Néhány fertőző betegség meddőséget vonhat maga után. Ezek közül a legfontosabb a sertésorbánc, parvovirózis, leptospirózis és PRRS.
1. Sertésorbánc. Az Erysipelotrix rhusiopathiae nevû baktérium okozza. Ez a baktérium csaknem minden sertéstelepen előfordul, és az állatok mandulájában telepedik meg. Jelentkezése gyengítő feltételekhez kötött. Ilyenek a súlyos fertőzések, stressz, bőrsérülések, de főleg a meteorológiai frontok jelentkezése. A sertés meteorotróp állat. Tünetei: magas lázas állapot, étvágytalanság, szabálytalan kiemelkedő bőrfoltok. A lázas állapot miatt embriofelszívódást, aciklusos visszaivarzást, vetélést okozhat. Kanoknál a spermiogenezis zavarát váltja ki. Gyógykezelése egyszerû, az antibiotikumok széles skálája hatékony ellene akár egyetlen retard hatású kezeléssel. Megelőzése vakcinázással történhet. Célszerû a parvo vakcinával együtt adni kombinált vakcinaként. A jelenlegi orbánc vakcinák védettsége 6 hónapos, így a parvo vakcinázással kombinálva az állatok fél évente biztosan megkapják a vakcinát.
2. Parvovirózis. Parvovirus okozza, amely gyakorlatilag minden sertésállományban jelen van. Az állatok szájon át fertőződnek, és a vírus az izületekben és az éretlen nemi szervekben koncentrálódik, és az ivari éréskor (pubertás) beinduló nemi hormon szintek emelkedésével aktiválódik. A parvovírus váltja ki az ú.n. SMEDI szindrómát, ami a tünetegyüttes angol kezdőbetûiből összeállított szó. (S-holtellés, M-mumifikáció, ED-embrió elhalás és I-meddőség). A vírus képes a placentán áthatolni, és a magzatot elölni. A hatás a fertőzés időpontjától függ. 35 napos vemhesség előtt embriófelszívódást és rendellenes visszaivarzást, ill. csökkent almok születését okozza. 55 napon túli fertőzéskor mumifikálódást okoz, és az alomban a normálisan született malacok mellett különböző korú mumifikált magzatok is jelentkeznek. Így a parvovirózis tünetei: az anyákon semmilyen tünet sem jelentkezik. Csak a magzatok károsodnak. Mumifikált magzatok, embrióelhalás, megnövekedett holtellés, csökkent alomszám, alom-kiegyenlítetlenség, gyenge, életképtelen malacok születése, aciklusos visszaivarzások, üresen maradó kocák számának növekedése, álvemhesség a főbb tünetek. Vetélés ritkán fordul elő, bár ha a teljes alom mumifikálódik, az utolsó magzat elhalásakor a koca elvetél. A maternális immunitás bár állományonként eltérő, kb. 5 hónapos korig tart. A kocasüldők ivarérése 6,5 hónapos korra tehető. Az első vakcinázást ezért 6 hónapos korban végezzük el, majd 2-3 hét múlva ismételjük meg. Kocasüldőknél harmadik vakcinázás nem szükséges. Azért kell az ivarérés elé vakcinázni, mert a vadvírus kiváltotta magas ellenanyag titer mellett a vírus petefészek és magzat károsító lehet. Kocák emlékeztető vakcinázása 10 nappal a választás előtt. A parvovirózis nem mentesíthető. Idegen telepekről behozott állatokat is csak 6 hónapos korban kell először vakcinázni. Amennyiben idősebb állatokat hozunk be az állományba, azokat az eladónál a fent leírt módon kell vakcinázni.
3. Leptospirózis. Spirál alakú leptospira kórokozók váltják ki a megbetegedést. Rengeteg szerotípusa van. A leggyakoribb kórokozók a L. pomona, L.tarassovi és a L. bratislava. Tünetei: heveny állapotban étvágytalanság és depresszió. Csökken a fialási arány. Főleg a kocasüldők betegednek meg. Késői vetélések (90–100 nap között), hüvelykifolyások, megemelkedett holtellés, mumifikált magzatok és életképtelen malacok születése. Nő a rendszeresen visszaivarzó állatok aránya. A betegség jelentkezését a PRRS jelenléte aktiválhatja, súlyosbító a hideg, nedves környezet, rágcsálók jelenléte. A késői vetélések a gyanút mindenképpen a leptospirózisra terelik, de a végleges diagnózis csak szerológiai, ill. bakteriológiai vizsgálattal állapítható meg biztosan. Minden vetélést ki kell vizsgáltatni a vetélt magzatok és a vetélt kocák vérmintájának intézetbe küldésével a további súlyos kártétele megelőzése, ill. csökkentése érdekében. Vakcina a leptospirózis ellen nincs forgalomban. Antibiotikumok rendszeres tartós és emelt szintû adagolásával a betegség jól kezelhető. Különös figyelmet kell fordítani az állományba bekerülő kocasüldőkre, mivel ezek fogékonyak lehetnek és fellobbanthatják az esetleg nyugvóponton lévő infekciót.
A leptospirózis emberre is veszélyes lehet!
4. PRRS vírus okozta betegség. A megnevezés betûi jelentik a tünetegyüttes jelentkezését (P-sertés, R-szaporodási, R-légzőszervi, S-szindróma). Tehát a PRRS virus szaporodás-biológiai és légzőszervi problémákat okoz. Szaporodás-biológiai szempontból a betegség jelentkezésekor az étvágytalanság és a lázas állapot mellett embrióelhalás, koraellés (105–110 nap között), életképtelen malacok születése, nagyobb arányú mumifikált magzatok és holtellések jelentkezése, ciklusos és aciklusos visszaivarzások arányának emelkedése, elhúzódó fialások, elhúzódó anösztrusz és választás utáni elhúzódó újraivarzás a főbb tünetek. Megnyugodott PRRS esetén gyakran az egyetlen tünet az 50% körüli fogamzási arány vegyesen ciklusos és aciklusos visszaivarzások mellett. A fertőződés szájon át és fertőzött spermával is történhet. A betegség diagnosztizálása a tünetek alapján csak laboratóriumi vizsgálattal igazolható biztosan. Meg kell említeni, hogy a negatív laboratóriumi eredmény nem feltétlenül jelenti a PRRS mentességet. A PRRS nem gyógykezelhető.
A PRRS ellen léteznek élő és inaktivált vakcinák. Alapelvként elmondható, hogy hevenyfertőzés esetén célszerû élő vakcinát használni, egyéb esetekben a vírusürítés elkerülése érdekében inkább az inaktivált vakcina használata ajánlott. Szerintem járhatatlan út a fertőzött telepeken házilag készített „vakcinák” spray-ként való alkalmazása, mivel ez folyamatos és tömény vírusürítést eredményez, a cél pedig az állományok mielőbbi vírusmentesítése. Mindenképpen a laboratóriumi vizsgálatok és a helyi körülmények adják meg a megfelelő védekezési stratégia kialakítását.
A nemzetközi irodalom szerint a PRRS-nek három végfolyománya lehet:
• eltûnik a betegség szerológiailag és klinikailag,
• a kórokozók megbújnak, és időközönként a fertőzés fellobbanhat,
• fogékony állatok behozatalával a fertőzés fellobbanhat.
Szisztematikus védekezéssel természetesen az első megoldás a cél. Idegen telepekről történő állatbehozatal esetén az állatokat a karanténban vakcinázni kell. Ha egy mód van rá, csak mentes telepekről vásároljunk állatokat még PRRS szerint pozitív telepre is.
www.szapmen.hu
A cikk szerzője: Dr. Szerdahelyi András
