A betakarítás történhet csövesen vetőmag céljára, morzsolva takarmány, vagy ipari felhasználás céljára, kukoricaszem-csutka keverékként takarmányozási célra (CCM), részben, vagy teljesen szárral együtt takarmányozási célra pld. kukoricacső-zúzalék (LKS), vagy a teljes növény betakarítás zúzva. A fentiek közül döntően a morzsolásos betakarítást alkalmazzák, így a továbbiakban ezt részletezzük.
A kukorica morzsolásos betakarítását a biológiai érés elérése után lehet elkezdeni, amikor a szemek nedvességtartalma 25–32%. A biológiai érés előtt betakarított szemeknél a tápanyag-beépülés még nem fejeződik be, ráadásul a nagyobb nedvességtartalomnál nagy a szárítás költsége és morzsoláskor nagy a szemsérülés aránya. A csövek csak 24% alatti nedvességtartalomnál morzsolhatók minimális szemsérüléssel. Késői betakarítás során viszont nagyobb mértékû a szárdőlés és ezzel a betakarítási veszteség.
A morzsolásos betakarítás kukoricacső-törő adapterrel felszerelt arató-cséplő gépekkel történik (1. ábra).
Az adapter az alapgép áteresztő képességétől és motorteljesítményétől függően leggyakrabban 4–8 soros, alkalmaznak azonban 10–16 sorosokat is, sőt fejlesztés alatt állnak a 18 és 24 soros adapterek.
A kukoricacső-törő adapterek önálló egységek és a gabona betakarításnál használt adapter helyére szerelhetők. Az adapter felszerelése egyszerû, mert a csatlakoztatást különböző gyorskapcsoló megoldások segítik. A legkorszerûbb gépeken (pl. John Deere, Claas Lexion) a hidraulikus és elektromos rendszer egyetlen elemmel kapcsolható. A csőtörő soros adapter, osztástávolsága követi a vetőgépek sortávolságát, amely 70–80 cm. Az adapterek kisebb sortávolság eltéréseket veszteségmentesen kezelni tudnak.
A kukoricasorokat terelőkúpok vezetik a törőszerkezethez. A kukorica szárát füles láncpár támasztja meg és rendezi a törőhengerekhez (2. ábra).
A füles lánc sebességének és a betakarító gép haladási sebességének összhangja biztosítja a kukoricaszárak folyamatos, dőlésmentes törőszerkezethez jutását. Erősen gyomos állományban a füles láncokat folyamatosan ellenőrizni és tisztítani kell. A füles láncok helyett alkalmazható forgóujjas továbbító (Kemper adapter), ami lényegében sorfüggetlennek tekinthető, és a kopó alkatrész is kevesebb, mint a füles lánc esetében. A törőhengerek és a füles láncok közötti törőlécek választják le a csöveket. A rúgózott támasztású törőlécek távolsága a szárvastagság és a csőméret függvényében a korszerû gépeken a vezetőülésből szabályozható (pl. a New Holland CX gépeknél). Egyes esetekben e két megoldás közül választani lehet (pl. Dominoni adapter). Helyes beállításnál a csövek a törőlécpár nyílásán nem haladhatnak át, a beékelődés elkerülése végett a törőlécek hátsó távolsága 5 mm-el nagyobb. Ma már a törőlécek távolságának szabályozására automatikus megoldások is léteznek, amelyek a szárméret érzékelése alapján mûködnek (pl. Olimac DRAGO adapter). A leválasztott csövek kipattanását a szárterelő kúpokra szerelt gumilapok akadályozzák meg.
A kukorica szárát egymással szemben forgó bordázott törőhengerek (3. ábra), húzzák át a törőlécek között. A törőhengerek lehetnek menetes végû, kúpos vagy hengeres kialakításúak. A menetes végû törőhengerek segítik a kukoricaszár behúzását dőlt állományban is.
A hosszú, bordázott törőhengerek lehetővé teszik, hogy nagyobb üzemi sebesség mellett is kis veszteséggel történjen a betakarítás (pl. Olimac DRAGO adapter). Az alacsony fordulatszámú törőhengereknél elmarad a letörés pillanatában jelentkező csőelpattanás, amely egyes gépeknél jelentős veszteség forrása lehet. A törőhengereket általában éles bordákkal, illetve késekkel látják el (pl. Dominoni és a Geringhoff adapterek), hogy a szár- lehúzás biztonságos legyen. Előnyös, ha a gyorsan kopó bordák cserélhetők. A törőhengereket gyakran kiegészítik szárleszedő, -aprító késekkel, így a szár előaprítása már a lehúzás során megkezdődik. A kések a behúzó hengertől 2–3 mm-re állnak. A hézag ellenőrzése főleg gyomos területen célszerû, nehogy a kések a hengerbe beleüssenek. Esetenként a törőhengerekbe szárzúzót integrálnak, amely a szárakat hosszirányban hasogatja, ami kiváló minőségû szárzúzást és gyors lebomlást eredményez (pl. Geringhoff Horizon Star adapter). Hasonlóan jó aprítást végez a Geringhoff Rota Disc adapter, amely az integrált vágótárcsás aprítónak köszönhetően az apróra zúzott, könnyen lebomló szárat kisebb energiafogyasztással éri el. Az eddig időigényesnek számító törőhenger szerelést igyekeznek egyszerûsíteni, például a Linamar Hungary OROS adaptereknél ez két csavar oldásával elvégezhető.
A leválasztott csöveket a füles láncok szállítják a jobb-bal menetes csigához, amely középre viszi a ferde felhordóhoz. A csiga és a vágóasztal távolsága megközelítőleg 25 mm, kisebb csövek esetén a hézagot csökkenteni kell. A csöveket a ferde felhordó juttatja a morzsoló szerkezetbe. A ferde felhordó a kukorica betakarításhoz erősített kivitelû, esetenként az adapterrel együtt cserélhető.
A törőhengerek által áthúzott szárakat vízszintes tengelyû lengőkéses aprító szerkezet, vagy vízszintes síkban gyorsan forgó lengőkések aprítják fel és terítik szét egyenletesen a gép munkaszélességében. A vízszintes tengelyû lengőkéses aprító hibája, hogy földdel szennyezi a szárat. A vízszintes síkban forgó késes aprítónál ez a szennyezés kevésbé jelentkezik. Itt az aprítás hatásfokának növelése érdekében a gyorsan forgó aprítókésekkel szemben egy-egy álló kést helyeznek el. A jó minőségû aprítás fenntartása érdekében a kések élességét folyamatosan ellenőrizni kell. A felaprított és elterített szár lehetővé teszi, hogy a betakarítást azonnal kövesse a talajmûvelés. Itt kiemelésre érdemes a Geringhoff kukorica adapter, amely a kukoricaszárat 4–5 cm méretben és hosszirányban is felhasogatva egyenletesen teríti szét a talajon. A hátrahagyott tarló magassága mindössze 3–5 cm. Mindennek az előnye, hogy a területet például őszi búza vetéséhez forgatás nélküli egy menetes talajmûveléssel, mulch képzéssel, jó minőségben és időben el lehet végezni. Egyéb növények alá viszont minőségi szántás végezhető.
Eltérő technológia alkalmazása szükséges, ha a kukoricaszárat, mint az egyik legnagyobb tömegben előforduló biomasszát be kívánják gyûjteni. Ebben az esetben a szárat felszedhető módon kell levágni és rendre rakni. Ekkor nem cél a túlzott aprítás és elkerülendő a szár taposása. Energia és költségtakarékossági szempontból előnyös, ha a szár a táblán eléri a tömörített tároláshoz megfelelő nedvességtartalmat. Ezt segítheti, ha az arató-cséplő gép a szárat aprítva szétteríti és száradás után rendrakóval képeznek rendet. Ebben az esetben azonban a taposás nem kerülhető el. Speciális vágóasztallal megoldható, hogy a szárat alternáló kasza vágja le és jobb-bal menetes csiga hordja középre. Ezzel a módszerrel a rend az arató-cséplő gép kerekei közé jut és elkerülhető annak taposása. Ez természetesen száradás szempontjából kedvezőtlenebb, a rendképzés mûvelete azonban megtakarítható. Figyelembe kell azt is venni, hogy ez a módszer a betakarító gép sebességét korlátozza és hajtóanyag-fogyasztását akár 30–35%-kal is megnövelheti.
A gép cséplőszerkezetét átalakítással és megfelelő beállítással lehet alkalmassá tenni a csövek morzsolására. A dob kerületi sebességét 13–17 m/s értékre kell állítani. A dob verőlécei közötti részt burkolni szükséges, hogy a csövek morzsolatlanul ne juthassanak át a dobon. Esetenként ez a burkolat állandóan fel van szerelve a dobra (pl. Claas Mega) (4. ábra). A dob és a kosár közötti hézag a belépő oldalon 40–50 mm, a kilépő oldalon 20–25 mm. A hézag a korszerû gépeken a vezetőülésből hidraulikus úton (pl. Claas Lexion), vagy elektromosan (pl. Massey Ferguson) gombnyomással állítható. A nagyobb áteresztő képességû arató-cséplő gépek hosszdobos kivitelben is készülnek.
A cséplőkosár átejtő nyílásait a kukoricaszem méretéhez kell választani. Ez a teljes kosár cseréjével, vagy kosárszegmensek cseréjével oldható meg (pl. Claas Lexion). Egyes gépek (pl. John Deere) univerzális kosárral kaphatók, amelyek több féle terményre, így kukoricára is alkalmasak.
A tisztító szerkezetnél a törekrosta méretét a kukorica szemméretéhez állítják be. Ez a zsalurosta állításával, vagy rostacserével oldható meg. A pelyvarostát kukorica betakarításnál eltávolítják, a ventilátor légáramát megfelelő értékre állítják.
További módosítást igényel a kalászfelhordó csiga takarása, mûködtetését azonban az eltömődés megakadályozása végett nem szüntetik meg.
A betakarított termény folyamatos elszállításáról gondoskodni kell. Előnyt jelent a nagyobb magtartály. A gépeket ma 6–11 m3 ûrtartalmú tartályokkal szerelik fel, és egyes gépeknél a tartályok térfogata a tartály felső részének nyitásával növelhető (pl. New Holland CX, Claas Lexion, John Deere, CASE IH). A területteljesítményt növeli a menet közbeni gyors ürítés, amelyet az ürítőcsiga 100°-nál nagyobb kihajlási szöge és 100 dm3/min, vagy e feletti ürítési teljesítménye tesz lehetővé (pl. New Holland CX, Claas Lexion, Massey Ferguson).Az arató-cséplő gép üzemeltetése könnyíthető, teljesítménye növelhető, ha soron vezető automatikát alkalmaznak (pl. Claas Lexion). Ez általában tapintó érzékelős. A soron vezetővel növelhető az üzemi sebesség, tehermentesíthető a vezető, ezáltal egyéb ellenőrzési funkcióknak nagyobb figyelmet tud szentelni, így a nagyobb területteljesítmény mellett a munka minősége is javulhat.
Teljesítménynövelést jelent az adapter összecsukható kivitele. A szélső csőtörő egységek felhajtásával az alapgép szélességére csukható össze az adapter (5. ábra).
Üzemi helyzetbe állításkor valamennyi mûködő elem automatikusan összekapcsolódik, tehát külön szerelést nem igényel. Az adaptert gyártó cégek általában fix és összecsukható adaptereket egyaránt gyártanak. A már említett Linamar Hungary OROS adapterek például 2, 3, 4, 5, 6, 8 és 12 soros fix, (fejlesztés alatt vannak a 16, 18 és 24 soros adapterek), valamint 6, 8 és 12 soros összecsukható adaptereket kínálnak.
A betakarítás során előfordulhat csapadékos idő, amikor nagy felfekvő felületû, összkerékhajtású járószerkezet előnyösen alkalmazható. Jó szolgálatot tesz ilyen esetben a gumihevederes járószerkezet, amely korlátozódhat csak az első tengelyre, de lehet a teljes járószerkezet gumihevederes.
A kukorica betakarítás a gépet jelentősen megterheli, ezért megfelelő teljesítményû motor szükséges a biztonságos üzemeltetéshez. Nem ritka a 200–350 kW teljesítményû motor alkalmazása sem.
Csizmazia Zoltán
