A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete június 14–15-ére tûzte ki a fajtabemutatóját. A kutatóintézet angol parkjának szigetére, most nem a Beethoven koncertekre igyekvő emberek siettek, hanem az ország minden tájáról ide sereglő termelők, gazdák, kutatók. A vendégeket Dr. Bedő Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja fogadta és köszöntötte. A bioüzemanyag, a bioenergia, teljesen más fajta és teljesen új nemesítési programok kidolgozására készteti a mai kutatással foglalkozó agrár szakembereket. A főigazgató szerint nem állíthatja senki, hogy a kutatók betöltötték a szerepüket s előállították azt, amire a termelőknek szükségük van, hiszen az ipar, az egészségügy, olyan feladatok elé állítja a növénynemesítésben dolgozókat, ami új és új kihívásokat fogalmaz meg, megoldásra váró kérdéseket vet fel. A megnyitó beszéd után a bemutató díszvendége Benedek Fülöp, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára röviden összefoglalta a Magyarország mezőgazdasági helyzetet. Elmondta, hogy a Gráf József miniszter által vezetett FVM, igen kemény tárgyalásokat folytatott az Unió agrárbiztosával, amely Magyarország előnyére fordult. Benedek Fülöp, nemcsak a növénytermesztésben szeretné, ha új termékeket lehetne előállítani és így a bővülő lehetőségek révén plusz bevételhez juthatnának a gazdák, hanem amit az XVI. Alföldi Állattenyésztési Napokon Hódmezővásárhelyen Gráf József is elmondott, tehát növelni akarják az állattenyésztési ágazat keresztmetszetét is. Ennek a két ágazatnak egymásra kell támaszkodnia, egymást kell segítenie.
Margittai Miklós a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke örömmel újságolta, hogy június 14-én, – az előadás napján – 131 euro a búza ára. Rendkívül megugrott a búza értéke, ami köszönhető annak, hogy a tőlünk keletebbre fekvő Ukrajnában, az Európában meghatározó szerepet betöltő ukrán gabona igen rossz átlagokat terem idén. Magyarországról kiment minden olyan búza, ami intervenciós készleten volt. Margittai Miklós elmondta, hogy volt olyan hónap itt Magyarországon amikor egy millió tonna búzát szolgáltak ki. Egyes logisztikai szakemberek elképzelhetetlennek tartották, hogy 400 000 tonnánál több búzát mozgassanak meg, ehhez képest
700–900 000 tonna búza mozgott. Ilyen kereslet mellett nem lehet oka elkeseredésre egyetlen egy termelőnek sem. Most arra kell törekednünk, hogy jó minőségû, az új toxin határérték alatti, szermaradványoktól mentes gabonát adjunk el, hiszen a mostani kereslet megalapozhatja a későbbi üzleti kapcsolatokat. Vancsura József a Gabonaszövetség elnöke szokásos gazda barát hangon szólalt meg, mondhatjuk úgy is, hogy „gazda nyelven” beszélt. Méltatta a kutatók munkáját és azt szeretné elérni, hogy jobb legyen a kommunikáció a termelők és a kutatók között. Sajnálja, hogy Magyarországon ma a lakosság 5% foglalkozik mezőgazdasággal és ez a szám várhatóan 3%-ra fog csökkeni, ami igen nehéz helyzetbe fogja vinni az ágazatot.
Az ország mezőgazdasági politikai helyzetének értékelései után Dr. Láng László a Martonvásári Kutatóintézet Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetője kezdte meg a köztermesztésben MV előtaggal forgalmazott gabonák jellemzését, bemutatást. Dr. Láng László elmondta, hogy nem hazai probléma az, hogy a fémzárolt vetőmag felhasználás 30% alatt van, hanem ezzel még az USA Mezőgazdasági Minisztériumának jelentése is foglalkozik. Ezt mindenképpen meg kell oldania az országnak, hiszen az élelmiszerbiztonság miatt, a termékek lekövethetősége csak így ellenőrizhető s csak így tudunk megmaradni a piacon. Ehhez azonban együtt kell mûködnie minden szakembernek a mezőgazdaságban az agrotechnikusoktól a növényorvosokig, növényvédős szakemberekig.
Dr. Láng László az MV Csárdásról, az MV Magdalénáról és az MV Verbunkosról alaposan és részletesen beszélt és röviden tömören zárszóként annyit mondott, hogy a legjobbak a piacon.
A szántóföldi bemutató előtt utolsó előadóként a Marton L. Csaba tudományos igazgatóhelyettese már azonban nem csak a búzáról, hanem a kukoricáról is beszélt. Elmondta, hogy Martonvásár megállja a helyét kukoricáival is, jól produkál az MV Koppány, az MV 500. a bioetanol új lehetőségeket kínál ebben az ágazatban is. Különféle rezisztenciákra nemesítenek s megkezdték a transzgénikus kutatásokat. Hamarosan minden Martonvásári anyagba beépítik a rezisztenciákért felelős géneket.
A szántóföldi bemutatóra hét busszal szállították ki a vendégeket, ahol részletesen jellemezték a fajtákat. A kutatók nem csak az eladáskor fontos értékekről számoltak be, hanem gyakorlati, termelők számára is fontos kérdésekkel foglalkoztak illetve válaszoltak a felmerülő kérdésekre.
Szilágyi Péter
