Magyarországon a megújuló energiaforrásból származó végső energiafogyasztásban az utóbbi években következett be áttörés, amelyet a törvényi és közgazdasági szabályozás által létrehozott érdekeltség következtében megvalósult villamos erőmûvi zöldenergia hordozó – tûzifa – tömeges használata tett lehetővé. Hazánk a múlt évben túlteljesítette a 2010-re vállalt szerénynek mondható megújuló energia-felhasználási arányt, ugyanakkor ez még a hazai lehetőség töredékét jelenti.
A termőföld-hasznosítás átalakítása so-rán figyelembe kell venni a mezőgazdaságban termelt élelmiszer alapanyagok utóbbi évben tapasztalt árnövekedését.
Három zöldenergia stratégia forgatókönyvet mutatunk be, amelyek közül az első termőterület lekötése 440 ezer hektár, a másodiké 880 ezer hektár, a harmadiké 1370 ezer hektár. A létrejövő új és megőrzött munkahelyek száma 22 842-től 68 226-ig változik abban az esetben, ha adómentes gázolaj árhoz viszonyítottan számoljuk a fa zöldenergia hordozó energia arányos árát. Abban az esetben pedig ha tûzifa árral számolunk, akkor az új, illetve megőrzött munkahelyek száma 10 469-től 31 270-ig változik.
A megújuló energia szerepe hazánkban
A következő táblázatban bemutatjuk a megújuló energiák szerepét Magyarországon (1. táblázat).
Amint a táblázat adatai bizonyítják a megújuló energia közel 80%-a tûzifa, ezt követi a geotermikus, amely a tûzifa részarányának 1/10-ét éri el. A gondokat jelzi, hogy a közismerten nagy hazai zöldenergia hordozó (biomassza) bőség ellenére mindössze 2,1 PJ/év a felhasználás és ez a háztartási szeméttel és a biogázzal együtt is mindössze 3,1PJ/év. Rendkívül csekély a vízenergia-hasznosítás, noha az ország jellemzően medence fenéki fekvése miatt ezen a téren nincs nagy tartalékunk, de ami van azt sem aknázzuk ki, sem a két nagy folyón, sem pedig a kisebb folyóinkon. A háztartási szemét energetikai hasznosítása is igen elmaradott, annak ellenére, hogy környezetkímélő módon való elégetése, illetve a szerves háztartási hulladékok oxigénszegény körülmények közötti rothasztása a keletkező biogáz miatt sokkal nagyobb figyelmet és több beruházást igényelne. Semmilyen tekintetben nincs hazánk kedvező adottságaival összhangban a napenergia 0,2 PJ/év hasznosítása. Hiszen köztudott, hogy a napsütéses órák éves száma tekintetében csak a tőlünk délre lévő mediterrán országok rendelkeznek több energetikai lehetőséggel, mint Magyarország. Külön gondot jelent, hogy nincs említésre méltó zöldenergia hordozóból készült bioüzemanyag-
hasznosítás. Pedig Magyarország éghajlati és talajadottságai kiválóak mind a faalapú, mind pedig a lágyszárú energiahordozó növények, valamint a gabona és olajos magvak nagy hozamú termelésére.
A termőföld-hasznosítás átalakítása
Vizsgáljuk meg, hogy az előzőekben jellemzett mezőgazdasági, termelési, szerkezeti változások fényében milyen termőföld használati alternatívái lehetnek Magyarországnak.
A hat alapvető használati változat közül teljesen újnak minősül az energetikai alapanyag-termelés. Ez megvalósulhat szántóföldön és erdőben, lehet tüzelési célú, amelyen belül a legfontosabbak a szántóföldi melléktermékek (pl. szalmafélék), az erdei és faipari hulladékok, a szőlészeti borászati melléktermékek, a gyümölcstermesztés során keletkező gyümölcsfanyesedékek, a szőlővenyige, valamint a mezőgazdasági termékek élelmiszeripari feldolgozása során keletkező melléktermékek (napraforgóhéj, maghéj, törköly).
A tüzeléses hasznosítású energiahordozók előállítására létrehozhatók célültetvények, mind szántóföldi növényekből, mind fás szárúakból. A szántóföldiek közül legismertebbek az energiafüvek, a kender és a kínai nád, a fás szárú célültetvények közül pedig az akác, a nyárak, a füzek.
Ma Magyarországon 1,1 millió hektár mezőgazdasági terület hasznosítást keres, ebből 0,5 millió hektár mûveletlen parlag terület, amely nemhogy hasznot nem hoz, de évi több milliárd Ft-os kárt okoz azzal, hogy szinte korlátlanul termeli az allergén polleneket. A jelenlegi agrár szerkezetben nincs hasznosítási lehetőség a gyepterületek 50%-ra, vagyis 0,6 millió hektárra, ugyanis ezekről elfogyott az állat az utóbbi 15 évben.
Évente 2–3 millió tonna gabona, illetve olajnövény volna hasznosítható etanol, illetve dízel olaj előállítási célra, ami szintén összefügg az állatlétszám drámai visszaesésével. Ha az összes zöldenergia termelési, hasznosítási lehetőségünket kiaknáznánk, akkor a hazai energiaigény 20–30%-át fedezhetnénk ebből a forrásból. Elmondhatjuk tehát, hogy itt az ideje az alapvető szemléletváltásnak az ország mezőgazdasági területeinek hasznosításában.
Némi megelégedésre adhat okot, hogy a növekvő világpiaci olaj- és gázárak, valamint a hazai törvényi és közgazdasági szabályozás hatására két év alatt elértük azt, hogy az Európai Uniónak 2010-re vállalt 3,6%-os megújuló energiatermelési arány teljesült már a múlt évben. Ennek túlnyomó része a villamos erőmûvek és a távfûtő mûvek által felhasznált fa tüzelőanyagnak köszönhető, ami 2005-ben 1,3 millió tonnát tett ki. Ez a legkisebb mértékben sem veszélyezteti a fenntartható erdőgazdálkodást, hiszen az évente kitermelhető, de lábon hagyott erdő több ennél. Csak az a fa kerül eltüzelésre ily módon, ami ipari célra nem alkalmas.
Nemzeti stratégia, zöldenergia stratégia
Ahhoz, hogy kiaknázzuk a lehetőségeinket, ahhoz, hogy hasznosítsuk az adottságainkat szükség van egy sikeres hazai zöldenergia stratégiára, amely csakis a nemzeti stratégiára alapozott energetikai stratégia részeként valósulhat meg. Így lehet elkerülni, hogy megismétlődjenek a biogiliszta hisztériával kapcsolatos emberi tragédiák (1. ábra).
A zöldenergia nemzeti stratégia alappillérei: a hosszú távú kiszámítható törvényi és közgazdasági szabályozás, a termelők összefogása termelői csoportokban, az erre a célra létrehívott regionális klaszterek megszervezése. Ugyanis ez olyan nemzeti ügy, amely nem válhat rész lobbik martalékává. A termelőknek, a szolgáltatóknak, a felhasználóknak olyan hosszú távon egyensúlyos rendszereket kell létrehozniuk és mûködtetniük, amely biztosítja a szereplők befektetés-, munka- és kockázatarányos osztozkodását az árbevételen és a nyereségen. Ha a túlsúlyos résztvevők szokásukhoz híven érvényesítik erőfölényüket, akkor nem alakul ki a tartósan eredményes mûködés gazdasági- és bizalmi klímája.
Magyar zöldenergia stratégia forgatókönyvek
Amint az előző táblázatban bemutattuk három forgatókönyvben gondolkodunk: 1. minimális, 2. reális, 3. optimális.
A biogáz termelésénél abból indultunk ki, hogy a különböző források a 2003. évi termelést 10–12 ezer toe-re teszik.
A bioalkoholnál átlagos, vagy annál jobb hazai termőterületet vettük alapul és kukoricából 7 t/ha közepes átlagterméshez tartozó 2,1 toe/ha-ral számoltunk.
A biodízelnél azt feltételezzük, hogy az átlagos termőhelyekre kerül a repce, amelynek hozama 2,6 t/ha, ami megfelel 1,17 toe/ha-nak. A napraforgó hozamát szintén 2,6 t/ha-al kalkuláltuk, ami megfelel 1,17 toe/ha-nak.
Az égetéses hasznosítású zöldenergia fahozamánál mindhárom scenárió esetén azt vettük számításba, hogy a terület fele kedvezőtlen adottságú – homok vagy dombos kissé erodált talajú – fele pedig legalább közepes vagy jobb adottságú. A kedvezőtlen adottságú területeken 2 toe/év-el kalkuláltunk, az eddigi kísérleti eredményeink alapján. A jobb termőhelyeken pedig 3 toe/év-el. Így az átlagos hozam 2,5 toe/év. Természetesen, ha valamilyen ma nem ismert oknál fogva más lesz a fatermő terület minősége, akkor az átlagos hozam is változni fog.
Az évelő szántóföldi zöldenergia növények 2/3 részben a jobb termőhelyekre kerülnek, 1/3 részben pedig a kedvezőtlen adottságúakra. Itt a hozamot átlagosan 3,3 toe/ha-al kalkuláltuk, ami azt jelenti, hogy a jó termőhelyeken 4 toe/ha-al, a kedvezőtlen adottságú területeken pedig 2 toe/ha-al vettük számításba a hozamot.
Az egy éves szántóföldi zöldenergia növényeknél azt feltételeztük, hogy csak jobb adottságú területeken termelik és itt 4 toe/ha hozammal kalkuláltunk.
Az éves termelési értéket az első megközelítésben (I.) a 2006. április 26-án érvényben volt 120,00 Ft/l adómentes gázolajárral számoltuk ki. Az éves termelési értéket a második megközelítésben (II.) a 2006. áprilisában érvényes 11 ezer Ft/t tûzifa tüzépi áron számoltuk ki.
Az adatsorból kitûnik, hogy ha a zöldenergia ára az adómentes gázolaj kiskereskedelmi árához igazodna, akkor a mai tüzépi átlagár 2,18-szorosát lehetne elérni. Ez pedig azt jelentené, hogy a jelentősebb támogatások nélkül is versenyképes lenne a hazai zöldenergia termelése. Utóbbi megállapítás az égetéses hasznosítású zöldenergiára vonatkozik, mert a biogáz, bioalkohol és biodízel előállítása sokkal költségesebb, mint az égetéses hasznosítás.
A zöldenergia program által létrehozott munkahelyek számításánál évi 6 millió Ft árbevételi átlagot vettünk alapul. Ez az alapanyag előállításban ennél kisebb lesz míg a nagy teljesítményû villamos erőmûvekben történő hasznosításnál pedig ennél több.
Ami pedig az ország energiaellátásában a felvázolt zöldenergia program szerepét illeti: az 1. forgatókönyv szerinti éves termelés esetén az import 6,48%-át, a 2. szerint 12,91%-át, a 3. forgatókönyv szerint pedig 19,89%-át lehet kiváltani hazai zöldenergia forrásból, a 2004. évi adatsorból kiinduló számítások alapján végzett kalkulációval.
A nemzeti zöldenergia stratégia alapvető módon járulhat hozzá a kedvezőtlen adottságú területek felzárkózásához, hiszen amely területen nem lehet gazdaságosan búzát termelni ott a zöldenergia faültetvény megfelelő hozamot képes adni, noha kevesebbet, mint a jó adottságú helyeken. Ha szétnézünk az országban a legtöbb elhanyagolt terület olyan községek határában van, ahol a legnagyobb a szegénység. Erre az áldatlan helyzetre is panacea lehet a zöldenergia termelés és hasznosítás.
Azonban abban a nem kívánatos esetben, ha nem születik meg a közmegegyezéssel támogatott nemzeti zöldenergia stratégia, akkor Magyarország egy olyan lehetőség kiaknázatlanul hagyásával szegényíti magát, amelynek következményeit unokáink is megszenvedik majd.
Dr. Gergely Sándor
MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport
Irodalomjegyzék:
Gergely S. (1989): Energiaerdő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,
Gergely S.–MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): Heves megye zöldenergia tartalékai és a hasznosítás feltételei. Károly Róbert Főiskola, 2005.
Gergely S.–MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): Heves megye zöldenergia tartalékai és biomassza klasztere. Magyar Mezőgazdaság, 2005. október 5.
Gergely S.–MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): Tüzeléses biomassza termelés és hasznosítás Észak-kelet Magyarországon. Fenntartható energiaellátás. Sárospatak, 2005. október 13.
Gergely S.–MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): A biomassza hőhasznosítási célú előállításának perspektívái. Intézményi Tudományos Nap, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 2005. november 11.
Gergely S.–MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): A biomassza energetikai klaszter hatása a regionális fejlődésre. Magyar Regionális Tudományi Társaság, Sopron, 2005. november 24–26.
Gergely S.–MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2006): Energetikai biomassza stratégia tényezői. Ajka, 2006. március 16.
Magda S.–Gergely S. (2006): A magyarországi termőföld hasznosítás átalakítási lehetőségei. Gazdálkodás, Budapest, 2006. 3. 50. évfolyam
Vajda Gy.: Energiaellátás ma és holnap, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004
International Energy Agency: Key World Energy Statistics, 2006
Gergely S. (2007): Regionális zöldenergia klaszter. Károly Róbert Főiskola, 2007.
Gergely S. (2007): Zöldenergia kézikönyv. Szaktudás Kiadó Ház, 2007.
Gergely S. (2008): Magyar-szlovák zöldenergia modell. Szaktudás Kiadó Ház, 2008.
