Szeged alatt Domaszéken, a Homokhátságban tartotta a már hagyományosnak tekinthető partnertalálkozóját a Júlia Malom Kft. és a Gabonatermesztési Kutató Kht. (GK Kht.). A találkozó témája az aestivum és durum fajták voltak a termelők és a malomipar szemszögéből nézve. A minőségi követelmények folyamatos változása, a vásárlói igények követése a jövőben erősen módosíthatja a búza és a lisztpiacot. A Júlia Malom és a Gabonakutató ezért a legjobb szakembereit vonultatta fel Domaszéken, hogy tájékoztassa ügyfeleit, partnereit az új eredményekről, az új Európai Uniós támogatási rendszerek várható változásáról.
Kunszállás határában, Kiskunfélegyháza és Kecskemét között, az autópálya mellett felépült Júlia Malom bővítésével 2009-re 150 000 tonna kenyérbúza és 25 000 tonna durum búza kiőrlését tervezi. Búzából naponta 470 tonna, durum búzából 100 tonna kerülhet a hengerszékek alá. A fejlesztések eredményeként a Júlia Malom az egyik legnagyobb lesz Magyarországon, amely durum búzát is őröl. Az ország egyik legnagyobb malma folyamatos búzavásárló – mondta el Csontos Attila ügyvezető igazgató. Úgy gondolja, a magyar termelőket eddig nem tájékoztatták kellőképpen a malomipar részéről. A Júlia Malom partnerként tekint ügyfeleire, ezért Domaszéken piaci elemzésről, a malomipar és a gabonatermelők lehetőségeiről számolt be, míg a GK Kht. megjelent munkatársai a jó minőségû búza előállításának lehetőségeiről tájékoztatták a megjelenteket. A malom fontosnak tartja, hogy partnereit mindig segítse, hiszen induláskor a Júlia kellő bizalmat kapott tőlük. A termelőktől behozott búzákat három kategóriába sorolják, így első, másod és harmadosztályú minősítést kapnak a megvásárolt tételek. A különösen jó tételeket javító minőségbe sorolják, amit csak keverésre, javításra használnak. Ezzel a minőséggel a különböző fogyasztók számára állítják be a kért – elvárt minőséget. A Júlia Malom zömében közvetlenül a termelőkkel köt megállapodást – „Tiszta és korrekt üzletek jellemeznek bennünket” – mondta el Csontos Attila ügyvezető igazgató.
Makai György a Gabonaszövetség korábbi elnökének piaci elemzéséből kiderült, hogy a világ gabona felhasználása jelenleg több, mint amennyit megtermel. Ennek több oka is lehet, de mind között jelentős szerepe van annak is, hogy Délkelet-Ázsiában megváltoztak a fogyasztói szokások. Egy olyan középosztály nőtt fel, amely meg tudja fizetni a pékárukat. A rizs mellett egyre keresettebb a búza. Vietnámi képeket mutatott be a tanácskozás résztvevőinek, ahol általános iskola mellett nyíltak hasonló látványpékségek, mint hazánkban. Persze a hiány fellépéséhez több ok is vezethet. A gabona alapú etanol gyártás is fokozza a keresletet. A jelenlegi gabonaárak növekedése 2006-ban kezdődött, 2007-re igen magasra szöktek és várhatóan 2008-ra is megmaradnak a magas árak. 2008. február végére, március elejére már 60 000 forintnál többet is adtak egy tonna búzáért. A nyári kötések kombájn alól, tábla mellől is igen jók a termelői oldalról tekintve, átlagosan 50 000 forint körül alakulhat a malmi búza tonnája – bár, ahogy a közmondás szól „várjuk meg a végét, mert a búza még sokat alszik kint!”
Persze ahhoz, hogy kihozzuk a fajtáinkból a maximumot, azt a képességet, amely a fajtában a van, ismernünk kell a növények kórtani viselkedését, agrotechnikáját, hogy milyen gondoskodást igényel egy-egy fajta. Domaszéken újra arról beszéltek, hogy búzafajta és búzafajta között is van különbség. Dr. Beke Béla a Gabonatermesztési Kutató Kht. nemesítője az őszi búza vetőmag szaporításoknak egyik felelőse elmondta, hogy a durum búza termelésének speciális ökonómiai korlátai vannak, összességében ennek a fajnak a gazdaságos termelését sok tényező befolyásolja. Ma Magyarországon a Bétadur a legelterjedtebb, amely Szerbiában és Horvátországban is fajtalistára került, de termesztésben van már Romániában és Szlovákiában a másik GK-s fajtával, a Selyemdurral együtt. Dr. Beke Béla az Európai Uniós és nemzeti támogatások várható változásairól is beszámolt, többek között a különleges minőségû durum búzákra vonatkozó támogatásról, ami 2009-től az SPS szabályozásban fog megjelenni. Maga az SPS továbbra is tartalmazni fogja az egyes növényi és állati kultúrák termeléshez kötött „top up”-os támogatásokat.
Dr. Tóth Beáta Csősz Lászlónéval elért eredményeiről számolt be a GK Kht. Kórtani Osztályról. A növények kórtanával, betegségeivel foglalkozó fiatal kutató a levélfoltosság okozta terméskiesésről, a kalászfuzárium miatt megemelkedő toxin tartalom veszélyeiről tájékoztatott. Óva intett mindenkit a szármaradványoktól borított magágytól, a korai vetéstől és a túlzott nitrogén kijuttatástól. Csontos Attila a Júlia Malom részéről – ezt megerősítve – hozzátette, hogy már a malmokban ellenőrzik a búzák toxintartalmát. A kutatók akár kétszeri permetezést is javasolnak, de különösen ajánlják a kalászolás, virágzás körüli időszakot. A jó technika, a jól megválasztott növényvédő szerek hosszú hatástartamán túl érdemes kevésbé fogékony fajtákat keresni. A szegedi őszi búza fajták közül ilyen a GK Holló, az újabb fajták közül a GK Petur és a GK Hunyad. A közelmúltban elismert, piacra került új fajták közül pedig a perspektivikus GK Csillag, a GK Fény és a GK Nap is rendelkezik ilyen tulajdonságokkal, de a GK Selyemdur is ide sorolható.
A fajták teljesítményének, vetésidejének, mûtrágya adagjainak meghatározásához Szegeden a Búza Igazgatóságon belül az Agrotechnikai Osztály foglalkozik. Dr. Petróczi István osztályvezető – aki búzatesztek mellett nemesítő is egyben – elmondta, hogy a növényeket jó egészségi állapotban kell tartanunk. Hiszen a jó kondícióban lévő búza is jobban tolerálja a fellépő betegségeket. A kutató elmondta, hogy a mûtrágya adagok nem csak azért kellenek, hogy több búzánk teremjen, hanem azért is, hogy növelni tudjuk a minőséget – fehérje, sikér, sütőipari minőség. A szegedi fajták közül jó agrotechnikai színvonal mellett nem egy fajta kielégíti az igényes követelményeket, így például a GK Kalász, GK Élet, GK Békés, GK Ati és a középérésû GK Petúr, hogy csak a legismertebbeket említsük. Átlagos malmi helyett jövedelmezőbb, ha javító minőségû gabonát termelünk. Mûtrágyázási szempontból a több éves, több fajtával végzett kísérletek alapján a legjobb kombinációnak a 180 kg nitrogén, a 60 kg foszfor és a 60 kg kálium bizonyult a legoptimálisabbnak hektáronként.
Az előadásokat Csontos Attila zárta. A durum felvásárlási árának alakulásában jelenleg az olasz piac a meghatározó, hiszen náluk több, mint másfél millió hektáron termelik ezt a fajt kiemelt EU támogatás mellett. A Júlia Malom Magyarországon kívül szállít még búza és durum őrleményeket Romániába, Horvátországba, Szlovéniába, Lengyelországba és Csehországba versenyezve az osztrák és a német malmokkal, ami nem véletlen, mivel a magyar búza minőségben jelenleg is megállja a helyét. A Gabonatermesztési Kutató Kht és a Júlia Malom együtt-mûködésével a termelői oldalt kívánják segíteni a biológiai alapoktól kezdve, a termelésen át az átvételig.
A domaszéki konferencia után június 4–5-én találkoznak újra a gabonatermelők Szegeden, a Gabonakutató 2008–as kalászos fajtabemutatóján. Kecskés telepen a nemesítési és a kísérletek helyén egyenesen a fajták nemesítőivel, a fajták előállítóival találkozhatnak a vendégek, tehetnek fel szakmai kérdéseket. A két napos rendezvényen természetesen a Júlia Malommal is megismerkedhetnek mindazok, akik eddig nem álltak vele kapcsolatban.
Szilágyi Péter
