Röviden összefoglalva, a kukorica virágzásáig a különösen hideg időjárás miatt kb. 3 hét csúszással számoltunk a korábbi években megszokott átlagos fejlettséghez képest. A későbbi felmelegedés hatására ezt a kukoricának a legtöbb helyen a betakarításig sikerült behoznia. Tehát mindent összevetve gazdaságos évet őrizhetünk meg emlékezetünkben: relativ jó termésátlagokat, kedvező betakarítási vizeket, jó terményárat. A jövőben új kihívások és szerencsére új lehetőségek is várnak a termelőkre.
Intervenciós szigorítások – hl-súly
Az egyik negatív fejlemény, hogy szigorodtak az intervenciós felvásárlás követelményei. Még nem tisztázott, sikerül-e az évközben hatályba lépő szabályozás alól mentesülni, ezért tekintsük úgy, hogy a jövőben a termésnek e szabályoknak meg kell felelni. Hazánkban azért alakult ki, hogy döntően lófogú kukoricákat termesztenek – amelyek lazább felépítésûek, könnyebbek, mint a tőlünk északabbra termesztett sima szemû (flint) kukoricák – mert ezeknek egyrészt sokkal jobb a stressztûrő képessége, ami döntő hatást gyakorol a termésszintre. Hazánkban főleg a hőstressznek nagy a terméscsökkentő hatása. A lófogúaknak másrészt sokkal gyorsabb a vízleadási ütemük szántóföldön és a szárítóban egyaránt. Nagyobb a természetes vízleadásuk mértéke is. A sima szemû kukoricák szemnedvessége gyakran magasan ragad és nem képes 16-17% víztartalom alá süllyedni. Ezek tehát, a szárítási költségeken keresztül befolyásolják a gazdaságosságot. Azonban kétségtelen, hogy a simaszemû kukoricáknak előnye van a vetéskor, mert jobban bírják a hideg talajokat, és a keményebb szemei előnyt jelentenek a termény kezelésekor. De termelés során a gazdaságosságot kell szem előtt tartani és Magyarországon ennek két alapvető pillére van: a termés nagysága és szárítási költségek.
Sokéves adatsorok alapján látható, hogy a hl-súly különbségeket egyrészt a hibridek adottságai, másrészt az időjárási, termőhelyi és agrotechnikai feltételek eredményezik. Kedvezőtlen körülmények között a szemkitelítődéskor jelentkező hőstressz esetén a hl-súly általában kisebb lesz. Sajnos, a hőstressz olyan tényező, amely csak nagy költséggel befolyásolható. Olyan hibridet szinte alig találni, amely gazdaságosan termelhető (magas termésszint, jó stressztûrés, alacsony betakarítási szemnedvesség) és egyben biztosan 73 kg/hl feletti hl-súlyú. A 71 kg/hl-os súlyt azonban a legtöbb hibrid jó körülmények között elérheti.
Alapesetben, tehát érdemes megfigyelni, hogy melyek azok a hibridek, amelyek – bár ez termőév és termőhely függvényében módosulhat – valószínûleg magasabb hl-súly tartományba képesek kerülni. Helyi eredményekben lehetnek eltérések, de a trendek sokat mondanak. A Syngenta hibridek általában a jobb hektolitersúlyú, nehezebb szemû fajták közé tartoznak. A legjobbak közülük az NK Altius, NK Gotic, Alpha, Furio, Occitan, Kanada, ezek leginkább 73 kg/hl feletti eredményeket produkálnak. A többi hibridnek az eredménye is ekörül a szint körül mozog, de ezeknél gyakrabban mértünk ennél alacsonyabb értékeket.
A intervenciós felvásárlásra vonatkozó minimális követelmények olvashatók a lenti táblázatban, amely 2006.11.01-én lépett hatályba.
Mit tanácsolhatunk a hl-súllyal kapcsolatban a termelőknek? Figyelembe véve a piaci információkat a termelők nem intervencióra fognak termelni, mert a takarmány és energetikai felhasználás, némi exporttal felveszi a teljes magyar árualapot. Tehát továbbra is a gazdaságos termelést tartsák szem előtt. A hibridek kiválasztásakor ezután is legfontosabb szempontnak kell maradnia a termés mennyiségének, a betakarításkori víztartalomnak és a stressztûrő képességnek. A hl-súlyt az új szabályozás ellenére is ezek mőgé kell helyezni.
Új mikotoxin határértékek lépnek életbe
A búza esetében már 2006. július 1-jétől érvényben van az új törvény, azonban ez a kukoricánál csak 2007 július 1-jétől lép hatályba. A határértékek beiktatása azzal magyarázható, hogy a Fusarium mikotoxinok az élelmiszerekben igen elterjedtek. A Fusarium-toxinok bevitelének legfontosabb forrásai a búzából és a kukoricából készült termékek.
Bár a tanulmányok elismerik, hogy az élelmiszerekkel bejuttatott toxinok szintje a felnőtt lakosság esetében nagyon alacsony, kisgyermekek esetében azonban ez már az engedélyezett napi szintet is eléri, sok esetben meg is haladja azt.
Minden termelőnek meg kell ismerni, hogy milyen eszközökkel tudja az árualap toxintartalmát alacsony szinten tartani. Erre azért van szükség, mert a jövőben az áru átvételének egyik feltétele, adott esetben akadálya lehet a magas toxintartalom. A terményben lévő toxin mennyisége elsősorban a környezeti hatásoktól függ. Ha toxintermelő gombáknak kedvező időjárási feltételek vannak, akkor már csak keveset tehetünk. Ezért a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. Röviden tekintsük át a lehetőségeinket a teljesség igénye nékül. Talán a legfontosabb az elővetemény szármaradványának eltüntetése, mert ezzel gyakorolhatjuk a legnagyobb hatást a később toxint termelő gombákra. A kukorica esetében a hibrid (a búza esetében a fajta) általános érzékenységét is számításba lehet és kell venni a kiválasztáskor. Kerülni kell a megpattanásra hajlamos maghéjú kukoricák termesztését és érdemes előnyben részesíteni a hosszabb, a csövet jobban befedő csuhélevelû kukoricákat. Mezőgazdasági sajátosság, hogy ezt is komplexitásában kell megnézni, azaz a csövet fedje be a csuhélevél, de éréskor lazuljun fel, hogy jobban le tudja adni a nedvességet. Mindamellett fontos, hogy az adott tájegységnek megfelelő érésidejû hibridet termesszünk, azt is a lehető legkorábban elvetve, és a legkorábban betakarítva. Jelentősen növelheti a gombák megjelenési kockázatát a molykártétel is. Továbbá a helyes gépbeállításon keresztül lecsökkenthető az aratáskori tört szemek mennyisége, ami a raktári gombafajoknak jelenthet támadási pontot. A nem megfelelő tárolási körülmények is növelhetik az áru toxintartalmát. Látható tehát, hogy a hibrid csak az egyik tényező a sok közül amivel a toxinszintet lehet befolyásolni.
Cégünk, a Syngenta már a 1990-es évek elejétől fokozottan foglalkozik a toxinok elleni védekezési lehetőségekkel. 2001-ben egy szakértői csoportot és egy laboratóriumot hoztunk létre, melyben évente sok ezer mintát vizsgálnak. Ezen a vizsgálatsorozat keretében laboratóriumunkba egész Európából, így Magyarországról is érkeznek minták. Minden évben számos helyről küldjük ezeket a kisparcellás kísérleti hálózatunkból, melyek reprezentálják az ország kukoricatermesztő területeit. Nemesítési programjainkban mesterséges fertőzéssel provokáljuk a hibrideket. Egy hibrid vizsgálatait akkor is befejezzük, ha esetében, a fajtaelismerés felé vezető úton trendszerûen magas mikotoxin-tartalmakat mérünk, holott a többi agronómiai tulajdonságai kiválóak is lesznek.
Az alábbi táblázatban a 2003–2005 évi toxinvizsgálati adatokat foglaltam össze. Mielőtt az adatokat értékelné, hangsúlyoznám az alapmegfigyelésünket, miszerint a látható gombafertőzés mértéke nem mutat egyértelmû összefüggést a toxintartalommal. A kérdés bonyolultságát jól mutatja, hogy volt olyan minta amiből ki tudták mutatni a mikotoxint, de nem találtak gombákat, és volt olyan tétel is amiben jelen voltak a veszélyes toxintermelő gombák, ugyanakkor a toxinok nem képződtek.
Az átlag ebben az értékelésben a kísérletekben mért átlagokat összesíti és ehhez hasonlítjuk a hibridek toxintartalmát. Tehát nem az új határértékekhez. Segítségével meg lehet vizsgálni, hogy az egyes hibrideknek mekkora lehet a fogékonysága. Akár csak a hl-súly esetében, így a toxinvizsgálatoknál is a trendeket érdemes figyelni. Három csoportba soroltuk a hibrideket. Átlag körüli, amelynek „0” a jele (100%±25%), csoport átlag alatti amely „-” jelet kapott ().
Energiahordozó lesz a kukorica
Nézzük most a pozitív fejleményeket. Hazánkban is kialakul egy új iparág, az etanol gyártás, a szeszipar energetikai ága. Ehhez el kell ismerni, hogy kellettek a magas, 70 dollár/hordó körüli nyersolajárak, az üzemanyagokkal kapcsolatos uniós előírások szigorodása, a magas etanol ár, a technológia fejlődése.
Ha ez a nagyívû program megvalósul új munkahelyek születhetnek és ez jót fog tenni a gazdaságnak. Kérdés most csak az, mekkora kapacitások épülnek ki és ezek majd mennyi kukoricát igényelnek. Az azonban biztos, hogy az „etanol” a kukorica piaci pozícióját javítja és stabilizálja.
Cégünk 1993-óta végez vizsgálatokat a hibridek etanolhozamának meghatározására. 2002-től a témában az egyik leginkább elismert amerikai egyetem mérési gyakorlatát vettük át. Lényege, hogy minden folyamat ugyanúgy történik (mennyiségek, enzimek, idők, nyomások) mint nagyban, csak a méretekben van a különbség. Tehát így mindig a valós etanolhozamot kapjuk. Ezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy léteznek a hibridek között különbségek, de ezt egyéb hatások (évjárat, termőhely, toxintartalom, agrotechnika, szárítás, tárolás) akár teljesen elfedik. Tehát ismételten hangsúlyoznám, hogy a hibridek etanol hozamát saját magunk befolyásolhatjuk az előbb említett tényezőkön keresztül. A méréseink alapján azt tapasztaltuk, hogy nincs közvetlen kapcsolat az etanol hozam és egyetlen jól elhatárolható paraméter, mint pl: a keményítőtartalom, a szemek fajsúlya (hl-súly), a magok fehérjetartalma között. A termelőknek az etanolhozam növelése érdekében tehát a terméshozamot kell maximalizálni, a gazdaságosság szemelőtt tartásával. Fontos, hogy a kiválasztott hibrideknek nagy legyen a terméspotenciálja, emellett gyors vízleadással és jó stressztoleranciával rendelkezzen. Mivel a későbbi etanolhozamra senki nem tud garanciát vállalni, a hibridek etanolhozamára vonatkozó információkat ennek megfelelő súllyal, csak az előbb említettek után lehet latba vetni.
Tavaly, tavaly előtt és az idén is több termőhelyről küldtünk ki mintákat az előbb említett laboratóriumba, hogy választ tudjunk adni termelőinknek. Bár a 2006 évi termésből még nincsenek meg az eredményeink, az előző évi adatok alapján úgy látjuk, hogy Syngenta hibridválaszték közül az Occitan és a Furio, az új generációs hibridek közül az NK Altius, az NK Thermo, az NK Cisko termesztésével lehet a legmagasabb etanolhozamot elérni. Ezeket a hibrideket DGE (Dry-Grind Ethanol=Száraz örlésû etanol) jellel különböztetjük meg.
A 2006-os terméseredmények rövid értékelése
Mivel közeledik az év vége szót kell ejteni az idei kísérleteink tapasztalatairól. A cikk írásakor még nem állnak minden éréscsoportban rendelkezésünkre az hivatalos OMMI adatok, viszont a saját több tízezer parcellán végzett kisparcellás termékfejlesztési kísérleteink, és az üzemi eredmények alapján kijelenthetünk néhány dolgot. Világos papírforma eredmények születtek. A FAO 300-as csoport elején érő NK ALTIUS kiemelkedett jó termésével, kedvező betakarítási szemnedvességével és erős szárával. A kisparcellás, a nagyüzemi kísérleti eredmények és az üzemi tapasztalatok is összevágnak abban, hogy a FAO 300-as csoportban jó évet zár az NK Thermo. Kiegyenlített eredményeket ért el, az NK Lemoro és az NK Cisko. Meg kell említeni a FAO 400-as csoport végén érő két új nagyágyúnkat, az NK Timic-et és az NK Pako-t amelyek az éréscsoport más hibridjeihez képest alacsonyabb betakarítási nedvességtartalmak mellett a délvidéken sorra döntötték meg a régi termésrekordokat.
A fenti cikkben a teljesség igénye nélkül érintettem a termelőket és a többi piaci szereplőt érintő aktuális témákat. Látható, hogy ezek az agrotechnika elemein keresztül számos helyen kapcsolódnak és a külső környezettől nagyban függenek. Sikeres, gazdaságos termelés csak az agrotechnika helyes, magas szintû alkalmazásával lehetséges. Mindenkinek megvan a maga feladata, és azt a legjobb tudása szerint kell végrehajtania. Mi, a Syngenta, a nagy teljesítményû hibrideket, a jó minőségû vetőmagot és az ezekre vonatkozó megbízható információt biztosítjuk Önöknek.
Hibridjeinkkel kapcsolatos kérdéseivel forduljon személyesen kollégáinkhoz. A jelenlegi legfrissebb dolgokon túl (pl. bioetanol), a most is időszerû témákban (pl. kukoricabogár), szakembereink szívesen állnak az Önök rendelkezésére, a növényvédelemmel és a vetőmagokkal kapcsolatos kérdésekben.
A cikk szerzője: Boncsarovszky Tivadar
Címlapkép: Getty Images
