Bevezetés
Publikációnkban a megújuló energiaforrások hazai helyzetéről adunk rövid áttekintést, továbbá ehhez kapcsolódó primer kutatásunk eredményeit ismertetjük. Az Észak-magyarországi régióra (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) kiterjedő, 600 fős, standardizált kérdőíves primer kutatásunk eredményeként képet kapunk a bioenergetikai piac fogyasztóinak informáltságáról, energiatudatosságáról, továbbá lehetőségünk nyílik megismerni az alternatív energiaforrásokkal szembeni fogyasztói attitûdöt, az energiahasznosításra vonatkozó elvárásokat és igényeket. A kutatás eredménye segítséget nyújthat az energetikai piac szereplői számára egy – a megújuló energiaforrásokra irányuló – hatékony marketing stratégia kidolgozásához. Az alternatív energiaforrások felhasználásának hazai tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon, a GDP egységére vetített energiafogyasztás esetenként kétszer vagy két és félszer magasabb, mint más európai országokban. Az utóbbi tíz év alatt a felhasznált energia szerkezete és típusa megváltozott.
A szén aránya csökkent, az olajtermékek viszonylagos felhasználása valamelyest növekedett. Legjelentősebb a földgázfelhasználás emelkedése. Előrejelzések szerint a szilárd fûtőanyagok szerepe tovább csökken, a kőolaj és földgáz felhasználás állandó marad és várhatóan az atomenergia és a megújuló energiák szerepe fog növekedni. A Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997–2003 közötti időszakra meghatározott 97 célkitûzése közül az egyik a megújuló energiafelhasználás akadályainak elhárítása és a támogatási rendszer fokozatos kialakítása. A Kormány 1995-ben elfogadta az Energiatakarékossági programot, szakértők szerint, hazai viszonylatban potenciálisan 25–30% energiát lehet megtakarítani. További szakértői vélemények szerint Magyarországon várhatóan 65–75 milliárd forintot kell költeni ahhoz, hogy az ország teljesíteni tudja a megújuló energiahordozókról tett Európai Uniós vállalásait (Réczey, 2005). Az Európai Unióban 2004-ben 5,7% volt az összes energiafelhasználásból a megújulók részaránya, 2012-re a terv 12%, a legújabb EU Bizottsági felmérések szerint a 10%-os küszöb átlépésére van esély. Magyarország 2010-re vállalta, hogy a megújuló energia-felhasználási aránya 3,6%-ra növekszik. A folyékony hajtóanyagok ma már csak néhány évtizedre elegendőek, mindez a magyar energia-felhasználás 60%-ának megújítását feltételezi és igényli. (Gergely, 2006.)
Az Észak-magyarországi régióban és környező megyéiben végzett primer kutatás eredményei
Kutatás célkitûzése
Célunk, a bioenergetikai piac lakossági fogyasztóinak informáltságát, energiatudatosságát feltérképezni, az alternatív energiaforrásokkal szembeni fogyasztói attitûdöt, az energiahasznosításra vonatkozó elvárásokat és igényeket megismerni. Jelen publikációnkban a teljesség igénye nélkül néhány, releváns információt nyújtó, tárgyköri kérdés eredményét kívánjuk bemutatni.
A kutatás körülményei
Standard kérdőíves, a válaszadó lakásán lebonyolított szóbeli megkérdezéssel felmérést végeztünk 2006 májusában Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben, valamint Budapest területén a lakosság körében. A vizsgálat előkészítésekor 600 fő szóbeli megkérdezését terveztük. A visszaérkezett és értékelhető kérdőívek száma 598. Mintánk összetétele, életkor és nem tekintetében országos reprezentativitást követ, a mintavétel során kvóta szerinti eljárást alkalmaztunk.
A feldolgozás során a statisztikai programok közül az SPSS 14.0 szoftvert alkalmaztuk.
Kérdőívünk témakörei közül jelen tanulmányban:
•az energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretek,
•ismeretszerzési módok,
•a megújuló energiaforrásokkal szembeni attitûd vizsgálatára irányuló tárgyköri kérdések eredményeit ismertetjük.
A minta demográfiai adatai
A válaszadók nemek szerinti megoszlásánál követtük a KSH adatai alapján az országos összetételi arányokat, ily módon a válaszadók 46,5%-a férfiak, 53,5%-a pedig a nők köréből került ki. Mintánk korösszetétele az országos átlaghoz képest abban tér el, hogy csekély mértékben felülreprezentált a középkorosztály. 95%-os megbízhatósági szintet mintánk tartja, ezen minimális (5%-os) hibahatár mellett. A kérdőív kitöltőinek lakóhelyét illetően célul tûztük ki, hogy az Észak-magyarországi régió, illetve annak környező megyéi legyenek képviselve. A válaszadók lakóhelye tekintetében elmondható, hogy a legnagyobb részarányt a Heves megyei lakosok képviselnek, majd ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Nógrád megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye. A település típusát vizsgálva közel fele-fele arányt képviselnek a mintában a városok, illetve falvak lakói. A település nagyságát tekintve a legnagyobb részarányt az 1001–5000 fő közötti, valamint a 10001–50000 fő közötti települések teszik ki. Legkevesebb válaszadónk a legkisebb településeken lakók közül került ki. A mintatagok iskolai végzettsége a következő megoszlásokat mutatja: a középfokú végzettségûek vannak túlsúlyban (59,9%), a felsőfokú végzettségû megkérdezettek aránya 23,8%, míg az alapfokú végzettségûek 16,3%-ban szerepeltek a mintában. A család egy főre jutó havi nettó jövedelme a minta 44,4%-a esetében 50–100 ezer forint, 39,4%-ánál 20–50 ezer forint. Kifejezetten alacsony jövedelmûnek mondhatók a 20 ezer forint alatti jövedelmûek (4,3%), alacsony jövedelemnek számít a 20–50 ezer forint közötti 39,4%, átlagosnak az 50–200 ezer forintos jövedelem kategória, mellyel a minta 54,8%-a, és átlagosnál magasabb jövedelmi sávba sorolható a megkérdezettek 1,6%-a.
Energiaforrásokkal kapcsolatos tájékozottság, ismeret és az ismeretszerzés módja
Alapvető tájékozottság
A megkérdezettek több, mint 90%-a jelölte meg, hogy hallott már a nap-, szél- és vízenergiáról. A biodízel (61,5%), a biogáz (53,8%), valamint a geotermikus energia (44,5%) említési gyakorisága emelkedett még ki. Legkevesebb információt hallottak a minta tagok a bioetanolról (13,2%), a fotoelektromos energiáról (13,6%) és az energiaerdőről (13,8%).
Tájékozottság versus ismeret
Összevetve a válaszadók tájékozottsági és ismeretszintjét, a legszembetûnőbb eltérés a nap-, szél- és vízenergiaforrásoknál mutatkozott, ahol a legnagyobb mértékben haladta meg az alap-tájékozottság a tényleges ismeretek szintjét. Ezek szerint a megkérdezettek ezen energiaforrásokról csak felületes ismeretekkel rendelkeznek. Bár minden energiaforrásnál a tájékozottság szintje meghaladta az ismeret szintjét, a többi energiahordozónál ezek az eltérések nem voltak szembetûnőek.
Ismeretszerzés módja
Az energiahordozókról szerzett ismeretek forrását vizsgálva megállapítható, hogy a minta szereplői jellemzően a hagyományos médiumokat, így televíziót (85,9%), írott sajtót (64,7%) és a rádiót (46,5%) részesítik előnyben, ahogyan ezt a 3. ábrán szemléltetett eredmények is alátámasztják. Szembetûnő, hogy a referencia csoportok információforrást betöltő szerepe a legcsekélyebb.
A válaszadók attitûdje a településen létesítendő, megújuló energiát előállító üzemekhez
Energiát előállító üzem létrehozása
Egy esetleges megújuló energiát előállító üzem létesítésének támogatottságát vizsgálva szembetûnően magas értéket (62%) kapott az a válaszlehetőség, mely szerint csak akkor hajlandó erre a megkérdezett, ha annak rá vonatkozó anyagi vonzata nincs. Pozitívumként könyvelhető el, hogy a válaszadók közel negyede (23,8%) saját munkával is támogatna egy ilyen kezdeményezést (4. ábra). Mindössze a válaszadók 5,6%-át jellemzi negatív hozzáállás a vizsgált régiókban.
Anyagi támogatás
Kérdőívünkben az anyagi támogatást illetően a következő kérdést tettük fel: „Amennyiben anyagilag is támogatná a településén megvalósuló megújuló energiát előállító üzem létrehozását, úgy milyen összeggel?” kérdésre adott válaszok alátámasztják az elvi támogatottság mértékét, mely szerint 44,3% az általa fizetett adókon kívül semmivel, 24,1% pedig egyáltalán semmivel nem támogatná az ilyen típusú beruházásokat (1. táblázat). A támogatási hajlandóság inkább kisebb összegekben nyilvánul meg, azaz 0–10 000 Ft közötti összeggel támogatná a válaszadók 12,2%-a, 10 000–20 000 Ft közötti összeggel 7,8%-uk az ilyen típusú létesítményeket. Ennél magasabb összeget a minta elenyésző hányada szánna erre a célra.
Energiaforrásokkal szembeni attitûd vizsgálata
Asszociációs vizsgálatunk arra irányult, hogy megtudjuk, milyen fogalmakat társítanak leginkább a megkérdezettek a megújuló energiaforrásokhoz. Ennek eredményeként kiugróan magas a környezetvédelem említése (93%), ezt követi az olcsóság 62,5%), a helyi energia előállítása (45%) valamint a beruházásigény (34,5%) témakörei.
Többváltozós összefüggés-vizsgálat a megújuló energiaforrásokkal szembeni attitûd
Annak érdekében, hogy feltérképezzük a megkérdezettek tudatában a megújuló energiaforrások relációjában milyen tényezők, tulajdonságok, asszociációk kapcsolódnak össze, illetve mutatnak rendszerezett struktúrát faktoranalízist végeztünk, mely során kapott KMO érték elfogadható tartományba esett (0.591). A vizsgálat eredményeként három jól elkülöníthető faktort kaptunk: a „makro szintû problémák tényezőcsoportját”, ahova beruházásigény, a hiányzó támogatás, a kialakulatlan technológia, a politikai támogatás hiánya tartozott. Második csoport a „makro szintû lehetőségek” dimenziója, melyek közé a mezőgazdasági termelők támogatásának lehetősége, rossz területek hasznosíthatósága, a sok ember foglakoztathatósága válaszlehetőségek tartoztak; a harmadik faktortényező „a funkcionális lehetőségek tartománya”, melyhez a helyi energiaforrás biztosításának lehetősége, a környezetvédelem és az olcsóság rendelhető hozzá. Megítélésünk szerint a társadalmi tudatformálásban, a környezettudatos gondolkodás kialakításában mindhárom dimenziónak nagy jelentősége van. Ezeket azonban más-más marketingaktivitással kell megtámogatni ahhoz, hogy a társadalom szereplőiben a megújuló energiaforrásokkal szembeni pozitív attitûd kialakításához szükséges értékrendszer-átformálás sikeres legyen.
Összefoglalás
Az Észak-magyarországi régióra irányuló ökoenergetikai marketing sajátos feladat- és eszközrendszerét kívántuk megalapozni egy 600 fős, a vizsgált térségből kikerült mintán lebonyolított primer adatfelvétel eredményeinek tükrében. Kutatási célunk, hogy a térség gazdasági-társadalmi adottságait figyelembe véve megvizsgáljuk, milyen feltételek, milyen fogyasztói fogadtatás, affinitás mellett biztosítható versenyelőny a megújuló energiaforrások bevonásával, valamint rávilágítsunk arra, hogy mi jellemzi a lakosság jelenlegi energiahasznosítását, annak módját és az azzal való elégedettséget. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tájékozottsági szint vizsgálata során képet kívántunk alkotni arról, hogy a megkérdezettek milyen mértékû és mélységû ismeretekkel rendelkeznek a megújúló energiaforrásokról. Ennek eredményeként a nap-, víz- és szélenergia dominanciáját figyelhettük meg. Ezen felül a biodízel, a biogáz, valamint a geotermikus energia említési gyakorisága emelkedett még ki mintánkban. Ugyanakkor nagyon alacsony ismereti szint jellemezte a bioetanolt és a fotoelektromos energiát. A tájékozottság szintjét az ismeretekkel összevetve a legszembetûnőbb eltérés a nap-, szél- és víz-energiaforrásoknál mutatkozott, ahol a legnagyobb mértékben haladta meg az alaptájékozottság a tényleges ismeretek szintjét. Megállapíthatjuk ennek tükrében, hogy a megkérdezettek ezen energiaforrásokról csak felületes ismeretekkel rendelkeznek. A megújulókkal kapcsolatos ismeretek főbb forrásait vizsgálva megállapítható, hogy a minta szereplői jellemzően a hagyományos médiumokat, így televíziót, írott sajtót és a rádiót részesítik előnyben. Szembetûnő, hogy a teljes válaszadási körre vetítve a referencia csoportok információforrást betöltő szerepe a legcsekélyebb. Asszociációs vizsgálat eredményeként a következőket állapíthattuk meg: a megújuló energiaforrásokhoz rendelhető fogalmak közül a környezetvédelem, az olcsóság, a helyi energia előállítása, valamint a beruházásigény kaptak kiemelkedően nagy említési gyakoriságot. Minden arra utal, hogy a válaszadók számára meglehetősen egyértelmû a megújúló energiaforrások „tisztasága”, illetve hogy azokhoz – a foszilis energiahordozókhoz képest – olcsóbban lehet majd feltehetőleg hozzájutni. Egy esetleges megújuló energiát hasznosító berendezés megvalósításából fakadó előnyök megítélését, illetve a beruházás elfogadását vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a lakosság jellemzően nyitott ilyen típusú beruházásokra, hiszen pozitívumként könyvelhető el, hogy a válaszadók közel negyede saját munkával is támogatna egy ilyen kezdeményezést. Ugyanakkor szembetûnően magas értéket kapott az a válaszlehetőség is, mely szerint csak akkor hajlandó erre a lakosság, ha annak rá vonatkozó anyagi vonzata nincs. Jellemzően erkölcsi és nem anyagi támogatásban részesítené egy ilyen jellegû beruházás megvalósítását, a megkérdezettek többsége. Annak érdekében, hogy feltérképezzük a megkérdezettek tudatában a megújuló energiaforrások relációjában milyen tényezők, tulajdonságok, asszociációk kapcsolódnak össze, illetve mutatnak rendszerezett struktúrát faktoranalízist végeztünk. A vizsgálat eredményeként három jól elkülöníthető faktort kaptunk: a „makro szintû problémák tényezőcsoportját”,a „makro szintû lehetőségek” dimenzióját, és a „funkcionális lehetőségek tartományát”.
Megítélésünk szerint a társadalmi tudatformálásban, a környezettudatos gondolkodás kialakításában mindhárom dimenziónak nagy jelentősége van. Ezeket azonban más-más marketingaktivitással kell megtámogatni ahhoz, hogy a társadalom szereplőiben a megújuló energiaforrásokkal szembeni pozitív attitûd kialakításához szükséges értékrendszer-átformálás sikeres legyen.
Irodalomjegyzék:
Gergely Sándor (2006): Tüzelési hasznosítású energetikai biomassza program jogi, közgazdasági, szervezeti feltételei és hatásai, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 2006. március 30–31.
Réczey Gábor (2003): A bioetanol üzemanyagként történő felhasználásának ökonómiai háttere Magyarországon, AVA2 Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia, Debrecen 2005. április 7–8.
http://www.omgk.hu/MGUT1/biomasz1.html (2006. 08. 14.)
http://www.zoldtech.hu/cikkek (2006. 08. 03.)
www.zoldtech.hu/cikkek/atteres (2006. 08. 11.)
A cikk szerzője: Dr. Tamus Antalné
