A 2007-es év súlyos aszályát követően egyértelmûvé vált, hogy komoly hibridkülönbségek alakultak ki.

Ezek a különbségek korrekt módon olyan kísérletekben voltak mérhetőek, melyeket szakszerûen, pártatlanul, a nyilvánosság bevonásával viteleztek ki, illetve értékeltek.



Ezeknek az adatoknak a forrásai a következő kísérleti rendszerek voltak:

1. Vetőmag Szövetség és Terméktanács, illetve a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (VSZT-GOSZ) által szervezett kisparcellás kísérleti rendszer, ahol az MgSzH (korábbi OMMI) biztosította a szakszerûséget és pártatlanságot. A kísérleti rendszer finanszírozását a következő szervezetek és vállalatok biztosították:

• Gabonatermesztők Országos Szövetsége

• Hőgyészi Agrokémia Kft.

• IKR Zrt.

• KITE Zrt.

• Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács



Az eredményeket minden kommentár nélkül úgy közöljük, ahogy azok megjelentek (1., 2., 3. táblázatok a következő oldalon). A forrás a „VSZT-GOSZ Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek”. A Kukorica Posztregisztrációs Kísérletek metodikája és eredményei teljes terjedelemben a www.vszt.hu és

a www.gabonatermesztok.hu honlapokon érhetőek el.

2. A termelők, forgalmazók által beállított kísérletek.

Termelők, forgalmazók is rendszeresen állítanak be kísérleteket, ezek az úgynevezett harmadik fél által beállított hibridösszevetések. Az ilyen kísérletek kivitelezése, betakarítása nemesítőktől független módon történik, az eredmények is bárki számára elérhetőek (1. ábra, alul).

3. Nemesítők által kivitelezett kísérletek. Ezek között országos lefedettséggel és a legnagyobb helyszámmal a Pioneer kísérletei voltak megtalálhatóak. A Pioneer kísérleti rendszere az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer követelményeinek megfelelően mûködik, a termelők együttmûködésével és folyamatos ISO ellenőrzés alatt, mellett. Ezek a kísérletek a vegetáció alatt láthatóak voltak, kitáblázták őket, és nagyszámú, nyilvános, betakarítással egybekötött bemutatót tartottak rajtuk. Tette ezt a Pioneer azért, mert az aszályban is vállalta termékei teljesítményét és hiteles, teljes körû tájékoztatást kívánt nyújtani a kukoricatermelőknek. A Pioneer kísérleti rendszer eredményeit a 2. ábra tartalmazza, alul.

Az eddig bemutatott kísérletekben közös, hogy a vegetáció alatt folyamatosan láthatóak és nyilvánosak voltak, kivitelezőjük a megbízhatóságra és a kiértékelés szakszerûségére komoly hangsúlyt fektetett.

Ezek után fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni, hogy a fent említett három, egymástól független, kísérlet típus azonos eredményre, azonos következtetésre jutott. A különböző hibridek teljesítménye a három kísérleti rendszerben azonos trendet mutat, ezzel is erősítve azok megbízhatóságát. Egyúttal azt is megállapítjuk, hogy a Pioneer kukoricahibridek adták a legjobb termést – ezzel a legnagyobb jövedelmet a kukoricatermelőknek.



Az elmúlt napokban megjelentek egy másik kísérleti rendszer adatai is, melyek az előbbiektől eltérő képet mutatnak. Ez a kísérleti rendszer Top20 néven került forgalomba.

Az első szemrevételezés után azonnal feltûnik, hogy a Top20 adatai szöges ellentétben állnak minden más, a fent bemutatott kísérletek eredményeivel.

Felvetődik a kérdés, hogy miért mutat más képet a Top20, mint a nagyüzemi tapasztalat és a független VSZT-GOSZ kisparcellás kísérlet. Nézzük mi lehet a gyökeresen eltérő eredmények hátterében.

A Top20-as kísérleteket sajátos elgondolás alapján állították be és értékelték ki, véleményünk szerint sok hibát elkövetve, melyeket röviden felsorolunk:

• a kísérletbe bekerülő hibridek egy részét a kísérlet beállítói döntötték el, a kísérletet nem finanszírozó fajtatulajdonos javaslatainak figyelmen kívül hagyásával;

• a kísérleti vetőmagok egy részét nem a fajtatulajdonosok biztosították;

• a kísérleti parcellák mérete – ismereteink szerint – az adott kísérlet kivitelezőjének döntése volt, nem volt egységes metodika;

• a kísérletek egy részét olyan vetőmag cégek állították be, akik kereskedelmi versenyben állnak a kísérletben szereplő hibridek közül nyolcnak a tulajdonosával (Pioneer 6, Syngenta 2), ezzel a függetlenség lehetősége erősen megkérdőjeleződik;

• a kísérletek kiértékelésével kapcsolatban több komoly szakmai kérdés vetődik föl, melyek közül a legkirívóbbakat emeljük ki:

• Pacsa esetében a kísérlet átlagvize 29,8%, a 12 hibridből 8 esetében még nem fejeződhetett be a tápanyag-beépülés. Ezt egy szakszerû kiértékelésnél észre kellett volna venni, jelezni az ésszerûtlenül korai betakarítás okát. Ezt a kísérletet ki kellett volna zárni, illetve minden olyan hibrid eredményét kihagyni, mely még nem fejezhette be a tápanyag-beépítést. Egyik sem történt meg, ami a kísérlet kiértékelésének szakmaiságát erőteljesen megkérdőjelezi.

• Helyenként végignézve a Top20 kísérleti adatait, találunk nagyobb szórású és kisebb szórású kísérleti helyeket – ez természetes. Az azonban már érthetetlen és több, mint szakszerûtlen, hogy egy kis szórású kísérleti helyen (Pacsa) bennmarad egy olyan eredmény, amely kb. 50%-kal alacsonyabb a kísérlet átlagánál. A PR36K67 esetében ez történt. Ezt nem magyarázza, hogy ez a hibrid FAO 500-as. Ennek a ténynek semmi köze a statisztikai szabályok betartáshoz. Ezzel a hibával a K67-től egy előkelő helyezést „vettek” el. De nem csak ennél a hibridnél történt meg ez a hiba – ha valaki figyelmesen végignézi az adatokat számtalan ilyen jelenséget talál.

• A hajdúböszörményi kísérletben a hibridek sorrendje megfordult. A többi hely eredménye alapján a FAO 400-as kísérletet egyébként megnyerő PR37F73 itt utolsó, minden szakmai indok vagy megjegyzés nélkül. Ugyanakkor a FAO 300-as kísérletekben szinte mindig az utolsó három helyek egyikén szereplő hibrid itt látványosan jól szerepel. Az előző problémához hasonlóan egy szakszerû kísérlet kiértékelésnek ezekre az anomáliákra fel kellett volna figyelni, jelezni a hiba okát és a hibás adatot az adott helyen nem lett volna szabad figyelembe venni, illetve az igen furcsa kevert adatot szolgáltató kísérletet ki kellett volna zárni.

Az adatok megjelentetése, nyilvánosságra hozatala körül tapasztalt anomáliák pedig felvetik a függetlenség kérdését:

• a Top20 eredményeivel annak hivatalos megjelenése előtt már találkoztunk termelőknél – amit az egyik fajtatulajdonostól kaptak;

• a Top20 eredményei már szerepelnek annak a fajtatulajdonosnak a katalógusában, akinek a 2007-es tapasztalatoktól és kísérleti eredményektől eltérő Top20 számok kedveznek.

A leírtak alapján a kérdésre, miszerint „Mi lehet a gyökeresen eltérő eredmények hátterében?”, véleményünk szerint a válasz a függetlenség és szakmai alaposság hiányában található meg.

Tudjuk, hogy ezek a szavak súlyosak, sokak számára sokkolók. A célunk nem az, hogy a Top20-as kísérletnek szakmai környezetet adó Magyar Kukorica Klub tagjai és támogatói között helyet foglaló többi szakember bármelyikét is megbántsuk, szakmai tudását, tisztességét megkérdőjelezzük, hisz a Top20-as eredmények kialakítását nem ők végezték, a furcsa eredmények még furcsább kommunikációjában nem vettek részt.

Reméljük, hogy a fentiek átgondolása után a Magyar Kukorica Klub eredeti céljai szerint a magyar kukoricatermesztésért tévő, független szervezetként tud a jövőben mûködni, a Top20-hoz hasonló, kereskedelmi célokat szolgáló kiadványoktól mentesen.

A 2007-es év szakszerû, pártatlan kísérleteinek eredményei önmagukért beszélnek. A 2007-es aszályos év hibridválasztó a magyar kukorica termesztésben. Stressztûrő, nagy termőképességû hibrideket választó év ez. Három csapadékos év után tesztelte a sztressztûrést, termésstabilitást és megbízhatóságot. Használja fel az év tapasztalatait Ön is annak érdekében, hogy termése minden évben a legjobbak között legyen.

 

Sipos Péter Kereskedelmi igazgató

–Kara Béla, Operatív Marketing igazgató