A gazdaságossági szempontok és az egyre növekvő piaci verseny, a növekvő hozamok, növekvő termelési szint mellett a tehenészeti telepeket, tejtermelő gazdaságokat egyre jobban a minőségi tej előállítására ösztönzi. A magas versenyképes termelési szint és a minőségi tej előállítására alkalmas állomány takarmányozásában a szálastakarmányok, a gyep és lucerna etetése élettani és takarmányozástani szempontok szerint is elengedhetetlen. A strukturális rosttartalom a takarmányfelvételt alapvetően befolyásolja. A jó minőségû szálastakarmányok előállításának azonban megvannak az ökológiai, ill. az ehhez igazodó agrotechnikai és mûszaki feltételei.
A mûszaki feltételrendszer biztosítja a szálastakarmányok jó minőségû széna vagy szenázsként történő előállítását. Akár gyep- vagy lucernaszéna-készítésről, vagy akár szenázskészítésről beszélünk a takarmány minőségét meghatározza a kaszálás és rendrevágás optimális időben és megfelelő minőségben történő elvégzése. Természetesen ezeket az igényeket a gyártók és forgalmazók is érzékelik, és számos különböző konstrukciójú és típusú kaszálógéppel, ill. rendrevágóval vannak jelen a hazai és külföldi piacokon. Ebből, a széles skálán mozgó kaszálógép választékból kell a felhasználóknak a saját ökológiai adottságaiknak megfelelő gépkonstrukciót és típust kiválasztani.
A kiválasztásnál fontos szempontként kell figyelembe venni:
• az állatállomány létszámához igazodó termőterület nagyságát;
• a termőterület domborzati viszonyait, tagoltságát;
• a gyep, lucerna, egyéb szálastakarmányok egymáshoz való viszonyait;
• az időjárási viszonyokat, csapadékeloszlását, középhőmérséklet, relatív páratartalom alakulását;
• a szálastakarmányok hozamát, fajtajellemzőit;
• az előzőekből is adódó agrotechnikailag optimális időszak nagyságát a betakarításra vonatkozóan.
A kaszálógépek kiválasztása szempontjából manapság előnyt, ill. könnyebbséget jelent az a tény, hogy a kaszák üzemeltetésére alkalmas univerzális, ill. nehéz univerzális traktorok nagyon széles motorteljesítmény-kategóriában, 540, ill. 1000 TLT fordulatszámmal állnak rendelkezésre.
A friss takarmány bevitele szempontjából a zöldetetésnek nagy jelentősége van. Erre a célra a lábon álló takarmányt rotációs kaszával rendre kell vágni, erre a célra függesztett vagy vontatott gépeket célszerû használni 1,6–2,4–2,8–3,0 m munkaszélességgel. A renden lévő anyagot 4-6 órai fonnyasztás után rendfelszedő pótkocsival szedjük fel. A rotációs kaszák után visszamaradt 1,0–1,4 m szélességû lucerna vagy füves keverékrendek rendfelszedő pótkocsival felszedhetők. Ebből a szempontból az aprító- és kiosztó berendezéssel felszerelt pótkocsik előnyösen használhatók, mert a kaszálás kivételével a teljes munkafolyamat elvégezhető a felszedéstől a kiosztásig (1. ábra).
1. ábra
A hazai tehenészeti telepek többségénél azonban takarmánykeverő-kiosztó kocsikat használnak, a rendről felszedett és szecskázóval felaprított zöldtakarmányt beszállítás után a keverő-kiosztó kocsikba átrakják, bekeverik a napi takarmányba és azzal együtt osztják ki.
Gyepek esetében – a hazai időjárási viszonyok mellett – általában az első növendékből készíthető jó minőségû széna, ill. szenázs, a második növendék célszerûen legeltetéssel hasznosítható. Természetesen ez alól kivétel az ország nyugat-dunántúli csapadékos vidéke, vagy az öntözött gyepek.
A szénakészítés gépesítésének színvonala és a technológiai fegyelem betartása a téli tárolású takarmány minőségét meghatározza. A gyepekből hazai viszonyok között általában jó minőségû széna készíthető, szársértős kaszák használata csak csapadékos időjárás esetén szükséges. A gyepek esetében is fontos a kaszálás időpontjának megválasztása és a kaszálás minél gyorsabb elvégzése. Ez azt jelenti, hogy amellett, hogy jó munkaminőséggel dolgozó, korszerû konstrukciójú kaszát használnak, fontos a megfelelő kapacitás biztosítása annak érdekében, hogy a kaszálás időben ne húzódjon el, vagyis a gyepállomány ne vénüljön el a kaszálás időszakában. Ebben az időszakban már egyéb betakarítási munkacsúcsok is hátráltathatják az adott munkamûvelet pontos végrehajtását. A hazai üzemi viszonyokat tekintve a kisebb területtel rendelkező vállalkozások az 1,6–2,4 m munkaszélességû függesztett, a közepes méretû vállalkozások a 2,8–6,0 m munkaszélességû vontatott (2., 3. ábra), míg a nagy, több száz hektár termőterülettel rendelkező vállalkozások a gépkombinációban üzemeltethető vagy magajáró nagy munkaszélességû kaszákat használhatják előnyösen. A gyepszéna készítésben hazai viszonyok között nagy hozamú gyepek, vagy kedvezőtlen időjárás esetén szükséges a rendterítés, ill. rendösszerakás, rendszellőztetés elvégzése (4. ábra).
2.ábra
3.ábra
4.ábra
A kevésbé jó talajállapotú és nagy hozamú, telepített vagy ősgyepek kaszálására a robusztusabb szerkezeti kialakítású, 2–4–6 forgórészes, dobos kaszák használhatók üzembiztosan. A száradás szempontjából ezeknél a konstrukcióknál előnyős, hogy forgórész-páronként egy-egy keskeny rend marad vissza.
Kedvezőtlen, csapadékos időjárás esetén a gyepekből is szenázst készítenek. A rendrevágásra ez esetben, az előzőekben ismertetett konstrukciók alkalmazhatók azzal, hogy törekedni kell szőnyegrendek kialakítására.
A lucernából, ill. pillangósokból történő szénakészítés ennél bonyolultabb feladat, a szénakészítés során bizonyos veszteségekkel, főként pergési veszteséggel mindenképp számolni kell, ez a veszteség azonban a technológiai előírások, az optimális nedvességtartalom betartása, a betakarító gépek munkasebességének és a mûködő részek fordulatszámának gondos megválasztásával minimálisra csökkenthető.
A lucernaszéna készítés során is nagyon fontos a kaszálás időpontjának megválasztása a takarmány beltartalmi jellemzői szempontjából. A kaszálásra kisebb területek esetén a függesztett, közepes termőterületeknél a vontatott, míg nagy területek esetén a magajáró kaszák használhatók. A lucerna esetében azonban az alternáló vágószerkezetû gépek is jól használhatók, bár az utóbbi időben a jó munkaminőséggel és nagyobb területteljesítménnyel üzemeltethető tárcsás vágószerkezetû rotációs kaszák jelentős mértékben kiszorították ezeket. A lucerna rendrevágására azonban akár alternáló, akár rotációs vágószerkezetû kaszát alkalmazunk, a szársértő használatától nem tekinthetünk el. A szársértésnek ez esetben kettős feladata van, egyrészt a megsértett növényi felületen gyorsítja a vízleadást, vagyis növeli a száradás intenzitását, másrészt a pillangósok esetében kiegyenlíti a levélrészek gyorsabb, a szárrészek lassabb vízleadása közötti különbséget, vagyis a szársértő alkalmazásával egyenletesebb nedvességtartalmú anyagot kapunk. A szársértők alkalmazásánál fontos szempont, hogy megfelelő intenzitással dolgozzanak, de ne aprítsák az anyagot, vagyis ne szecskázzanak. Ezért a pillangósok kaszálására alkalmas gépeket hengeres szársértőkkel szerelik fel. Az elmondott igényeknek eddig a bordás gumihengerekből kialakított szársértő berendezések feleltek meg a leginkább. Ezeknél a berendezéseknél a hengerek azonos kerületi sebességgel forognak és a hengerek palástfelületének nyomása tekercsrugók előfeszítésével állítható.
Az előzőeket úgy foglalhatjuk össze, hogy azok a vállalkozások, melyek szálastakarmány-termő területük nagyobb részét nagy hozamú telepített, vagy rosszabb talajállapotú ősgyepek teszik ki, és csak kisebb területen termesztenek lucernát, elsősorban a robusztusabb építésû, esetleg ezek ütőujjas szársétővel szerelt változatait dobos vágószerkezetû rotációs kaszákat használhatják előnyösen.
Azokban a gazdaságokban, ahol a lucernaszéna volumene a meghatározó, mindenképp a gumihevederes szársértővel szerelt tárcsás, rotációs kaszákat részesíthetik előnyben.
A kisebb táblákon, tagolt és változatos domborzatú területeken, az előző konstrukciók kisebb, 1,6–2,4–2,8 m munkaszélességû függesztett, síkfekvésû táblák esetén a 3,0–5,0 m vágási szélességû vontatott gépeket kell választani. Az egész nagy termőterülettel rendelkező gazdaságok pedig a dobos vagy tárcsás vágószerkezettel szerelt mellső- és oldalt függesztett változatú, a nehéz univerzális traktorokra, ill. magajáró gépekre szerelhető gépkonstrukciókat is ki tudják használni.
A jelentősebb szálastakarmány betakarító gépgyárak az ismertetett konstrukciók szinte teljes sorát gyártják, ennek szemléltetésére az 1. táblázatban a Claas cég gyártmányainak fontosabb konstrukcióit szemléltetjük. A táblázat a „Mezőgazdasági gépek katalógusa 2006.” MGI kiadvány alapján került összeállításra. A katalógus természetesen a bejelentkezett egyéb gyártók, mint pl. a Fella, Krone, Kuhn, Lelly, Niemeyer, Pöttinger, Vicon, Taarup és még sok más cég gyártmányainak az adatait is tartalmazza, melyekre jelenleg a korlátozott terjedelem miatt nem áll módunkban kitérni.
A táblázat jól szemlélteti a rendelkezésre álló kasza, ill. rendrevágó konstrukciók széles választékát, a munkaszélességre, ami egyébként igen fontos mûszaki jellemző, azért nem térünk ki, mert minden gyártó a típusjelben szereplő számmal erre utalást tesz.
A cikk szerzője: Dr. Kelemen Zsolt
