A búza és a kukorica termésátlagát 1980-ra 2,5 szeresére növeltük. A termésnövekedést a korszerû biológiai alapoknak, az egyre kedvezőbb tulajdonságú fajtáknak, a kemikáliák növekvő felhasználásának, a kedvező mûszaki, technikai háttérnek és a nagyobb szakértelemnek köszönhetjük.

A globális felmelegedés következtében az utóbbi 1,5 évtizedben nőtt a száraz, aszályos évjáratok gyakorisága, tehát még inkább felértékelődött a fajták jelentősége, alkalmazkodóképessége.

A termesztési tényezők: az ökológiai (éghajlat és talaj), biológiai alapok (a termesztett növényfajon belül a fajtákból vagy hibridekből) és az agrotechnikai tényezőkből (vetésváltás, vetés, növényvédelem, betakarítás stb.) tevődnek össze.

Az említett tényezők rendkívül szoros összefüggésben vannak egymással, amelyek a technológiai változatot is befolyásolják a termesztés során.

A klímaváltozás miatt az időjárásunk az utóbbi másfél évtizedben szélsőségessé vált. A sokévi átlagtól kevesebb csapadék hullott és az eloszlása sem kedvező.

Az aszály kedvezőtlen hatását mérsékelhetjük megfelelő vetésváltással. A kukorica számára kedvező elővetemények az őszi búza, őszi árpa, repce, burgonya stb. A nagy vízigényû növények (pl. cukorrépa, lucerna) és a monokultúrás termesztés kifejezetten kedvezőtlen több szempontból. A harmonikus N-P-K tápanyagellátás elősegíti a termésnövelés mellett a kukorica vízhasznosítását is. A legfontosabb, hogy ismerjük a talaj AL-oldható, felvehető NPK tápanyagtartalmát és a tápanyag-visszapótlást ehhez kell igazítani, figyelembe véve, hogy a kukorica a N mellett a K-ellátásra a legigényesebb.

A kukorica mélymûvelést igényel, és jó minőségû magágyat. A kontinentális, szárazságra hajló éghajlatunk miatt fontos, hogy a talajmûvelés során minden mûveletet elmunkáljunk, és időben lezárjunk, hogy még a talajharmatot is meg tudjuk őrizni, víztakarékos legyen a mûvelés (1. ábra).

Az ökológiai adottságnak megfelelő, jó alkalmazkodóképességû hibridet kel választani (pl. PR37D25, PR37M81, DK 440, DK 391, Occitán, NK Thermo stb.).

A tőszám a termést nagymértékben meghatározó tényező. Az optimálisnál nagyobb tőszám növeli az aszályérzékenységet. Napjainkban a 65–75 ezer termő tőszám a legbiztonságosabb. Az optimális tőszámot a víz- és tápanyagellátás nagymértékben befolyásolja.

A klímaváltozás, a korábbi kitavaszodás miatt korábban lehet vetni (IV. 05–25.), így egyrészt a virágzás, megtermékenyülés kedvezőbb időszakra esik, másrészt csökkenthető a betakarításkori szemnedvesség tartalom is.

Kiemelkedően fontos a hatékony növényvédelem, a kártevők elleni védekezés és az eredményes mechanikai, valamint vegyszeres gyomirtás. Legbiztonságosabb a posztemergens gyomirtás megfelelő gyomfejlettségnél, jó kombinációval (pl. Callisto 4SC, Atranex, Banvel 480S). A Banvel 480S elpusztít minden kikelt gyomot, a Callisto 4SC és az Atranex pedig megakadályozza a magról kelő egy- és kétszikû gyomok kelését a tenyészidő alatt.

Az aszályos évjáratok miatt fontos, hogy minden agrotechnikai mûveletet optimális időben és jó minőségben végezzünk el (kép).

A ráfordítás színvonalától függően a termesztéstechnológia lehet intenzív, átlagos, mérsékelt ráfordítású és extenzív. Azonban nagyon fontos, hogy az ökológiai adottságoknak és a ráfordítás színvonalának megfelelő fajtát alkalmazzunk, mert ez a tény nagymértékben befolyásolja nemcsak a minőséget, hanem a termesztés hatékonyságát is. A termesztés lehet speciális célú, pl. a kukoricatermesztésben: étkezési kukorica előállítás (csemege, kukoricadara, pattogatni való kukorica stb.), takarmányozási célú, ipari (pl. invertcukor, bioetanol stb.).

A fajtát vagy a hibridet ennek a célnak megfelelően kell megválasztani. A legkorszerûbb termesztés a jövőben természetesen a mûholdas helymeghatározáson alapuló GPS precíziós termesztéstechnológia. Ebben az esetben előre elkészül a terület mûholdas térképe, ahol a terület víz- és tápanyagellátottsága, a gyomosodás mértéke pontosan meghatározásra kerül. A termesztés során az agrotechnika pedig ehhez igazodik. A tápanyag kiszórása nem a táblára egységesen történik, hanem a táblán belül, ahol kevesebb a tápanyag oda többet, ahol több, oda kevesebbet juttatnak ki, Ugyanígy, ahol jobb a talaj vízellátottsága ott nagyobb csíraszámot (tőszámot) lehet alkalmazni, a növényvédelemnél is a gyomirtó szerek kijuttatása a gyomosodás mértékéhez igazodik, m2-ként változik. Ez a technológia a hatékonyság és a környezetvédelem alapvető pillére. Ezen túl a jövőben nagyon fontos, hogy a termesztés célján túl fajtaspecifikus technológiát alkalmazzunk, mert csak az összes tényező közötti pozitív interakció lehet alkalmas a hatékonyság növelésére.

A termesztés során nem lehet eltekinteni az adott termőhelyi adottságoktól és a klimatikus tényezők alakulásától. Közismert, hogy a klíma jelentősen változóban van. Többek között a fosszilis energiafelhasználás növekedése miatt nő a légkör CO2 koncentrációja, aminek következtében felmelegedési periódus állapítható meg. Ez a tény növeli a evaporációt (a felületi párolgást), a talaj kiszáradása, az altalajvíz mélyebbre süllyed. Ezek együttesen pedig a talajok elsivatagosodásához vezethetnek. Az északi területek jégmezőinek nagymértékû olvadása elvezethetne a „Golf-áramlat” megszûnéséhez is, ami viszont jelentős lehûlést eredményezne.

A biológiai alapok Magyarországon az 1960-as évekig viszonylag szerények voltak, főleg ami a választékot illeti.

A termesztéstechnológia általában extenzív volt, az akkor termesztett fajták zöménél nem lehetett volna intenzív termesztést folytatni, hiszen pl. a rendkívül jó képességû Bánkúti 1201-es fajta magassága olyan volt, hogy intenzív termesztés esetén nőtt volna a megdőlés veszélye. A XX. század előtti szabadelvirágzású kukoricafajták inkább az extenzív körülményekhez alkalmazkodtak jobban. Ugyanakkor napjainkban a nagyszámú hibridek között vannak eltérő intenzitású, eltérő alkalmazkodóképességû, különböző minőségû hibridek, amelyek lehetővé teszik, hogy az ökológiai adottságoknak, a termesztés céljának és intenzitásának megfelelő hibridet válasszunk.

Természetesen korábban igen nagy jelentősége volt a tájfajtáknak, amelyeket adott ökológiai viszonyokra nemesítettek ki, vagy alakultak ki az évtizedek során, pl. a Szarvasi, Békésszentandrási lucernafajták, amelyek 10–12 évig sem ritkultak ki, vagy az 1950-es években köztermesztésbe került Kompolti és Mátraaljai baltacím fajták napjainkban is megtalálhatóak. Napjainkban adott szántóföldi növényfajon belül a fajták száma nagy (2. ábra).

Azonban a termesztett növények szerepe, a vetésszerkezet is folyamatosan változóban van. A jövőben még nagyobb szerepe lesz az olajnövények közül a napraforgó és repce termesztésének, a fehérjetakarmány növények közül a szójatermesztésnek, míg a gabonafélék közül a búza- és a kukorica-termesztésének,.

A 2. ábrán látható, hogy Magyarországon – a vetésszerkezetnek megfelelően – a legjobb a fajtaellátottság az őszi búza, kukorica és napraforgó esetén.

A jövőben azonban tovább kell javítani a növényfajon belüli fajták/hibridek tulajdonságait (táblázat).

A korszaknak és a termesztési célnak megfelelően nemcsak a fajtákkal szembeni követelmények változnak, hanem a fajták élettartama is, hiszen pl. a génerózió és a változó klimatikus tényezők következtében gyorsan változik a fajták termőképessége és a betegségekkel szembeni ellenállósága is (pl. a búzatermesztésre jellemző, hogy míg korábban egy fajta 40 évig is köztermesztésben volt, napjainkban pedig ez az idő 6–8 év.)

A búzafajták jellemzői:

• a termelésfejlesztésben a fajta a legolcsóbb, a leggazdaságosabb és a leggyorsabban megtérülő befektetés.

• Fajtával szembeni igényt módosítja:

• a korszerûbb termesztéstechnológia,

• a feldolgozóipar új igénye,

• a fogyasztói igény változása,

• az egyre jobb minőség iránti követelmény,

• a betegségekkel szembeni rezisztencia.

• A fajták élettartalma:

• Bánkúti 1201-es 40 év,

• 1960–70 körül 15–20 év,

• napjainkban 6–8 év.



A jövőben a fajtáknál a tenyészidő nagymértékben változhatna, pl. hosszabb tenyészidejû fajták javára, amelyeknek a potenciális termőképessége is nagyobb. Azonban a globális felmelegedés következtében nőni fog a vízhiány, ami gátat szab a hosszabb tenyészidejû fajták/hibridek termesztésben való növelésének.

A kukoricatermesztésben jelenleg a különböző tenyészidejû hibrideknek 1100–1400°C a hasznos hőösszeg-igényük, 2031–2040-re ez elérheti az 1800–1900°C-os is, viszont a csapadék sokévi átlaga évente 1–1,5 mm-rel csökken, ami azt jelenti, hogy a XXI. század feltétlen a vízhiányról fog szólni.

A jövőben a fajtákkal szemben támasztott követelmények nagymértékben fognak változni a növényfajon belül, de általánosságban fel fog értékelődni a fajták:

• termőképessége, termésbiztonsága,

• az alkalmazkodóképessége,

• a termesztési célnak megfelelő minőség,

• a kórokozókkal, kártevőkkel szembeni rezisztencia,

• a piaci és az ipari igényeknek megfelelő tulajdonságok.



A „Nemzeti fajtalistán” kívül a termesztők rendelkezésére áll az EU fajtalista is. Tovább szélesedik a fajtaválasztás lehetősége, ezzel együtt a fajtaválasztás jelentősége is.

Az EU-n belül egy fajta 10 évig van köztermesztésben, ezt követően a fajta gazdasági értékmérő tulajdonságait, a rezisztencia tulajdonságait újra meg kell vizsgálni és ha még mindig jobb a standard fajtákétól tovább maradhat a köztermesztésben. Magyarországon a fajták visszavonásig maradhattak köztermesztésben (pl. jelenleg még vannak az 1950–1960–1970-es években elismert fajták is, pl. Mátra baltacím, a Havanna II.c. dohány, és a Jubilejnaja 50-es őszi búza fajták is).

Az elkövetkezendő években Magyarországon egy fajta 15 évig lehet köztermesztésben, azt követően újra meg kell vizsgálni az értékmérő tulajdonságait. Még nagyobb szerepet fog kapni a „DUS” vizsgálat, ami a fajták megkülönböztethetőségét, az egyöntetûségét és az állandóságot jelenti.

A genetikailag módosított növényfajták (GMO) szerepe a jövőben tovább fog nőni, még akkor is, ha jelenleg a megítélése rendkívül eltérő, a környezetre gyakorolt hatása miatt. Azonban a GMO fajtákkal részben jól megoldható egy-egy rezisztencia tulajdonság (pl. Bt kukorica a kukoricamollyal szemben, a MON 863-as kukorica az amerikai kukoricabogár lárvájával szembeni rezisztens változat, vagy a totális gyomirtó szerekkel szemben rezisztens változatok/fajták). Másrészt a GMO fajták előállításához és forgalmazásához igen komoly gazdasági érdek fûződik.

Jelenleg a világon 100 millió hektáron termesztenek GM fajtákat, kukoricát, szóját, repcét, gyapotot, rizst.

Legnagyobb termelők: USA, Kanada, Argentína, Kína, India, Dél-Afrikai Köztársaság, környezetünkben pedig: Románia, Ukrajna és Bulgária engedélyezte a GM fajták termesztését.

Napjainkban a GMO növények 71%-a gyomirtó szerrel, 28%-a pedig rovarirtó szerrel szemben rezisztens. A GM növények kb. 80%-át állati takarmányként hasznosítják.

Az Európai Unió 1998–2004 között nem engedélyezte a GM növények kereskedelmi forgalmazását és kísérleti termesztését, a GM alapú élelmiszerek bevitelét. A tiltást 2004 májusában feloldották. Engedélyezték a GM kukoricából készült konzerv és friss csemegekukorica bevitelét.

A GMO-k élelmiszer- és takarmánycélú engedélyezési folyamata:

• A kérelmező az engedélykérelmet az FVM illetékes főosztályára nyújtja be. (Az engedélyt több bizottság véleményezi.)

• A GM vetőmagvakra is szigorú szabályozás van az EU-ban. Előírások szabályozzák az előállítást és forgalmazást.

• Az EU a Bt-11 csemegekukorica kereskedelmi forgalomba hozatalára engedélyt adott.

A Greenpeace ellenzi a GM organizmusok/szervezetek kibocsátását a környezetbe anélkül, hogy megvizsgálnák a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásait.

Ellenérvek:

• a gének elszabadulása visszafordíthatatlan változásokat okozhat a természetben,

• eddig még nem sikerült bizonyítani, hogy a GM növények biztonságosak lennének,

• a GM növények kiszoríthatják és kipusztulással fenyegetik a hagyományosan termesztett fajtákat.



Például a bejutott új gén kémiai folyamatokat zavarhat meg a sejtben, vagy más génekkel kölcsönhatásba lépve mérgező anyagokat, vagy allergiát okozó anyagokat termelhetnek.

Nem teljesen tisztázott az új génnek a DNS szerkezetére gyakorolt hatása. (DNS az összes genetikai információ hordozója.). A rovarirtó szerre ellenállóvá tett kukorica és gyapot BT-toxinja csak a rovarokat képes elpusztítani (nappali pávaszem).

A magyarországi nagy élelmiszergyártó cégek, követve a túlnyomó többségében GM mentes európai gyártó és forgalmazó cégek példáját, eddig nem használtak génmódosított növényekből származó alapanyagot. Ugyanakkor rengeteg olyan amerikai szója és kukorica alapú terméket importálunk, ami nagy valószínûséggel tartalmaz génmódosított összetevőt.

Míg Magyarországon kereskedelmi forgalomban viszonylag kevés genetikailag módosított élelmiszer van, addig az állatokat genetikailag módosított szójával és kukoricával etetik.

Az élelmiszergyártó és -forgalmazó cégek között vannak, amelyek garantálják GMO-mentes élelmiszer gyártását és forgalmazását és vannak cégek, melyek csak saját termékeikre garantálják a GMO mentességet, pl.: Tesco, Auchan.

2006-ban újabb genetikailag módosított termék, GMO kukorica importjára adott engedélyt az Európai Bizottság már ötödik alkalommal azóta, hogy 2005-ben feloldották az újabb engedélyek kiadására elrendelt tilalmat. A kukoricát takarmányként hasznosítják majd, az engedély 10 évre szól és minden (EU) tagországra vonatkozik.

Az 1507 (Pioneer-DuPont) és MON 863 GMO kukorica beviteli engedélyt kapott az EU-ba. A MON 863-s (USA) GMO kukoricát engedélyezték takarmányozási célra. A kukoricát az USA-ban is termesztik, amely ellenálló az amerikai kukoricabogár lárvájával szemben.

A jövőben a lehető legnagyobb mértékben veszik figyelembe a termelők a fajtamegválasztásnál az ökológiai igényeket, a fajták alkalmazkodóképességét és a piac igényét, a termesztési célnak megfelelő minőségi követelményeket.

A klímaváltozással és a piaci igények változásaival összefüggésben változhat a növénytermesztés szerkezete – a termesztett növényfajok összetétele – a növényfajokon belül pedig a fajták összetétele.

A felhasznált eredmények részben a GAK OMFB 00896/05. számú kutatási kísérletekből származnak.

Dr. Sárvári Mihály egyetemi docens

–Boros Beáta Ph.D. ösztöndíjas

DE AMTC MTK Növénytudományi Int.