Szerelés

Minden gumiabroncs, de különösen a nagyméretû traktorabroncsok fel- és leszerelése különös figyelmet, és szakképzettséget igényel. Alapvetően a következőket kell betartani a felszerelésnél:

• kizárólag az adott gumiabroncshoz előírt, megengedett méretû keréktárcsát szabad használni;

• a keréktárcsa tiszta és kifogástalan állapotú (rozsda- és deformációmentes) legyen;

• a gumiabroncs peremeit és a keréktárcsa pántszarvait a felszerelés megkönnyítésére csak növényi alapú szerelőzsírral (pl.: Tip-top Universal Montier Pasta) kell bekenni. Esetenként szappanos vízoldat is megfelel;

• szennyezett, sérült köpenyt csak megfelelő tisztítás, javítás után lehet felszerelni. Ha a sérülés nem javítható, a köpeny nem használható;

• figyelemmel kell lenni a helyes forgásirányra. A traktorabroncsok nyílbordázatának „V”-alakú nyomképe a haladási irányba legyen nyitott, mert extrém esetek (túl laza homoktalaj) kivételével ilyen állásban fejt ki nagyobb vonóerőt;

• be kell tartani az általánosan előírt mûveleti sorrendet és a biztonságtechnikai szabályokat. A speciális kézi szerszámok, vagy gumiszerelő gép használata elősegíti a szakszerû munkát (1. kép). Utóbbit kell előtérbe helyezni a szakszerû szerelés érdekében;

• nagyon fontos, hogy a felfújásnál nem léphető túl a 2,5 bar belső levegőnyomás (mint maximális szerelési nyomás). Ha valamelyik perem ennél a nyomásnál még nem ülne fel a pántra, a levegőt teljesen ki kell engedni, és a pánt ellenőrzése után a felfújást újra kell kezdeni;

• a szerelés sikeres befejezése után az abroncs belső levegőnyomását az üzemeltetési nyomásra kell beállítani, amelyhez a gumikatalógusok adnak segítséget.

Üzemeltetés

A mezőgazdasági gumiabroncsok üzemeltetése során gondoskodni kell a gyári használati utasítások és az adott gumiabronccsal üzemelő gép kezelési kézikönyvében a járószerkezetre vonatkozó előírások betartásáról. Így lehet elérni, hogy a gumiabroncs túlterhelés nélkül hordozza a gép súlyát, megfelelő hatásfokkal transzformálja a motorteljesítményt vonóhorog teljesítménnyé, felvegye az oldalirányú erőket (kormányzásnál, lejtős területi munkáknál), a talajban ne okozzon az elkerülhetetlennél nagyobb tömörödést, a talajegyenetlenségekből származó lengések csillapításával megfelelő vezetési komfortot biztosítson, és nem utolsó sorban hosszú (hátsó kerekeken legalább 4000–5000 üzemóra) legyen az élettartama.

Nagyon fontos a körülményeknek megfelelő helyes belső levegőnyomás beállítása, üzemelés közbeni folyamatos ellenőrzése, korrigálása, hiszen elsősorban ettől függ a teherbírás, a vonóerő-kifejtés, a talajnyomás, a lengéscsillapítás, a fékhatás és az élettartam.

A különböző belső levegőnyomásokhoz arányosan változó terhelhetőség tartozik. Ismert, hogy a gyártók a szántóföldi névleges terhelésadatokat radiál traktorabroncsokra 40 km/h, diagonálnál 30 km/h sebességhez adják meg. Magasabb sebességtartományban a különböző belső levegőnyomásokhoz tartozó terhelhetőséget csökkenteni kell, alacsonyabb munkasebességeknél a terhelés azonban jelentősen (akár 150%-ra) növelhető. Az erre vonatkozó irányszámokat a gumikatalógusok tartalmazzák.

Kombájnoknál (ahol a terhelés ciklikus) az alacsony (4–8 km/h) munkasebesség-tartományban a hajtott gumiabroncsok névleges terhelése akár 70%-kal is növelhető, de csak akkor, ha a tábla lejtése nem több, mint 20% (ez kb. 11°-os dőlésnek felel meg).

Traktoroknál, barázdában járó ágyekével történő szántáskor a barázdában járó gumiabroncsokba, vagy oldalra szerelt munkagép (pl.: függesztett szecskázó) üzemeltetésekor a terhelt-oldali kerék gumiabroncsába 0,2–0,3 bar többlet-levegőnyomást kell beállítani.

Könnyebb felszíni talajmunkáknál (pl.: vetőágy előkészítés), vetésnél, permetezésnél 10 km/h munkasebességnél a terhelés függvényében átmenetileg 0,6–0,7 bar nyomással dolgozhatunk, így csökkenthető a taposási kár. Nagyobb vonóerőt igénylő talajmunkáknál azonban csak az optimális nyomásértékekkel érdemes dolgozni.

Szántóföldi vonóerő vizsgálatokkal kimutatták, ha a körülményekhez képest a legmegfelelőbb belső levegőnyomásnál nagyobb nyomással üzemeltetjük a traktorabroncsokat, az vonóerő veszteséget okoz azáltal, hogy a kisebb felfekvési felületeken egyidejûleg kevesebb kapaszkodóborda hasít a talajba. Kisebb lesz az eredő kerületi erő, így arányosan csökken a kifejthető hasznos vonóerő is.

A szántóföldön végzett munka utáni országúti közlekedés esetén a belső levegőnyomást célszerû legalább 25–30%-kal emelni. Mindenképpen el kell kerülni azonban a túl alacsony, vagy a túl magas belső nyomásokat. Előbbi esetben a futófelület, illetve a vázszerkezet idő előtt tönkremegy, utóbbinál pedig csökken a gumiabroncs hatékonysága és rendellenes kopások lépnek fel.A túl alacsony belső levegőnyomás esetén a futófelület kopása a két szélen fokozottabb. Gördüléskor mind kereszt-, mind hosszirányban jobban benyomódik, ezért nagyobb a deformációs munka. Ennek hatása egyrészt a túlmelegedés, aminek a következménye, hogy a karkasz rétegei elválhatnak, másrészt az állandó hajlítás miatt a karkaszban repedések, törések keletkezhetnek. Ha traktorabronccsal kemény útfelületen (pl.: kiszáradt földút, aszfaltút) a szántóföldi munkákra ajánlott alacsonyabb belső levegőnyomással közlekedünk, a kapaszkodóbordák idő előtt elkopnak, letöredeznek, megnő az üzemanyag-fogyasztás is. A túl magas belső levegőnyomás pedig egyenlőtlen futókopást idéz elő, ami középen fokozottabb mértékû, ezáltal csökken a vonóerő, romlik a lengéscsillapító hatás. A túl kemény gumiabroncs ütéssel szembeni ellenállóképessége is csökken, ez könnyen oldalfal-, vagy futórész-repedéshez vezet (grafikon).

Traktorabroncsok vízfeltöltése

Ismert, hogy az adhéziós súly növelésével arányosan növelhető a vonóerő, ami főleg a nehezebb szántóföldi talajmunkák (pl.: szántás, középmélylazítás, mélykultivátorozás, pótkocsik vontatása) során válhat szükségessé. Az adhéziós súly a pótsúlyok használata mellett a gumiabroncsok vízfeltöltésével is növelhető (2. kép). Általában a gumiabroncs (megközelítően tórusz, vagy ellipszis keresztmetszetû forgástest) térfogatát 70–75%-ig töltik fel vízzel. Ebben az esetben a gumiabroncs még hasonló rugalmasságú, mint tisztán levegővel töltött állapotban. Mivel az említett talajmunkákat legtöbbször az őszi-téli fagyos időszakokban is végzik, ezért a víz fagyáspontját csökkenteni kell. Ez leginkább kalcium-klorid hozzáadásával lehetséges (ami ugyancsak növeli a ballasztsúlyt). A folyadék feltöltése és ürítése speciális szelepen keresztül történhet. Ügyelni kell arra, hogy a töltő-ürítő szelep feltöltéskor függőleges helyzetben, leeresztéskor értelemszerûen alsó helyzetben álljon. Fontos továbbá, hogy a belső levegőnyomást az abroncs paramétereinek és a többletterhelésnek megfelelő névleges értékre kell beállítani.

Üzemeltetési hibák

A mezőgazdasági gumiabroncsokra a gyártók jótállást vállalnak. Ez általában a radiál köpenyekre 5 év, diagonál és implement köpenyekre pedig 3,5 év a gyártási időtől számítva, amennyiben ezeket az átlagos használati körülmények között üzemeltetik és betartják a szerelési és tárolási előírásokat.

Sajnos a helytelen üzemeltetés következtében nagyon sok olyan meghibásodás adódhat, amely csökkenti a gumiabroncs használhatóságát és élettartamát. Üzemeltetési hiba tipikus következménye többek között a bordák repedése, beszakadása és letöredezése, amelyeknek oka a túl nagy vonóerő fellépése. Túlterhelés következtében radiál irányú vállrepedések és a bordák erőteljes kopása jelentkezik. A köves, kavicsos, száraz, kemény burkolatú úton, illetve talajon való gyakori használat szintén idő előtt tönkreteszi a futófelületet és a bordákat.

Az oldalfal sérülései elsősorban az éles, kemény tárgyakhoz való ütközés miatt lépnek fel, illetve az ikerszerelésû abroncsoknál a két abroncs közé szorult kő, vagy más idegen anyag okoz meghibásodást. A peremsérülések a hibás pánt és a helytelen szerelés miatt következnek be. A folyamatos, vagy teljes levegővesztés esetén az abroncs oldalfalában és a bordavégeknél a szövetváz szétroncsolódik (legyalogolt abroncs).

Karbantartás

A gumiabroncsok belső tömlőiben, de különösen a tömlő nélküli abroncsokban a belső levegőnyomás a kifogástalan szelepek ellenére – elsősorban a levegő diffúziója révén – idővel magától is lecsökken, akár 30–35%-kal. A mezőgazdasági gumiabroncsok belső levegőnyomását legalább havonta, erre a célra alkalmas, hitelesített nyomásmérő mûszerrel ellenőrizni (és korrigálni) kell az üzemeltetés megkezdése előtt, hideg állapotban. Ez azért fontos, mert üzemelés közben a gumiabroncsba zárt levegő a külső hőhatástól és az abroncs hiszterézistől felmelegszik és ilyenkor a belső levegőnyomás természetszerûen magasabb a névleges értéknél. Amennyiben az ellenőrzésre mégis a felmelegedett abroncson (üzemmeleg állapotban) kerül sor, akkor a terheléstől függően az előírtnál 0,2–0,4 bar-ral nagyobb levegőnyomás a megengedett. Az üzemmeleg gumiabroncsból nyomásbeállítás címén levegőt leengedni nem szabad! A karbantartás feladatkörébe tartozik a gumiabroncsok rendszeres tisztítása, ápolása is.

A mezőgazdasági gumiabroncsok tárolása

A gumiabroncsok tárolásánál fő szempont a gumiöregedés és a tartós deformáció elkerülése. Az abroncsokat lehetőleg fedett (sötét), száraz, hûvös helyen, állítva raktározzuk. Meg kell óvni az abroncsokat az időjárás hatásaitól, az ultraibolya-sugárzástól, és rozsdás anyagokkal való érintkezéstől. Lehetőleg víz se kerüljön az abroncsok belsejébe. A tömlők csomagolt állapotban tárolhatók. A tárolási hőmérséklet -30 és +35°C között változhat, a levegő páratartalma ne lépje túl a 80%-ot. Hosszabb tárolás esetén három hónaponként célszerû az abroncsokat egy negyed körívvel elforgatni. Szabadban egy hónapnál tovább lehetőleg ne tároljunk abroncsokat. A gumiabroncs tûzveszélyes helyen nem raktározható.

Fentiek röviden arra figylemeztetnek, hogy a nagyértékû, a mezőgazdasági erő- és munkagépek megfelelő használata szempontjából jelentős géptartozéknak tekinthető mezőgazdasági gumiabroncsok szerelésére, üzemeltetésére, karbantartására és tárolására kellő gondot kell fordítaniuk a vállalkozó tulajdonosoknak, illetve üzemeltetőknek, és a gépkezelőknek egyaránt.

A cikk szerzője: Antos Gábor