A repceföldeken körbesétálva nem sokan vannak tisztában azzal, hogy ez az élénksárga növény képes beindítani az autók motorjait, megfelelő tápanyagot biztosít állatainknak és segít betartani alacsony zsírtartalmú diétánkat. A fehérjében gazdag állateledel és a diesel üzemanyag iránti növekvő keresletnek köszönhetően, a nyolcvanas évek elejétől robbanásszerûen megnövekedett a repce mennyiségi előállítása. A növekedés annyira jelentős, hogy manapság az EU-27 betakarítási területe 5 millió hektárra tehető, ami megfelel 6,5 millió futballpálya területének.



Veszélyben a sárga területek

2006-ban az európai termelők 15,9 millió tonna repcemagot takarítottak be, legfőképp Németország, Franciaország, Anglia, Lengyelország és Csehország területén. A stabil termelés fenntartása érdekében a termelők különböző rovarirtó- és gombaölő szereket alkalmaznak, hogy megvédjék a repcét a különböző növekedési stádiumaiban. Azonban az egész Európán végighúzódó, könnyen felismerhető sárga földek a jövőben veszélybe kerülhetnek az új növényvédőszer törvény miatt, melynek részleteiről még mindig tárgyalnak Brüsszelben. Ha az említett szabályozás hatályba lép, akkor a rovarölőszerek mintegy 85%-át és a növényvédőszerek 80%-át kivonják a piacról. A növényvédelmi iparág kutatói és szakemberei kimutatták, hogy a növényvédőszerek betiltása a repce termesztésében drámai következményeket járhat, mivel a termelők védtelenek maradnak a repcefénybogár invázió ellen, amely a múltban is megfertőzte területeiket.



A repcefénybogár elleni védekezés Németországban: Egy figyelmeztető jel

Két évvel ezelőtt Németországban vészhelyzet állt elő, mivel a repcetermelők többsége kizárólagosan egy típusú növényvédőszert alkalmazott. A repcefénybogár rezisztenssé vált ellene, túlélte a permetezési időszakot és károsították a termőföldeket az egész országban. Több mint 30 000 hektár területet pusztítottak el, a termelők vesztesége 22 millió Euro nagyságrendû volt.

A Jänschwalde Szövetkezet (Kelet Brandenburgban található, közel a lengyel határhoz) termelőiben még élénken él az emlék. A Szövetkezet 1000 hektár szántófölddel rendelkezik, melyből 70 hektáron kizárólag repcét termesztenek. ,,Normális körülmények között 3 tonna magot takarítunk be hektáronként. 2006-ban a hozam felét elvesztettük a repcefénybogár miatt. Keményen küzdöttünk a pénzügyi problémák megoldásával azon a nyáron.” ”- nyilatkozta Christian Knape, a Szövetkezet vezetője.

A repcetermelők nem csak egyszer néztek szembe a kártevőkkel. Más európai termelők is féltek ezektől a bogaraktól, mivel azok képesek nagyobb távot is repülni, így átvándorolhatnak a téliről a tavaszi repcére, majd tovább más kerti növényekre, nagy területeken csökkentve a hozamot. Rudolf Behrnek is szembesülnie kellett ezzel a problémával. Behr a legnagyobb zöldségtermesztő Európában, több mint 7000 hektár szántófölddel rendelkezik, ami Németországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Romániában található. A Mecklenburg-Vorpommern régióban több tízezer hektár repcéje pusztult el a repcefénybogarak miatt, melyek még a brokkoli földjeit is megtámadták. ,, 2006-ban erről a területről egyetlen darab ép brokkolit sem tudtam eladni. Senki sem akart olyan zöldséget venni, amik tele voltak kis fekete bogarakkal, pedig könnyû őket eltávolítani. Ki kellett szántanom a termést, így 1,2 millió Eurót vesztettem.”- nyilatkozta.

A következő évben (2007-ben) a különböző növényvédelmi eljárások kombinációjának köszönhetően a repcefénybogarat, mely összesen 200 000 hektár repcét veszélyeztetett, sikerült megállítani.

A Rovarírtószer Rezisztenciai Bizottság (IRAC) vetőmagvédelmi technikai csoportjának egyes szakemberei úgy gondolják, hogy a 2006-os németországi eset egy intő jel volt arra, hogy mi történhet, ha a termelők a növényvédőszerek közül csupán párat alkalmaznak. ,, Ha a fent említett törvényjavaslat életbe lép és korlátozza az elérhető növényvédőszerek számát a piacon, a németországi eset megismétlődhet, egyre nagyobb károkat okozva. Mivel a termelők nem használhatják a gyakorlatban már jól bevált és letesztelt módszereket annak érdekében, hogy megállítsák ezeket a kártevőket.”- magyarázta Alan McCaffery, az IRAC elnöke.



Miért is olyan fontos a repceolaj?

Az ehető repce a CANOLA olajmárkáról nevezetes, ami a Can. O.,,L-A” (Canadian Oilseed, Low-acid, Kanadai olaj, alacsony savtartalommal) rövidítése, 2000-ben a világon harmadik legtöbbet használt növényi olaj volt. A háztartásokban nagy népszerûségre tett szert a szívre gyakorolt pozitív élettani hatása és a magas omega-3 és omega-6 zsírsav tartalma miatt, ami segít a koleszterin szint csökkentésében. A hírneve hamar elterjedt Anglia szerte, ahol a gazdálkodók „az olíva olaj angliai alternatívája”-ként emlegették. A konyhai alkalmazás mellett, az állati takarmányozásban is egyre nagyobb szerepet töltött be, főképp tyúkok, sertések és tejelő szarvasmarhák esetében.

Mindemellett az európai repceolaj egyedülálló jellegzetessége, hogy ez szolgáltatja a fő forrást a biodiesel gyártásához. A nem kőolaj alapanyagú üzemanyagok ökológiai előnyei miatt ez a növény alapú üzemanyag nagy népszerûségnek örvend Európában. A biodiesel üzemanyagok kevesebb CO2 –t bocsátanak ki, gyorsabban bomlanak le és nem mérgezőek. Németországban az 1,12 millió hektár repceföld több mint 2/3-át kizárólag üzemanyag előállításra használják. Az említett törvény miatt több kérdés is felmerül azzal kapcsolatban, hogy megvalósítható-e a repce megfelelő mennyiségû termesztése ahhoz, hogy mind a biodiesel, mind az mezőgazdasági élelmiszer keresletet kielégítse. Továbbá, ha a repcetermelés a biodiesel előállításhoz Európában növekszik, akkor kevésbé válik szükségessé az esőerdők kiirtása és a pálmaolaj előállítása.

Integrált megoldások

A specialisták véleménye szerint a növényvédőszer választék leredukálása nagyon veszélyes az európai repcepiacra nézve. „Mi arra kérjük az európai törvényhozókat, hogy tanuljanak a múlt hibáiból és folytassák kutatásaikat a kártevők elleni technológiák fejlesztésében, melyeket kombinálva biológiai megoldásokkal, célzott növényvédőszerek alkalmazásával, a gazdálkodók a legmagasabb hatékonyságra tehetnek szert. Nem vállalhatjuk azt a kockázatot, hogy a magyarországi termést megfertőzze a repcefénybogár, mert nem maradt elég növényvédőszerünk arra, hogy harcoljunk ellene. ”- nyilatkozta Dr. Hargitai Ferenc, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesületének Titkára.

„A repcefénybogár oly nagymértékben elszaporodott az elmúlt években, hogy ma már általános, ha egy növényen 20-30 bogarat találunk. A biológiai és a kulturális gyakorlat már nem elegendő megoldás, hogy elkerüljük a fenyegetettséget”- figyelmeztet Dr. Udo Heimbach, a Julius-Kühn Kutatóintézet tagja, a Németországi Központi Kultúrnövény Kutatóintézetéből. Vegyszermentes módszereket a rovarírószerek használata mellett kellene alkalmazni, mert csak a vegyszermentes védekezés nem nyújt elegendő biztonságot az európai repceföldek számára.

Dr. Friedhelm Schmider,

ECPA (European Crop Protection Association)

Director General