A világ kukorica-termelésének majdnem felét az USA adja, az EU-ban (amely kb. 8%-ot tesz ki) Franciaország után Románia számít a legnagyobb termelőnek, viszont Magyarország az EU-10-ek közül a legnagyobb kukorica-exportőr. Igaz, a tavalyi szárazság és különösen a júliusi kánikula jelentősen csökkentette a terméshozamokat.
A kukorica számos élelmiszeripari és ipari termék előállításához szükséges, de főként még mindig állati takarmányként használják, igaz, egyre jelentősebb mértékben használják fel, mint nyersanyagot bio-etanol előállításához.
Bár jól alkalmazkodik az eltérő adottságú talajokhoz, nagy és biztos termések eléréséhez termesztésére nagyobbrészt a termékeny, kiegyenlített hő- és vízgazdálkodású középkötött mezőségi-, illetve erdőtalajok és a vízrendezett réti- és öntéstalajok a legmegfelelőbbek. A sekély termőrétegû, rossz vízgazdálkodású, heterogén, valamint a szikes és humuszban szegény, laza talajokon termesztését kerülni kell.
Zavartalan fejlődéséhez az egész tenyészidőszak alatt meleg hőmérsékletet igényel. Monokultúrában is jól termeszthető.
A kukorica víz- és tápanyagigényes növény, a termés mennyiségét az időjárás hatása és a tápanyag mennyisége befolyásolja legnagyobb mértékben. A tápanyagok közül káliumigénye kiemelkedően magas. Az aprított szár- és tarlómaradványokkal jelentős kálium- és szervesanyag-pótlást biztosítunk, amelyet különösen a monokultúrás termesztésnél kell figyelembe venni. A foszfor- és káliumtrágyákat, valamint a nitrogénadag kisebb részét, ha szármaradvány van, az őszi alapmûvelés során alaptrágyaként forgatjuk a talajba.
Ha az őszi alaptrágyázás elmaradt, a Genezis NPK-termékek jó vízoldhatósága lehetővé teszi a kora tavaszi alkalmazást, de a kellő hatékonyság érdekében a talajba legalább 10 cm mélyen kell bedolgozni. Ezt célszerû a nitrogénmûtrágyával együtt végezni.
A korábbi tapasztalatok és a legújabb mérések is tanúsítják, hogy a harmonikus tápanyag-gazdálkodás az időjárás okozta termésingadozást mérsékli és a termésbiztonságot javítja (táblázat).
Javaslatunk tavaszi alaptrágyára: 300–600 kg/ha kalciummal, magnéziummal, kénnel, bórral és cinkkel dúsított Genezis NPK 16:9:14 és Genezis NPK 20:10:10 kén-, cink- és bórkiegészítéssel. Startertrágyázást a közepesnél gyengébb talajokon érdemes alkalmazni, illetve akkor, ha tavasszal nem történt meg a nitrogénmûtrágyázás. Ez esetben Genezis NPK 22:11-et kén-, cink- és bórkiegészítéssel ajánlunk. Adagja 150–200 kg/ha. Fejtrágyázáshoz használjuk Genezis Pétisót 250–300 kg/ha mennyiségben. Hiánytünetek esetén, illetve a stressztûrő képesség növelésére Genezis Mikromixt javasolunk, hektáronként számoljunk 5–10 literrel. Szárazság esetén vagy levélanalízis alapján használjunk Genezis-Pétisolt, illetve Genezis Péti Mix Komplex Plusz lombtrágyát.
A tervezhető termésre számított foszfor- és káliummûtrágyákat 80–100%-ban az őszi alapmunkák során, középkötött, kötött talajokon a nitrogén egy részével, ősszel juttatjuk ki. A foszfor- és káliummaradék mennyisége (0–20%) tavasszal a vetőágyba dolgozva is kiadható. Monokultúrás termesztésnél csak annyi nitrogént célszerû kiadni, amennyi a bedolgozott szár- és tarlómaradványok megfelelő lebontásához szükséges.
A kukoricaszár visszaforgatásával a kijuttatandó kálium-hatóanyag mennyiségét 6–8 kg-mal csökkenteni lehet tonnánként.
A fajlagos tápanyagigény alapján számított foszforadagját 200 ppm felett a jó termőképességû talajokon 50–70%-kal, a közepes termőképességû talajokon 30–60%-kal, a káliumét pedig 250 ppm felett 50–80%, illetve 40–70%-kal lehet csökkenteni.
A feltüntetett dózisok csak tájékoztató jellegûek, a pontos és szakszerû tápanyag-visszapótlás érdekében szükséges a talajvizsgálat és az arra épülő szaktanácsadás.
Nitrogénmûvek Zrt.
