Ennek megfelelően a burgonya termelése, annak betakarításával nem fejeződik be, hiszen a nagytömegû termés – ez országosan évente 500–800 ezer tonna burgonyát jelent – megfelelő minőségû tárolásáról is gondoskodni kell. A hazai kb. 300–350 ezer tonna kapacitású, a burgonya – nagyhalmos, vagy konténerládás – téli tárolására is alkalmas, szellőztető rendszerekkel ellátott tárházakban (tárolóboxokban) néha 6–8 hónapig is biztosítani kell a burgonyagumók fiziológiai „szükségletét”, a tárolás anyagcsere folyamatát. A következőkben, olyan burgonyatárházi gépek és berendezések kerülnek bemutatásra, amelyek a tárolástechnika mûszaki fejlesztése szempontjából figyelemre méltók, illetve az egyes burgonyatárolók üzemeltetéséhez számításba veendők lehetnek. Jelen összeállítás a burgonya be- és kitárolása során alkalmazott berendezésekkel foglalkozik, és nem terjed ki a tárházak szellőztetés-technikai – már beépített – berendezéseire.
A betárolási technológia vázlatos ismertetése
A burgonyatárházi gépek sokféle kivitelben és megoldásban állnak a felhasználók rendelkezésére. Mindez abból adódik, hogy a burgonya-betakarító gépektől szállító jármûvekkel beérkező termény – a betakarító gép típusától, ill. kialakításától függetlenül – bizonyos mennyiségû föld-, rög-, és növényi szennyeződést tartalmaz, amelyek eltávolításra szorulnak, illetve abból, hogy a termény a továbbiakban közvetlen értékesítésre, továbbfeldolgozásra, vagy a tárolókba kerül. Ennek megfelelően a nyersáru feldolgozása a felhasználási célnak és a tárolási módszernek a függvénye. Amennyiben a termelő a burgonyát betárolás nélkül közvetlenül kívánja értékesíteni, úgy a feldolgozás valamennyi mûveletét – szennyeződések eltávolítása, a méreten aluli gumók leválasztása, osztályozás, válogatás, mérlegelés, csomagolás, zsákolás, esetleg mosás, hámozás – el kell végezni a szántóföldről beérkező nyersárun. Az így feldolgozott étkezési burgonya közvetlen, azonnali piaci értékesítésre – pl. zsákokban, zacskókban stb. – elszállítható.
A gyakorlatban – a kiépített szellőztetési rendszerekkel is ellátott tárolókban – elsősorban nagyhalmos (ömlesztett) módon, vagy tartályládákban (konténerládákban) tárolják a burgonyát. Ennek megfelelően betárolás előtt a burgonyát szennyeződés leválasztókon vezetik át, majd két frakcióra: 60 mm feletti étkezési és 60 mm alatti vető frakcióra bontják, s ezeket külön-külön betárolási vonalakon a tárolótérbe (tárolóboxba) szállítják. A burgonya további osztályozását, válogatását már a kitárolás idején végzik el.
A hatásos szellőztetésnek, tehát a tárolás legfontosabb munkafolyamatának alapfeltétele betárolás előtt a burgonya földszennyeződésektől való megtisztítása. A gumókon és a gumók között maradó föld ugyanis a gumók közötti hézagokat kitölti és a ventilátorokkal szállított levegő útját elzárja. Ez a jelenség általában gócokban szokott előfordulni és a szellőzetlen burgonyában romlási gócokat hozhat létre, amelyek a tárolási veszteségeket jelentősen megnövelhetik. Ugyancsak a tárolási veszteségek növekedésével lehet számolni, amennyiben a betárolás során, a gumók nagy esési magassága miatt azokon sérülések keletkeznek, ezért lényeges, hogy betároláskor a terményt minél kevesebb berendezésen „vezessük át” és az esési magasság minimális legyen.
A burgonya viszonylag nagy nedvességtartalmú „élő” anyag, azt a betakarítás, terményszállítás, tárolás-előkészítés és a betárolás során jelentős mértékû sérülés éri, amely nem kielégítő tárolási körülmények között romlást, apadást, ennek megfelelően nagy veszteségeket okozhat. A veszteségeket tovább növeli még a külső levegő tárolási ciklus alatti jelentős – pl. -20°C–+20°C – összességében akár 40°C közötti hőingadozása, s az alacsony páratartalom. Ezek a veszteségek a tárolás során (akár) a 10–15%-ot is elérhetik és így az ágazat jövedelmezőségét jelentősen csökkenthetik.
A betárolási technológiai folyamat elvi kapcsolódási vázlatát, az anyagfajták megjelölésével az 1. ábra szemlélteti.
A termény fogadása, tárolás-előkészítése
A burgonyatárolás előkészítése a szántóföldről szállító jármûvekkel beérkező termény fogadásával kezdődik, amelyre különböző teljesítményû beépített (stabil) vagy áttelepíthető (mobil) fogadógaratokat alkalmaznak. A beépített fogadógaratok (pl. T-236/S) a tárház külső részén süllyesztve kerülnek elhelyezésre és az ömlesztett burgonya oldalra billenős szállító jármûvekről történő átvételére, tárolására, illetve feldolgozó berendezésre való továbbítására szolgálnak. A mobil fogadógaratok – igaz a beépítetteknél kisebb teljesítményûek – különböző kiegészítő berendezésekkel sokoldalúan használhatók fel, és betárolás előtt a tárházak legkedvezőbb pontjain elhelyezve a betároló vonal hosszúságát jelentősen lecsökkenthetik. Az egyszerûbb kivitelû fogadógaratok a termény fogadása mellett föld-, és apró (méreten aluli) burgonya leválasztást is elvégeznek. Korszerû, több funkciós kivitelûek (pl. AMAC; BLUETECH; BILJSMA HERCULES; GRIMME; CITO; EKKO; FR. DEHNE, stb. cégek fogadógaratjai), amelyekhez a föld- és méreten aluli burgonyaleválasztók mellett rögtörő hengersorok is felszerelhetők, s a leválasztott szennyeződéseket külön-külön szállítószalagokkal lehet eltávolítani. Néhány cég olyan fogadógaratot is kínál, amelyhez – az előzőekben ismertetett többfunkciós berendezések mellett – egy komplett válogató asztal és méret szerinti osztályozó is hozzákapcsolható, 6 fő (kézi munkaerő) válogatásával a burgonya közvetlenül a tárházba, vagy a felhasználás helyére szállítható. Ilyen – komplett – felszereltségû fogadógaratja van az angol R.J. Herbert LTD-nek is, amelynek érdekessége, hogy néhány részegység cseréjével a berendezés a burgonyán kívül hagyma és sárgarépa osztályozására is alkalmazható.
Az előzőekben felvázolt mobil fogadógaratok hátránya viszont az, hogy a szállító jármûről a termény csak hátra billentve üríthető a garatokba.
A mobil fogadógaratok feldolgozó kapacitása (teljesítménye) igen változó, az a kialakítástól és az elhelyezéstől függően 3–70 t/h, de akár 125 t/h is lehet.
A burgonyaosztályozás berendezései betároláskor
Az osztályozó gépek a burgonyafeldolgozó, manipuláló gépsorok egyik legfontosabb tagjai. A különböző osztályozó gépek mûködési elv szerinti felosztása a következő lehet:
• osztályozás profilgörgők (diaboló hengersorok) segítségével (pl. DEHNE, BIJLSMA HERCULES stb.);
• osztályozás haladó (forgó) láncrostával (pl. BIJLSMA HERCULES, EKKO stb.);
• osztályozás lengő síkrostával (pl. DIJKSTRA. SKALS. stb.);
• osztályozás lengő-haladó mozgást végző láncrostával (pl. JABELMANN, VISSER);
• húros osztályozás (pl. TARSUS, LOCKWOOD stb.).
A holland BIJLSMA HERCULES cég osztályozó gépe négyzet-rácsos láncos szalagok cseréjével 20–85 mm-es frakciókra képes a burgonyát 5 mm-es fokozatonként (!) szétválasztani. Az EKKO dán cég burgonyaosztályozó gépei görgős kivitelûek, 10–18–28 t/h teljesítmények elérésére képesek. A német FORTSCHRITT a továbbfejlesztett K-728 görgős válogató asztalát ajánlja, amely mellett 4 fő ülve végezheti a válogatást. A görgősor sebessége az anyagáramtól függően 0,08–0,34 m/s között fokozatmentesen állítható, így a válogatás teljesítménye 3–6 t/h közötti lehet.
Terményszállítás, anyagmozgatás a tárházakban
Az osztályozott, méretfrakció(k)ra bontott burgonyagumók szállítására – a terménynek a tárolótérbe juttatására – különböző (sík- és vályús) szállítószalagok alkalmazhatók. A termény mozgatására alkalmazott berendezések lehetnek vízszintesen szállító, emelhetően szállító, különböző szélességû és átadási magasságú szalagok. Ezen szalagok különféle (sík- vagy vályús, bordázott, emelhető, mozgatható) típusait szinte valamennyi gyártó (pl. ALEX Kft., BIJLSMA HERCULES, DOWS, FORTSCHRITT, GRIMME, HERBERT, VISSER stb.) ajánlja. Ezek mobil (áthelyezhető), 2–16 m hosszúságú, egybeépített vagy teleszkópos, 0–120°-ig is elfordítható gumihevederes szállítószalagok, síkban futó és vályús hevederekkel.
A szögbeállítható teleszkópos szalagok igen jól alkalmazhatók az egyes tárolóterekben, kis helyigényûek és mellettük – kézi munkaerővel – a burgonya válogatására is lehetőség nyílik.
Az egyes berendezések szögbeállítása kézi és gépi is lehet. Szállítási teljesítményük általában 30–60 t/h közötti, de néhány típusnál a 100–120 t/h szállítási teljesítményt is elérheti.
A burgonya betárolása, halomba rakása
A betároló, halomrakó berendezések különböző (~ 6–20 m) hosszúságban, általában teleszkópos és (állítható) 1,5–8,2 m rakodási magasságú kivitelben készülnek (pl. AMAC, BIJLSMA HERCULES, GRIMME, CITO stb.). Lényeges, hogy ezen betároló szalagok – 0–90° közötti – oldalirányú (pásztázva terítő) mozgást végezve, egyenletesen terítsék el a terményt. Ugyancsak lényeges, hogy halomba rakáskor a burgonya esési magassága minimális legyen, így a termény minél kisebb sérüléssel kerüljön betárolásra. A berendezéseket villanymotorokkal hajtják meg és többségük magajáró kivitelû. A gépvázak négy keréken gördülnek, amelyek közül kettő kormányozható. A betároló szalagok lapátos kivitelûek és külön-külön villanymotorral van meghajtva a szalag, a szalagemelő berendezés, valamint a gép mozgását biztosító járószerkezet.
A kitárolás és feldolgozás-előkészítés technológiai folyamata
A tartós tárolás alatt, vagy azt követően a kereskedelmi – felhasználási – igényektől függő időpontban, gyakran szakaszokra bontva, kerül sor a burgonya kitárolására, feldolgozás-előkészítésére.
Az előzőekben ismertetett technológiának megfelelően a 60 mm (keresztátmérő) méretnél nagyobb étkezési burgonya kitárolása és zsákolása – zacskózása – a tárolás egész időtartama alatt folyamatosan történhet meg. A 60 mm alatti vetőburgonyát viszont február-március hónapban, általában március közepéig szokták kitárolni (zsákolni). A tartósan tárolt burgonyát a kitárolást megelőzően legalább 10°C hőmérsékletre fokozatosan fel kell „melegíteni”. A felmelegítés célja a kitárolás, osztályozás, válogatás és csomagolás során a gumósérülés alacsony szintentartása. A felmelegítést lassú ütemben, a burgonyahalom hőmérsékleténél 1–2°C-kal melegebb levegővel lehet elvégezni. Ilyen szempontból a nagyhalmos (garmadás) tárolással szemben előnyös a tartályládás (konténerládás) tárolás, mivel ilyenkor mindig csak a felhasználás – feldolgozás – igényétől függően, csak egy bizonyos mennyiségû burgonya felmelegítésére kerül sor.
A kitárolás gépsorának első tagja a magajáró halombontó, un. garmada-felszedő gép, amelynek munkaminősége döntő jelentőségû a burgonya sérülése szempontjából. Az ilyen rendszerû gépeknek nagy előnye a mozgékonyság és a nagy (40–80 t/h) felszedési-szállítási teljesítmény.
A vetőburgonya útja a kitároló géptől – különböző szállítószalagok segítségével – az osztályozó-, vagy közvetlenül a válogató berendezés(ek)hez vezethet. Amennyiben a vetőburgonyát osztályozzák: két (28–45 mm és 46–60 mm) méretfrakcióra bontják az anyagot, s azok külön-külön kerülnek a válogatóasztal(ok)ra. Osztályozásra mobil (áthelyezhető), valamint a válogatóasztallal egybeépített berendezések egyaránt jól alkalmazhatók, helyváltoztatásuk könnyebb és a kitároló gépsor átrendezésénél ez előnyösebb. Az osztályozó berendezésről a szaporítóanyag – a frakcióknak megfelelően – külön-külön szalagos, vagy görgős válogatóasztalokra kerül, ahol a válogató személyzet (2–6 fő), kézi munkaerővel a sérült, beteg és fertőzött gumókat eltávolíthatja. A válogató berendezések közül a szalagos válogatóasztalok alkalmazása a nagyobb feldolgozási teljesítmény és a gumófertőzések továbbadásának megakadályozása szempontjából előnyösebb mint a görgős válogatóké, ahol viszont a gumók vizuális megfigyelésére jobb lehetősége van a válogató személyzetnek, s a sérült/beteg (hibás) gumók teljes mértékben eltávolíthatók. A kézi válogatás után a vetőgumók zsákolhatók, tartályládákba tölthetők, vagy ömlesztve a felhasználás helyére szállíthatók.
Az étkezési célra termelt és tárolt burgonya kitárolása az előzőekben – a vetőburgonyánál – leírtaknak megfelelően a halombontó-kitároló géppel kezdődik meg. A kitárolt (60 mm-nél nagyobb keresztátmérőjû) burgonyát sík, vagy vályús, általában teleszkópos és elfordítható szögbe állítható szállítószalagokkal az egybeépített (mobil) osztályozó-válogató berendezésekre juttatják. Az osztályozást – igény szerint – általában két méretfrakcióra: 61–80 (85) mm, ill. > 81 (86) mm közötti keresztátmérőre végzik el, de ez sok esetben el is maradhat. Az osztályozást válogatás követi, ahol (a szalagos, vagy görgős válogatóasztalokon) megtörténik a sérült/beteg, hibás gumók (és esetleges rögök, szárrészek) kiválogatása. A megtisztított, immár piackész burgonya ezután a zsákoló berendezések előtároló tartályába, majd onnan zsákokba (necchálókba), illetve tartályládákba kerülve különböző anyagmozgató berendezésekkel juttatható a felhasználás helyére.
A kitárolási, feldolgozás-előkészítési technológiai folyamatok elvi kapcsolódási vázlatát a 2. ábra szemlélteti. Természetesen az előzőekben felvázolt mobil berendezések lehetőséget nyújtanak a helyi tárolótér körülményeihez és a felhasználási igényekhez igazodó technológiai folyamatok összekapcsolódására is.
Halombontás, garmadafelszedés kitároláskor
A burgonya 4–5 m magas, ún. nagyhalmos (ömlesztett) tárolása esetén a halom bontására, a garmada felszedésére a villanymotorokkal meghajtott, magajáró kitároló-halombontó gépek használhatók (pl. BIJLSMA HERCULES; OLDENHUIS & PRINSEN/VISSER; FR. DEHNE). Az egytengelyes futómûvel rendelkező, kormányozható, előre- és hátrameneti mozgásra alkalmas járószerkezettel rendelkező gép szalagos garmadafelszedő szerkezettel, billenthető, változtatható leadó magasságú teleszkópos szállítószalaggal rendelkezik. A gép vezérlését – a felszedő szerkezet végénél kialakított kezelőülésből – külön gépkezelő végezheti el. A felszedőszalaghoz, illetve a járószerkezethez csuklósan kapcsolódik a teleszkópos szállítószalag, amelynek hátsó része – üzem közben – görgős támasztólábakon a tárolótér betonpadozatára támaszkodik. Ez – és természetesen a terményszállító szalag teleszkópos megoldása – lehetővé teszi a felszedő (orr) rész előre-hátra történő mozgatását, a törzscsuklós kivitel pedig akár 90°-os oldalirányú kitérést (halomba hatolást) biztosít. A mozgékony, gyors helyzetváltoztatásra képes különböző kitároló-halombontó gépek felszedési-, terményszállítási kapacitása 40–80 t/h közötti felszedő szalagjaik 350–650 mm szélességûek.
Osztályozás, válogatás
A burgonya osztályozásának gépei – elsősorban a mûködési elv vonatkozásában – az előzőekben anyagrészben érintőlegesen már ismertetésre kerültek. Most azok az egybeépített, vagy összekapcsolható (mobil) osztályozó-válogató berendezések kerülnek bemutatásra, amelyek az egyes tárházak manipuláló tereiben elhelyezve a burgonyafeldolgozás előkészítésében eredményesen alkalmazhatók (pl. BIJLSMA HERCULES; BLUETECH; DEHNE; DE BRUYNE; EKKO; EURO-Landmaschinen; JABELMANN; SCHOUTEN; SKALS stb.). Mint a felsorolásból látható, az ilyen berendezések különböző feldolgozási teljesítményû és (2–5) méretfrakcióra bontó változatait igen sok gyártó kínálja a burgonyakitárolás technológiájában. A kerekeken gördülő, áthelyezhető berendezések általában három fő részegységből épülnek fel, amelyek a következők:
• lapátos elevátor a burgonya átvételére és felemelésére (előtároló garattal);
• láncos, görgős, vagy rostás osztályozó egység (különböző cserélhető négyzetrácsokkal, illetve lengő síkrostákkal);
• szalagos, vagy görgős válogatóasztal (változtatható szalag-,
illetve görgősebességgel, terményleadó-, vagy zsákolóvéggel).
A kitároló géptől szállítószalagon érkező burgonya az elevátor előtároló garatjába hullik és a lapátos szalag – egy csúszdán keresztül – az osztályozó berendezésre juttatja a terményt. Az anyag – megkívánt – méretfrakciókra bontása itt történik meg. A rostá(ko)n áthulló, kisebb (keresztátmérőjû) méretû gumók válogatás után – szállítószalaggal – a további feldolgozás helyére szállíthatók. A felső rostán fennmaradt nagyobb méretû gumók szintén a válogató berendezésre kerülnek. A válogatóasztalon haladó anyagból a sérült, beteg és fertőzött gumók kézi munkaerővel távolíthatók el. A válogatóasztal végén kialakított terményleadó csúszda (vagy zsákolófej) lehetőséget biztosít a burgonyagumók további feldolgozás-előkészítési helyre juttatására (pl. zsákoló, csomagoló berendezés, konténerláda stb.).
A mobil osztályozó és válogató berendezések előnyei:
• jó munkaminőség, pontos méretre való osztályozás;
• könnyen áttelepíthetők: a manipuláló tér „legkedvezőbb” helyére telepítve a kitárolási vonal hosszúsága jelentősen lecsökkenthető;
• kis (6–10 m2-es) helyigény;
• a válogató- és az osztályozó berendezések külön-külön, vagy a technológiai vonalba beépítve is üzemeltethetők;
• egyszerû felépítésükhöz képest kedvező feldolgozókapacitás;
• viszonylag csekély villamosenergia-felhasználás.
Kiszerelés, zsákolás, csomagolás
A manipulálás (osztályozás + válogatás) után a kitárolt termény – a felhasználástól függően – ömlesztett állapotban, vagy kisebb mennyiségekben kiszerelve kerülhet a felhasználás helyére. A vetőburgonyát 25–30–50 kg-os zsákos kiszerelésben, vagy – elsősorban a saját vetőgumó-szaporítás esetén – ömlesztve használják fel. Az étkezési burgonya kiszerelt állapotban 1–2-(2,5)–5–10–(12,5)–20–25 kg-os egységekben kerül forgalomba. Az általában elterjedt csomagolóanyag: necchálós zsák, Raschel (rasel) zsák, PE-fólia, de Nyugat-Európában a papírzacskós, necchálós zacskós csomagolóanyagokat is alkalmazzák.
Az étkezési és a vetőburgonya általánosan elterjedt csomagoló gépei a félautomata és a mérlegelő-automata zsákoló berendezések. Ezeket a berendezéseket – különböző csomagolóanyagok alkalmazásával – szintén sok cég (pl. AFFELDT; BIJLSMA HERCULES; MANTER; NEWTEC; EKKO; SKALS; SPANG & BRANDS; UPMAN stb.) gyártja és kínálja a felhasználók részére. Ezen berendezések között az egyszerûbb kivitelû félautomata zsákolók mellett, amelyek csomagolási teljesítménye – a csomagolt egységek tömegétől függően – 3–15 zsák (zacskó) percenként, a korszerû kivitelû, számítógéppel vezérelt kombinált mérlegelő rendszerrel ellátott automata zsákoló gépek 20–45 db csomagot is képesek készíteni percenként, ami akár 30 t/h csomagolási teljesítményt biztosít. Az automata mérlegelő-zsákoló berendezésekhez különböző kiegészítő egységek (pl. neccháló záró; pneumatikus hálózáró, fóliázó; automata címkéző, nyomtató, feliratozó; zsákelvarró stb.) is tartozhatnak, így a kiszerelt áru közvetlenül kereskedelmi forgalomba hozható.
Egyéb tárházi gépek, berendezések
Az eddigiekben tárgyalt anyagrészekben elsősorban a kisebb (< 6000 t) tárolókapacitású tárházakban használt mobil gépek és berendezések kerültek bemutatásra. A nagyobb tárolókban már kiépített (stabil) be-, és kitároló gépsorok, szállító pályák, komplett osztályozó rendszerek találhatók meg, amelyek nagyobb kapacitásuk révén a betárolás idejét jelentősen lerövidítik, s kitároláskor – a felhasználás igényétől függően – a kitároló rendszer kapacitását maximálisan kihasználják.
Az egyéb tárházi gépek és berendezések közül kiemelendők, az egyre inkább elterjedésben lévő tartályládás (konténerládás) tároláshoz kapcsolódó terménykezelő (ládatöltő/-ürítő) berendezések, amelyek különböző kivitelekben állnak a felhasználók rendelkezésére (pl. BIJLSMA HERCULES; DOWS; HERBERT; OLDENHUIS & PRINSEN; D.T. DIJKSTRA; DEHNE; INNOKAT; SKALS stb.). A tartályládák megtöltésére szolgáló berendezéseket betároláskor a fogadógaratok terményleadó szalagok végéhez csatlakoztatják, míg kitároláskor azok az osztályozó + válogató berendezésekhez kapcsolhatók. Az automatikus ládatöltők lehetővé teszik, hogy a burgonya minimális esési magassággal és így szinte sérülés nélkül töltse meg a konténerládákat. Ezeknél a berendezéseknél kétoldali feltöltésre van lehetőség: oldalanként automatikus érzékelők érzékelik a ládák telítődését és annak megfelelően mozgatják terményleadó szalagjaikat, vagy hidraulikusan emelik/süllyesztik a tartályládákat (pl. INNOKAT; DOWNS; HERBERT; O. & P. VISSER). Egy másik megoldásnál a feltöltőszalag két végén függőlegesen elhelyezett töltődés érzékelővel ellátott, elektrohidraulikusan vezérelt – lapátos elevátorok végzik a termény tartályládába juttatását (pl. BIJLSMA HERCULES, DEHNE).
Ismertek olyan kivitelek is, amikor egy lapátos emelőszalaggal juttatják a ládákba a burgonyát, s a termény sérülését a szalagvégre szerelt eséscsökkentővel akadályozzák meg (pl. BIJLSMA HERCULES, SKALS).
A tartályládák ürítése – pl. szállítószalagra, vagy készletező bunkerba – mechanikus, elektro hidraulikus, vagy kombinált módon különböző ládaürítő (ládafordító) berendezésekkel végezhető el (pl. BIJLSMA HERCULES; DEHNE; DOWNS; D.T. DIJKSTRA; INNOKAT stb.). Mint valamennyi anyagmozgatási mûveletnél az elsődleges cél itt is a burgonya sérülésének elkerülése, minőségének megóvása. Ezért ezen berendezések kialakítása olyan, hogy ürítéskor – a ládák átfordításakor – a burgonya esési magassága minimális legyen.
Az ismertebb tárházi gépek és berendezések főbb mûszaki adatai az 1–2. táblázatokban kerültek összefoglalásra.
A cikk szerzője: Dr. Fûzy József
