatok hatására az élelmiszer globálisan stratégiai cikké vált. A gabonapiacon viszont jelenleg sincs egyensúly, mivel a világ gabonakészlete még nem érte el az egyensúlyhoz szükséges mennyiséget. annak ellenére, hogy az idén várhatóan több gabona terem, mint az elmúlt esztendőben. Az USA-ban ugyanakkor előreláthatólag kevesebb lesz a kukorica mennyisége, mint tavaly. De a gabonapiaci árakat nem a magyar termelők határozzák meg, hanem azt főként a chicagói tőzsde árfolyamai döntik el.
Vancsura József szerint Magyarországon az idén a gabona ára nem éri el majd a tavalyi 60 ezer forintos tonnánkénti árat. A kukorica jegyzése 40 ezer forint körüli sávban mozoghat tonnánként. Az eurobúza ára pedig 40-45 ezer forint között lehet. A GOSZ elnöke szerint van elegendő raktárkapacitás, ezért a termelők nem kényszerülnek terményüket azonnal eladni. Emlékeztetett viszont arra, hogy azok, akik nem rendelkeznek raktárral, fogjanak össze a jobb piaci pozíció érdekében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gabonatermesztők legnagyobb fogyasztói piaca az állattenyésztés. Ezért ezt a szektort nagyon meg kell becsülni. Egyben jelezte, hogy hazánk kenyérgabona-szükséglete jó minőségû búzából idén is biztosított.
A GOSZ elnöke beszélt arról is, hogy az Európai Unióban most folyik a mezőgazdaság állapotfelmérése, és ennek következtében várhatóan jelentős mértékben csökken majd a közvetlen támogatások aránya. Magyarországnak viszont az az érdeke, hogy a magyar gazdálkodó is ugyanannyi támogatást kapjon, mint az unió régebbi tagállamaiban dolgozó társai. Ezért tartotta célszerûnek Vancsura József az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer, azaz az SPS jövő év eleji bevezetését. Ezt a támogatási rendszert alkalmazzák ugyanis az unió régi tagországaiban.
(Szanyi István, a Monsanto területi kereskedelmi vezetőjének Bólyban el-hangzott előadását meghallgathatják az
agronaplo.hu hanganyagok rovatban.)
